2017. december 31., vasárnap

Szeretet és gyűlölet

Kérdés:
Miért mindig úgy érezzük, hogy a szeretet valami emelkedett és gyönyörű, és a gyűlölet olyan rossz és gonosz?

Dr. Michael Laitman válasza:

Ez természetes, mert a szeretet pozitív érzéseket vált ki bennünk és örömet okoz. Általános szabály, hogy ez nem okoz fájdalmat és károkat senkinek. Egy ember felemelkedik ezen keresztül.

Nem csak a férfi és a nő közötti szeretetről van szó. A gyermekek iránti szeretetről, a szomszédról, a természetről és minden felé érzett szeretetről beszélünk. A szeretet pozitív érzés, mert a Teremtőnek a teremtények irányába való helyes attitűdjének érzéséből származik.

Azonban bennünk az egoizmus ruhájába öltözik, és így valami ellentétesbe fordul: önmagunk iránti szeretetbe, és nem valaki vagy valami más iránti szeretetbe. Ez minden szinten megjelenik:
a táplálkozás, a szex, a család, a gazdagság, a hatalom, a hírnév és a tudás terén.

Ezért az egoizmusba öltözött szeretet nagyon kegyetlen lehet. Teljesen ellentétes tulajdonságokban ölt testet, a minden iránti gyűlöletben, a szeretet ellentétében nyilvánul meg. Ez azonban csak a mi világunkban van így és ha a szeretet felső állapotáról beszélünk, akkor a szeretet az egoizmusunk fölött van, ugyanúgy, mint ahogy az a külső természetben, mint ahogy a Teremtőben van.



- Michael Laitman

2017. december 19., kedd

Agyunk potenciálja


Kérdés: Azt mondják, hogy csak az agy potenciáljának 2% -át használjuk. Miért kaptuk a másik 98% -ot? 

Dr. Michael Laitman válasza: Véleményem szerint még ez is túl sok a világunknak. Mi egyáltalán nem használjuk az agyunkat és különösen nem a tudatunkat, mert az nem a fejünkben van, hanem körülöttünk. Az én tudatosságom a közös lélekbe van belefoglaltatva, abban a hatalmas vágyban, a Végtelen világának Malchutjában, amelybe belépek a szívben található pontommal, és ez a vágy mind az enyém. Ha minden vágyat a helyes formába gyűjtök össze, akkor azok elvezetnek a megfelelő tudatossághoz, hogy megértsem, hogyan indult az egész hatalmas mechanizmus, és én benne létezem. Hatalmas erőforrással kell rendelkeznem ahhoz, hogy ellenőrizhessem az egész spirituális univerzumot. Ezért az agy 98% -a a jövő lehetősége.


Dr. Michael Laitman
                                                                                                                 
                                                                                                   
                                                                                                                  


2017. december 10., vasárnap

Hogyan válhat valaki zsidóvá ?



Kérdés : 
Hogyan lehetséges, hogy valaki zsidóvá váljon az ön értelmezése szerint?

Dr. Laitman : 
Az én megértésem szerint a zsidóvá válás azt jelenti, hogy olyan emberré válsz, aki a világ minden emberének egységére vágyik, a mások szeretetének zászlaja alatt. A zsidók az "és szeresd a barátodat, mint önmagad" (Leviták könyve 19:18) gondolata alapján megalapított nép. Nincs más a Judaizmusban. A Tórában azt írják, hogy a nagy általános és alapvető szabály: "És szeresd a barátodat, mint önmagad." A "zsidó" kifejezés az "Avar" szóból (héber, áthaladás) is származik. Amikor az ember a világ önző felfogásából a világ altruista érzékelésébe kerül, zsidóvá válik. Tehát bárki lehet zsidó akkor is, ha német, francia, spanyol, stb. A zsidóság az ideológiai hovatartozás, nem pedig biológiai származás.

Kérdés : 
Ez azt jelenti, hogy nem tulajdonít jelentőséget a veleszületett zsidóságnak vagy a zsidósághoz való kapcsolódásnak?

Dr. Laitman :
A veleszületett zsidóság arra kötelez minket, hogy azonnal folytassuk küldetésüket a világban
és az összes többi ember el fogja érni azt a szintet,  amire minket zsidókat ráébresztettek. 
Ezt nevezik úgy: "Fény a nemzetek számára."

                                                                                                                                   Dr. Michael Laitman

2017. november 20., hétfő

Az emberiség a lelkek zárt rendszere

Kérdés: Nem sok információ van a kabbalistákról, akik magas spirituális szinteket értek el. Úgy tűnik, hogy magukért dolgoztak. Mit nyer az emberiség a munkájukból? 

Dr. Michael Laitman válasza: Először is az emberiség a lelkek pontos, teljesen zárt rendszere, amely magában foglalja mindazokat, akik már elhunytak, azokat, akik élnek, és azokat, akik még meg sem születtek, azokat, akik a spirituális világban, vagy a mi szintünkön vannak. Nincs különbség, hogy hol vannak, és milyen formában. Ez a rendszer magába foglalja a természet szintjeit is: a mozdulatlan, növényi és állati szinteket is. Más szóval, a teljes természet tökéletes harmóniában, kapcsolatban és egyetértésben van egy integrált hálózatban, ezért nem szabad elválasztani egy bizonyos részt a többitől. Minden egyetlen rendszerbe van belefoglaltatva, amely összekapcsolódik. Nincs különbség, hogy valaki érzi-e ezt vagy sem. Ő része ennek! Mindez a hatalmas rendszerrel való kölcsönös együttműködéstől függ, ami valójában egy egyedülálló általános lélek és attól függ, hogy egy ember hogyan befolyásolja azt, és hogyan hozza a legjobb állapotba, a tökéletesség állapotába.

Michael Laitman

2017. november 16., csütörtök

A Felső Világ az információ világa

A modern fizikában az információ megmaradás törvénye a legalapvetőbb törvénnyé vált. Ezen fő törvény előtt volt az anyag az energia megmaradás törvénye, most pedig az információé. Általános szabályként a fizika az entrópia, vagyis a káosz arányával ellentétesen határozza meg az információt, de hogyan kapcsolódik az információhoz a lélek, a tudat?

Dr. Michael Laitman : Ez a fajta információ egyértelmű megértése a világ részei közötti kapcsolatnak, amiről mi a Kabbalában beszélünk. Az erők hálózatának észlelése, függésük és a hálózat objektumai közötti összeköttetések és kapcsolatok, ez az információ. Ezenkívül ez egyértelműen kalibrálódik és folyamatosan változik, átáramlik egyik helyről a másikra, mint egy óceánban, a mozdulatlan, növényi, állati és a beszélő természet összes szintje között. Az információ megtalálható az erők hálózatának minden pontján, az általunk felsorolt szinteken. Arra törekszik, hogy kitöltse saját magával a teljes teret, azaz, hogy ne hálózattá, hanem gömbbé, szférává alakítsa azt, és amikor elérte teljes terjedelmét, akkor a teremtmény eléri a teljességet. Valójában a teljes információ az, amit mi "Teremtőnek" nevezünk. Minden, ami ezen túl létezik, a tudás mellett, az a teremtmények közötti összeköttetés hálózata. Ez a hálózat teszi lehetővé számunkra, hogy felfedezzük az információt, ami kitölti a teret.

Maga az információ már rendelkezésre áll, teljes egészében, felfedezése csak a mi vonatkozásunkban történik. Ezt a tudatosságunk kiterjesztésének mértékével érjük el, amely lehetővé teszi a hálózat felfedezését. A mi világunkban ezt az információt teljesen különböző ágazatokra osztjuk, úgymint fizika, kémia, biológia, csillagászat stb. Azonban ez csak látókörünk szűkösségét és érzékelésünk gyengeségét jelzi. Valójában a spirituális világban lévő információ nem töredékekben létezőként érzékeljük, és nem a különböző tudományokban. Egyetlen egészként érzékeljük, így még egy apró részlet érzékelését is a Természet feltárulásának nevezik. Más szavakkal az információ megmaradásának törvénye azt mondja, hogy zárt rendszerben az információ mennyisége rögzített. A mi világunkban csak egy apró pislákolás létezik, amely a felsőbb világból ereszkedik le. A tudósok vonzódnak hozzá, de potenciális akadályba botlanak a két világ között.

Van valamiféle "táplálás", amely a felső világból ereszkedik a mi világunkba?

Dr. Michael Laitman : Kétségtelenül ! Világunk folyamatosan egyre több "táplálást" kap a felső világtól. Egy adott programra van beállítva, és ez buzdít bennünket a további fejlődésre. Ha nem lenne ez a ragyogás és ennek megnyilvánulása a világunkban az egyre több információ formájában, akkor nem törekednénk erre. Egy személyt még tudat alatt sem lehet valami olyan felé vonzani, ami nem létezik. Tehát az információ van előbb, majd később az erre irányuló vágy felébresztése. Ez azt jelenti, hogy a fizikai világ egy olyan nyílt rendszer, amelybe kívülről folyamatosan tudás áramlik be. Ez hozzájárul az emberiség minőségi fejlődéséhez. Tehát remélem, hogy egyre több Kabbalista fog áthaladni a mi világunk és a következő szint közötti potenciális elválasztó vonalon (Machsom), és ez olyan jó, és előnyös kapcsolatot hoz majd létre azok között, akik az elválasztó határvonal alatti és fölött vannak, hogy kölcsönösen segítjük egymást, hogy egyre több embert haladjon át a korláton, vagy még pontosabban az érzékelésükön és akkor meg fogjuk érteni, hogy még a fizikai testeknek sincs helye a világunkban, mert ez csak a fizikai létezés szubjektív érzéseinek egyike.


                                                                                                                 Via - Laitman Blog

2017. november 10., péntek

A valóságérzékelésről - 1. rész: A világunk egy illúzió


Beszélgetés Rav Michael Laitman, és a Bnei Baruch Kabbala Oktatási és Kutató Intézet oktatói, Michael Sanilevich és Eugene Litvar között

A VILÁGUNK - EGY ILLÚZIÓ

Helló, kedves barátaink! Itt vagyunk a stúdióban korunk kabbalistájával és tudósával, Dr. Michael Laitmannal. A mai téma: "A valóság érzékelése". Dr. Laitman-nal beszélget a Bnei Baruch Kabbala Oktatási és Kutató Intézet két oktatója Michael Sanilevich és én, Eugene Litvar.

E. Litvar: Az első kérdés: Bármely buddhista vagy taoista tudja, hogy világunk az illúziók világa. Ők tudják, de még mindig nem hiszem el, nem értem, hogy ez hogyan lehet. A Kabbala segíthet megérteni?

Dr. Laitman: Sok kabbalisztikus forrás, beleértve a több ezer éveseket, mint például a 2000 évvel ezelőtt írt Zohár könyvét, vagy az ősi Nagy Midrash (3700 évvel ezelőttről), beszél a valóság észlelésével kapcsolatos problémákról.

A Kabbala mindig spirituális szempontból nézte világunkat, ahol a kabbalista olyan személy, aki egy magasabb szintre emelkedik, egy másik dimenzióba, és onnan vizsgálja a világunkat és a világot, amelyet feltárul számára, mindkét világot egy egészként érzékelve. És ebből a szempontból értékeli az összes illúziónkat.

Világunk valójában az illúziók világa. Először is, minden élő lény másképp érzékeli azt. Mindannyiunk van egy kitartó illúziója erről a világról - világunkról.

Ha az érzékszerveink másfélék lennének, másképp látnánk a világot. Ha infravörös, ultraibolya vagy röntgensugarakat látnánk, ha más frekvenciatartományban hallhatnánk, éreznénk az illatokat vagy tapintanánk, akkor a világunk - az érzékeink összessége - teljesen más lenne, és teljesen különböző képünk lenne a világról. Tudjuk, hogy a kutyák a világot az illatok foltjaiként érzékelik, és a kígyók termikus ingerekben - mindketten másképp látják a világot. Ha nem rendelkeznénk a látással (ami az összes kapott információ 90%-át biztosítja), másképp is érzékelnénk a világunkat, és ehhez alkalmazkodnánk: ha nem látnék semmilyen tárgyat, csak a tapintás révén tudnék létezésükről, akkor a belső világmodellemet ezeken az érzéseken alapulva alakítanám ki.

Más szóval, ha az öt különböző érzékeinket: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás - mással helyettesítenénk, vagy megváltoztatnánk a frekvenciatartományt, világnézetünk teljesen más lenne. Ez a tény önmagában azt mondja, hogy a világ egyszerűen szubjektív módon érzékelt valóságunk, amely bennünk van. Ha különböző érzékszerveket szeretnénk hozzáadni, kiegészítenénk a világ felismerhetetlenül eltérő képet. Azonban még a legcsekélyebb mértékben sem tudjuk, hogy pontosan mi hiányzik.

A megszokott öt érzékszervhez a kabbalisták egy újabb érzéket adnak, amit "léleknek" neveznek. Ez nem csak egy újabb érzékszerv; ez egy alapvetően különböző elven működik - az adakozással a megszerzés helyett. Más szavakkal, elnyeli a külső információkat, így hasonlóvá válik ahhoz, ami tőle kívülre létezik. És akkor a külső világ valódi képét érzékeli, mert nem zavarja vagy akadályozza ebben saját teste és a saját paraméterei. Ez a különbség a valóság kabbalista és a mi egoisztikus érzékelése között.

Az altruista érzékelés nem zavarja az ember világnézetét; inkább a világ érzékelését, tudatosságát és ismeretét adja, a megfigyelőtől függetlenül. És ez a Kabbala fő előnye. Ezért hívják, "a Kabbala tudományát" - a megszerzés, az észlelés tudományának. Csak az, aki igazán objektív módon figyeli a világot, képes ilyen világnézetet szerezni, és ennek a világnézetnek az alapján az összes olyan illúziót és metamorfózist megfigyelhetjük, amelyen keresztülhaladunk - testünk halálát, amikor kapunk egy másik testet, létezünk benne, létezik ettől kívülről, stb.

E. Litvar: Mivel én képviselem azoknak az egyéneknek a érdekeit, akik soha nem tanultak Kabbalát, a kérdéseim ezeknek megefelők. És azt kell mondanom, hogy nem vagyok meggyőződve. Vagy valami hiányzik. Nem értem, hogy a dolgok, amiket mondott, hogyan mutatják, hogy a világ illuzórikus

M. Laitman: Azért, mert a világot egy bizonyos módon érzékeljük. Az állatok és más teremtmények, a különböző frekvenciatartományú érzékszervekkel rendelkező teremtmények különbözőképpen érzékelik a világot, és teljesen eltérő világképpel rendelkeznek. És ha az érzékeinket önkényesen megváltoztatnánk, még egy harmadik világnézetet éreznénk.

A kérdés az, hogy létezik-e valami tőlünk kívülre, melyet mindannyian másképp érzékelünk? Vagy nincs semmi, és minden bennünk van?

Elektródákat helyezünk egy személyre, bizonyos jeleket továbbítunk a szubkortexébe, az agy különböző területeire, ezáltal mindenféle képeket rajzolunk ki a képzeletében, amelyek hihetetlenül élethűek és valósak - még inkább valóságosak, mint amit ő érzi a szokásos állapotát. Néha álmainkban lélegzetelállító képeket, cselekedeteket és események panorámáit látjuk, és sokáig elkábít az élmény, még azután is, miután felébredtünk. Talán még most is, bár úgy tűnik számunkra, hogy ébren vagyunk és létezünk itt és most, valójában egy álomban vagyunk, csak mi nem tudunk becsapni magunkat és felébredni?

Hol van az a bizonyíték, hogy létezik valamilyen tényleges sémája az eseményeknek, hogy ez az élet valóságos és nem álom, vagy illuzórikus kép, amelyet láthatatlan elektródák kényszerítenek ránk? Hogyan tudhatjuk ezt biztosan?

E. Litvar: Azonban az a feltételezés, hogy potenciálisan irreális vagy illuzórikus - még mindig csak előfeltétel, és nem tény, igaz? Látok egy poharat, Ön is lát egy poharat, mindannyian látunk egy poharat az asztalon. Majd látom, hogy ő felemeli. Számomra ez a valóság.

M. Laitman: Más szavakkal, minden állapot amit én megtapasztalok minden egyes pillanatban az a saját valóságom. De amíg alszom megtapasztalok olyan állapotokat is, melyek magamon belül teremtődnek meg, azok is a valóság részei? Igen vagy nem?

E. Litvar: Igen, természetesen.

M. Laitman: Természetesen, az is valóság, végül is egy olyan állapotban létezem akkor amikor számomra az igaz. Amikor felébredek egy másik állapotba lépek be. Így aztán, a Kabbalisták azt mondják, hogy amikor mi kilépünk ebből a világból át a következő spirituális világba, mi úgy látjuk a mostani világunkat, mintha csak egy álom lett volna. 

E. Litvar: Miért van ez így?

M. Laitman: Azért mert megváltoztatjuk a valóságot.

E. Litvar: Több valóság is létezik?

M. Laitman: Igen, de minden alkalommal számomra valóságos, a megfigyelő számára. Pontosan meg tudjuk mérni Einstein elmélete szerint.

E. Litvar: Értelem ...

M. Laitman: Minden relatív. 

E. Litvar: Tegyük fel, hogy egy hipnotizáló hipnotizál, és most úgy tűnik számomra, hogy például egy dzsungelben vagyok. De mindenki körülöttem látja, hogy itt vagyunk ebben a stúdióban, akkor melyik valóság a valóságom?

Folytatása következik ...



2017. október 28., szombat

A barátok szeretete a mi közös kincsünk

Hosszú időbe telik elkezdeni tisztán látni és felfedezni, hogy ha össze tudod gyűjteni a barátaid összes erejét, és magadhoz kapcsolni őket, akkor ez lesz a spirituális edényed, a spirituális érzékelésed szerve, amellyel érzed és megérted majd az élet esszenciáját, amely a fizikai test fölött van és a lélek belsejében létezik.

Ezután az ember megérti a "szeresd felebarátod, mint magad" elvét, amely kizárólag erre a magasabb célra irányul. Fel fog ismerni, hogy a barátai a vágyaikkal és a spiritualitás iránti törekvéseikkel, a teremtés ugyanazon céljának elérésével, lényegében a saját lelke részei. Mindenki érzi, hogy barátja törekvései a spirituális cél az ő spirituális testének szervei. Éppen ezért érti, hogy a barátok szeretete a kapcsolat az ő spirituális törekvéseikkel, amelyekből mindannyiunk megformálja lelkének edényét.

Amikor mindenki eléri a "barátok szeretetét", mindenki vágyát összegyűjtvén a cél elérésére, a saját lelkét feltárva; egyesülünk mindezen lelkekkel. Így létrejön egy kölcsönös hűséges kapcsolat, amely mindenkinek megadja amivel a másik, a második, a harmadik rendelkezik. Végtére is mindenki bele van foglaltatva a többiekbe!

Van különbség az eredeti pont között, ahonnan elkezdtem, a lelkem gyökere, és a többi baráttól érkező vágy között. Azonban mind az előbbi, mind az utóbbiak a lelkem erői. Ugyanez vonatkozik más barátokra is: mindenki ugyanazon erőkkel rendelkezik. Az egyetlen különbség az, ahogy valamennyien a többiekhez viszonyulnak a gyökerükből, a kiindulópontjukból.

Kiderül, hogy van egy közös edény (vágy), egy hálózat, ami összekapcsol minket, amellyel elérjük a kívánt célt: a barátok szeretetét, amely mindenkit összekapcsol. Ezáltal kölcsönös kapcsolatokat tárunk fel, és a közös aspirációt, amit kölcsönös adakozásnak nevezünk, és a Teremtőnek nevezett általános erőt. Ez az élet lényege és a teremtés célja.

Dr. Michael Laitman

2017. szeptember 27., szerda

Mennyire valóságos a valóságunk?

Gyakran beszélünk a valóság észlelésének kijavításáról. Hogyan változhat a valóságom észlelése és hogyan befolyásolja ez az életem?


Amikor tanulmányozzuk a természetet, megtanuljuk, hogy a különböző állatok különböző módon érzékelik a valóságot. Például egy méh a többszörös töredékekkel rendelkező panoráma formájában érzékeli a valóságot, amik, mintha nem lennének kapcsolatban egymással. A halaknak és a madaraknak teljesen egyedülálló érzékelése van a valóságról. Most a látványról beszélünk, de vannak olyan állatok, amelyek a hőhullámokon keresztül érzékelik a világot, mint például a kígyók. A kutyák azonban a világot elsősorban a szagok révén érzékelik, nem a látáson keresztül, mint az emberek.

Ezért nyilvánvaló, hogy mindent a valóság felfogása határoz meg. Úgy tűnik számunkra, hogy látjuk a valóságot, ahogy az létezik, de honnan tudjuk, hogy ez az igazi? Valójában csak néhány hullámot érünk el a végtelen számú hullámból. Ha más spektrumban látnánk, teljesen más képet látnánk. Lényegében a Kabbala elmagyarázza nekünk, hogy a valóság nem létezik. Ha nem ragaszkodnánk a valóság ma ismert képéhez, és nem tartanánk azt megváltoztathatatlannak és objektívnek, hanem az emberi érzékelés testi szerveinek korlátai fölé emelkednének, akkor a valóságot a testünkön kívül érzékelnénk.

Ekkor számos jelenséget tanulmányozhatnánk magunk körül, amit most még nem látunk, és nem veszünk észre. Végül is ezek a jelenségek akkor is hatással vannak ránk, amikor nem vesszük észre őket. Ezért nem látjuk előre, hogy mi fog történni holnap, és nem értjük, mi miért történik. Az élet mindig kérdéseket tesz fel, és nekünk nincs válaszunk, mert nincs elég információnk. Ezért a valóság felfogása a Kabbala bölcsességének fő kérdése.


2017. szeptember 8., péntek

A hurrikánok spirituális gyökere

Mi a spirituális gyökere a tájfunoknak és a hurrikánoknak?

Ezek a természeti katasztrófák, mint például a földrengések, a vulkánkitörések stb., a természet egyensúlyhiányának eredményei. Mi vagyunk vagyunk azok, akik okozzuk őket. A természetnek mindig teljes összhangban kell lennie. Ha helyesen viselkednénk, egy teljesen más képet látnánk a világról: évente négy évszak, egymás után, minden egyensúlyban, és minden tökéletes összhangban működne.

Csakúgy, ahogy ellentétes tulajdonságokkal rendelkezünk, mint a nyár és a tél, és vannak változók közöttük, tavasz és ősz. Elvileg a nyár és a tél nem évszakok, hanem a plusz és mínusz közötti átmenet. Ha helyesen viselkednénk, a természet egésze egyensúlyba kerülne, és nem éreznénk semmilyen károkat a természettől, semmiféle meglepetés nem érne minket onnan.

Az összes természeti katasztrófa az emberek közötti negatív kapcsolatot eredménye, akik felrúgják az egyensúly és befolyásolják a természetet. Hatalmas mértékben befolyásoljuk!

Emberekként az evolúciós lánc tetején vagyunk, a természet pedig a legalacsonyabb szinten van, így egy kis eltérítés rossz irányba hatalmas következményekkel jár az élettelen szinten.

- Michael Laitman -

2017. augusztus 23., szerda

Ha nincs ember, nincs Teremtő

Kérdés: Mi a teremtés gondolata?

Dr. Michael Laitman válasza: A teremtés gondolata az, hogy az ember teljes mértékben hasonlítson a Teremtőhöz, ami azt jelenti, hogy abszolút, tökéletes, örök, és képes az egész felső világ megszerzésére. A Teremtő az embert maga felé, akarja vonzani, az Ő (Teremtő) szintjére.

Kérdés: Mitől függ a Teremtő létezése?

Dr. Michael Laitman válasza: Attól függ, hogy milyen mértékben tárja fel az ember. Ha nincs ember, nincs Teremtő.

2017. augusztus 19., szombat

A Kabbala egy mondatban

Kérdés: Dr. Michael Laitman el tudná magyarázni a módszertanát egy mondatban?

Válasz: Azt hiszem, a Kabbaláról, mint a vágyak egyesítése által végzett tudatosság növelésének a módszertanáról a leghelyesebb beszélni, és ebben a kibővített tudatosságban az ember nem a valóságunkat fedezi fel, hanem az erőt, amely azt szülte.

Ez lehetővé teszi az egyén számára, hogy többet tudjon arról a világról, amelyben létezik, annak okairól, hatásairól, kapcsolatairól stb. Emellett az ember kedvesebbé, megközelíthetővé válik, és fejlődik a társadalomban való részvételével.

2017. augusztus 15., kedd

Fantáziák és valóság


Az előttünk elterülő világ nem egy külső valóság, hanem egyfajta 3-D film. Úgy gondoljuk, hogy embereket látunk, de valójában saját tulajdonságainkat látjuk, amelyek állítólag rajtunk kívül léteznek.


Miért látjuk ugyanazt a valóságot?


Ez azért van, mert az észlelt valóságnak az öt érzékszervben kell bevésődni: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Van egy mátrix, amelyen keresztül mindenki képes a világra tekinteni, és ezért csak bizonyos tulajdonságokat érzékelünk. Azonban mindenki a karaktere szerint értelmezi és észleli őket.

Csak egy valóság lehet - a Teremtőnek nevezett felső erő, amelyet fel kell tárnunk. Ő az igazi és egyetlen létező valóság. Minden más egy illúzió, beleértve minket és ez az egész világot, amelyet a Kabbalában képzeletbeli világnak hívunk.

Úgy tűnik számomra, hogy vagyok én és minden, amit elképzelek: minden más formát és milliárd embert, a Földet, a galaxist és a világegyetemet. Azonban mindez csak a képzeletben létezik.

A modern technológia képes olyan szemüveget készíteni, amely holografikus képet fest, és azt a benyomást kelti az embernek, hogy egy csésze kávé van előtte, míg a csésze valójában nem létezik.

Azonban még akkor is, ha nem viselünk ilyen szemüveget, akkor is másféle szemüvegekkel születtünk. Ezek a fejünkben helyezkednek el, és ezért mindig a képzeletbeli valóságot látjuk. Nem tudjuk levenni őket, mert születésünktől fogva belénk vannak ültetve.

Ez azt jelenti, hogy a 3D-s szemüvegek felvétele nélkül is a 3D illúzióban élünk. Az egész világ egy illúzió, amelyet a születésünk pillanatától fogva elképzelünk.

2017. július 10., hétfő

Emberi fejlődés szakaszai

A spirituális szint az emberi szint fölött van, és annak érdekében, hogy elérjünk ehhez az embernek át kell alakítania a belső jellemzőit a megszerzésből az adakozás állapotába. 

Mi az a szint, amely a mozdulatlan szintje alatt található, és hogyan figyelhetek rá, hogyan érezhetjük ezt magunkban?

A spirituális mozdulatlan szint alatt ugyanaz a szint van, mint ahol most mi is vagyunk: a bestia szintje, vagyis ahol az észlelés kizárólag csak a vadállati testen keresztül történik.

Forrás - Laitman blog

2017. június 21., szerda

Anyagi és spirituális vágyak


Amikor részt veszek a spirituális munkában, miért nem látom azt, amit a többiek látnak? Hol van az a pont, ahol magam korlátozhatom?

Az a pont a te vágyad, ami csak a tiéd, és senki másé. Köré építjük az érzéseket és felfogásokat: az elmét és az érzékeket. Az érzelmek a szívben találhatók, az elme a fejben. Ezért van az, hogy mindenki eltérően látja a világot.

Mindegyikünk rendelkezik a saját vágyainak kollekciójával annak ellenére, hogy minden emberben összesen 613 vágy létezik. De ezek a vágyak más és más intenzitásúak, mindenkiben egyénre szabott összetételt alkotnak.

A család, az evés, a szex utáni vágyak a gonosz hajlamhoz tartoznak?

Ezen vágyak egyikének sincs semmilyen kapcsolata a gonosz hajlammal. A gonosz hajlam valami olyasmi, ami a "Szeresd a felebarátod, mint önmagadat" (Mózes 19:18) ellen irányul, szemben van a kapcsolattal és az emberek egységével. Nincs más rossz a világban.

Vagyis nem az számít, ha egymás után két ebédet akarok enni, vagy egy hatalmas házban szeretnék lakni. Csakis az, hogy vajon direkt a másokkal való kapcsolat ellen megyek-e a vágyaim megvalósítása során? Ha igen, akkor azok a vágyak károssá válnak. Tegyük fel, hogy szeretnék építeni egy villát magamnak valaki másnak a rovására, akkor kifejezetten a "mások rovására" elhatárolom magam a felső világtól.

Ahhoz hogy megértsük ezt, meg kell értenünk az irányítás rendszerét, ami által érthető lesz, hol viselkedem helyesen és hol nem. Ez kifejezetten a magasabb elérés utáni sóvárgás, amely szükségszerűen hozza, hogy az ember felismerje és elérje az erők teljes hálózatát.


2017. június 16., péntek

A jövő embere

Annak érdekében, hogy megépítsük a jövő társadalmát, szükségünk van a jövő emberére. Az emberek a jelenben egoisták, akik csak saját magukkal törődnek. Azonban nem ez az oka, hogy ők jók vagy rosszak, ez az állapot az ő természetükből fakad, úgymint egy számítógép, ami be van programozva egy előre definiált cselekvésre, mely csupán egyféleképpen képes tevékenykedni, a meghatározottól nem eltérően. A mai kor embere tehát csupán ennek megfelelő egoisztikus társadalmat képes teremteni.

Ez az, amit tenni próbálunk: magunkat korlátozni egy bizonyos módon, hogy elősegítsük a társadalom hasznos cselekedeteit, és megakadályozzuk az ártalmas tetteket. Ez magában foglal egy sor ösztönző elemet, úgymint a börtönök, büntetések és így tovább.

Habár, mindez valahogy mégiscsak arra irányul, hogy kompenzálja az ember gonosz természetét, mely öntudatlanul csakis magára gondol. És nem csak az előnyök által, hanem mások kárára való tevékenységgel.

És ha, ugyanakkor, valaki képes ártani másoknak és növeli önmagát, ez még jobb, mert ő érzi a győzelmet. Végtére is, mi magunkat a többiek szempontjából mérjük.

A jövő embere teljesen ellentétes a ma emberével. Ő csakis a társadalomban gondolkodik, ez a fejlődés viszi előre az ő felemelkedését. Megérti, hogy minden amit ő csinál a társadalom érdekében, azt saját maga számára is teszi. Azonban ugyanakkor nem gondol magára, csak a környezetére.

Egy újraoktatási rendszeren halad keresztül, ami megváltoztatja a természetét, és elkezd másokról, a társadalmáról, és önmagáról úgy gondolkodni, mint valamiféle előadó, aki a mások és a társadalom hasznára válik. Ez az, ami által teljesen megváltozik a belső programja.

2017. június 15., csütörtök

Az összes tudományág univerzális alapja


A tudomány a Teremtő feltárása, az egyetlen erőé, amely irányít minket. Más felfedeznivaló nincsen. A tudományos megközelítés a feltárt jelenségek megmérése és képletekkel való leírása.

Ahhoz hogy megértsük az az ok-okozati összefüggést, hogy leírjuk az idő, a mozgás, a tér paramétereinek mintázatát, akár a spirituálisat, akár az anyagit, hogy meghatározzuk az erőviszonyokat, cselekedeteket, és eredményeket fel kell tárnunk hogyan függ össze minden mindennel.

Ezen kívül magukat az elemeket kell megfejtenünk, amelyek között ez a kapcsolat létezik: mi a tényleges erő, mi az anyag, amelyet az erő befolyásol, és mi történik ennek az erőnek és az anyagnak a kölcsönhatása eredményeként: mi a reakció és annak eredménye. Lényegében ez egy tudományos vizsgálat; nem számít milyen szinten történik, a szokásos newtoni vagy a kvantumfizika szintjén, illetve a makrokozmosz vagy a mikrokozmosz szintjén.

A Kabbala tudománya mindent egy alapra hoz, a két erő egymásra hatásáról beszél: a vágyéról, hogy megszerezzen, és a vágyéról, hogy adakozzon. Kifejti, hogy a helyes valóság észlelése alapján minden ami bennünk és körülöttünk történik, az csupán a mi belső érzéseink egyetlen anyagon belül. Az anyag osztja érzéseinket külső és belső részre.

A tudományt, ami a bensőket kutatja, pszichológiának hívjuk. Azok a tudományok, amelyek azt az anyagot tanulmányozzák, amit úgy érezzük hogy rajtunk kívül van (mintha nem hozzánk tartozna), már nem a pszichológia körébe sorolják, fizika, kémia és biológiaként ismerjük őket, függően az anyag szintjétől és a hozzánk való közelségétől.

A Kabbalát belső tudománynak nevezzük, a hagyományos tudományokat hívjuk külső tudományoknak, mert nem érezzük, hogy ahhoz tartoznának, ami bennünk lakozik. Minden tetteink, eszközeink oda tartoznak, amit külső világnak vélünk. Probléma kizárólag bennünk található.

Tanulmányozzuk a vágyakat ezen a világon, amely nem a sajátunkként érzékelünk, az ásványi szinten ezt úgy hívjuk: fizika. A vegetatív világ vágyait tanulmányozza a botanika és a biológia, az élővilágot az állattan, stb. A felfogásunkat több szintre osztjuk: mozdulatlan, vegetatív és élő. Az anyagot ezen a világon csak ezen a primitív, alacsonyabb szinten tudjuk tanulmányozni feltéve, hogy azt külsőnek érezzük.

Azonban ha elkezdjük korrigálni az érzékelésünket, látni fogjuk, hogy az egész valóság bennünk van, és csak egy erő hat benne. Az egész valóságot a "Nincs más Rajta kívül"-ben érzzük. Megértjük ezt egyetlen vágyban. Ezután az összes tudományok felszívódnak a Kabbala tudományába. Miért kell a fizikát, biológiát, zoológiát, botanikát, stb, tanulni beleértve a pszichológiát, az oktatást, kultúrát? Ezek mind a részleges tudás töredékeke, a tudás emberiség által kifejlesztett része, aminek célja, hogy létrehozzon egy nagyon korlátozott és ingatag képet, ami instabil és gyakran változik.

Nincs szilárd alap ezek alatt. Ahogy közeledünk az egységes érzékeléshez, az összes tudomány válságon megy keresztül és beleolvad a Kabbala tudományába, amely egyetemes, egységes alapot biztosít az összes jelenségnek, az anyagban megnyilvánuló örömszerzés vágyának, a Fény befolyása alatt.

Ma, az emberiség több ezer különböző képlettel rendelkezik a különböző tudományokban. Azonban mindez végső soron a vágytól, az örömtől és a közöttük lévő szűrőtől függ; A két erő összecsapása kiegyenlítődik a középső vonalon. Ez minden!

2017. június 12., hétfő

A terjesztés újjáéleszti az embert


Hogyan kellene lefordítanunk a közösség szenvedését a fizikai szintről, a spirituális szintre, azaz hogy a közösség mindenben a Fény hiányát lássa?

Ez magától megtörténik. Te a saját állapotodban vagy, a közösség pedig az ő saját állapotában. Amikor meghallgatod őket, akkor azt így is úgy is másképp érzékeled, "mindenki, aki ítél, az a saját hibája alapján teszi" (Kiddushin 70b). Szóval a saját érzékelésed, a saját Kelimed szempontjából fogod érteni és érezni azokat a problémákat. Nincs semmi félnivalód, amikor azonosulsz a fizikai szükségleteikkel.

Annak ellenére, hogy a fájdalmuk jogos, természetes és kötelező is, még így is a te megértésednek és a te szintednek megfelelően érzed majd őket.

Ez azt jelenti, hogy én állandóan különbözően értelmezem a problémáikat, a változó állapotomnak megfelelően?

A te állapotod velük együtt fog változni. És akkor hirtelen elkezded elítélni a Teremtőt, amit Ő tesz velük, és akkor rájössz, hogy hiányzik a képesség, hogy igazold Őt (a Teremtőt). A terjesztés széles tevékenységi területet ad nekünk a munkára; ez sok változást feléleszt és előhív bennünk.


2017. június 7., szerda

Az ember célja


Hogyan lehetséges felfedezni és megismerni a saját céljaimat?

Bárki megismerheti a sorsát a természet magasabb programján keresztül, ami a világot kormányozza.

Amikor a személy megismeri, és feltárja ezt a programot, fokozatosan elkezdi érezni a spirituális egyediségét: mi az ő személyes feladata ebbe az inkarnációban, mi az előző sorsa, mik a belső tulajdonságai, a természete, a motivációi és hogy mi hajtja, miért lett megteremtve ilyen módon, hogy fejlődött a környezet hatása alatt pontosan ezen a módon és nem egy másikon.

Aztán megérti, hogy hogyan lehet integrálni és irányítani ezt a rendszert. Mindent megvizsgál az ő belső személyes jellemzőin keresztül. Vagyis ez a módja, ahogy belép a vágyai és szándékai „irányító központjába”.

Lehet nekem arra vágyam, hogy élvezzem az ételt?

Ez a fizikai élet, de mi arról beszélünk, hogy mi található e felett. Minden, ami megtalálható életünk keretein belül - étel, szex, család, vagyon, hatalom és tudás – azok a mi világunkban relevánsak.

Vannak motívumok és vágyak, amelyek a fizikai anyag fölé vezetnek: az élet értelmének elérése. A lét értelme, a felső világ, Ein Sof (Infinity), és nem csupán az, hogy belépjünk a magasabb irányítási rendszerbe, hanem hogy irányítsuk azt, látván annak örök áramlását.

Forrás: Laitman blog

2017. június 3., szombat

A Kabbala fő feladata


Az élet a Kabbala szerint a Fényen belüli létezés, az adakozás tulajdonsága. Ezt úgy érzékeljük, mint a határtalan létezés érzése, amikor vég nélkül áramlasz ezen az állapoton belül, és végtelennek látod azt.

Ugyanakkor a testi valóság érzékelése, az idő, a tér és minden más korlátozó tényező megszűnik. Belépsz egy másik koordinátarendszerbe, ami különböző megkötéseket tartalmaz, ahol meghatározhatod magad a másokkal való kapcsolatban.

Meg kell szoknunk ezt, mivel ez szükséges a belépéshez. Néha beletelik néhány évbe mielőtt az ember elkezdi érzékelni a felső világot. Azonban a feladatunk az, hogy elérjünk a felső valóság érzékeléséhez, mindaddig míg a fizikai világ részei vagyunk. Általánosságban fogalmazva ez a kabbala fő feladata.

Forrás: Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2015. november 1.


2017. június 1., csütörtök

A Harmónia Univerzális Törvénye


Mire gondoljunk, amikor a harmóniáról beszélünk? Nem túl bonyoultra, hiszen a harmónia egyszerű. Ez abból adódik, hogy a természetben két erő létezik: az adományozás ereje, a pozitív erő, és a megszerzés negatív ereje, amelyek különböző szinteken (biológiai, fizikai, erkölcsi stb.) nyilvánulnak meg, mint kiegyensúlyozott rendszerek. 

Ha ezek az erők kiegyensúlyozottak az emberi testben, akkor a szervezet teljesen egészséges. Ha kiegyensúlyozottak a természetben, akkor azt jelenti, hogy az az abszolút nyugalom állapotban van. Az egyensúly hiánya vezet a különféle mozgásokhoz.

Természetesen az egyensúlyhiányra szükség van, mert életet hoz létre. Ez az állandó kölcsönhatás a két erő között, bizonyos határokon belül, egymáshoz való viszonyuk változása az, ami életet teremt. Például a mellkas, a szív és más szervek terjeszkedése és összehúzódása a szemben álló erők kölcsönös mozgására épül, amelyek támogatják és kiegészítik egymást. Az élet, ami közöttük feltűnik, a megfelelő és harmonikus kölcsönhatásuknak köszönhető.

A fejlődésünkben egy olyan pontra fogunk érkezni, ahol az egész emberi közösség pontosan ezt a működési módot éri majd el, amely során minden része kölcsönösen oszcillál majd. Azonban ezek a rezgések, mint például a légzés, egymástól kölcsönösen függnek, mikor is az adakozás ereje megegyezik a megszerzés erejével. Felváltva kölcsönhatásba kerülnek egymással: bármennyit adunk a természetnek, ezért kapnunk kell; bármennyire kapunk, ezért adni kell.

Harmonikusan kell élnünk, homeosztázisban, ami a kölcsönös támogatás állapotát jelenti. A természet, amely egyensúlyi állapotba hozza a két fő erejét, az adakozás erejét és a megszerzés erejét, ezt kívánja elérni. Ez a természet általános irányvonala.

Nem tehetünk semmit ezen általános törvénnyel. Csak megérthetjük, hogy hová tartunk, és hogyan tudunk önként, tudatosan beleilleszkedni ebbe a külső, teljesen kötelező érvényű törvénybe. Így nemcsak abban a végső állapotban fogjuk magunkat kellemesen érezni, amelyhez majd elérünk, hanem a fejlődés minden szakaszában.

- Michael Laitman -

2017. május 29., hétfő

Miért nem tekintjük a Kabbalát vallásnak?


Miért nem tekintjük a Kabbalát vallásnak, pedig az a felső erőről, a Teremtőről beszél?

Ez azért van, mert nem hitbéli témákkal foglalkozik, a Kabbala bölcsessége feltárja és tanulmányozza a felsőbb erőt. Hasonlóképpen, mint egy fizikus a mi világunkban, aki vizsgálja, kutatja a fizikai erők törvényszerűségeit.

A Kabbala bölcselete is egyfajta tudomány, csak éppen nem evilági a kutatási területe, sokkal inkább a fizikai világ határain túli. A bölcselet a felső világ "fizikai" törvényszerűségeivel foglalkozik.

2017. május 26., péntek

A Természet fejlődésének törvénye


Mi a természet fejlődésének a törvénye? Hogyan formálódik ez meg?

A természet fejlődési törvénye azt mondja, hogy a természet valamennyi részét egy integrális összetapadásban kell egybegyűjteni.

A Természet olyan, mint a darabjaira tört puzzle, amiben a részeinek meg kell találniuk a helyes kölcsönkapcsolatokat egymás között.

Valójában a Természet abszolút harmóniában él, de ebből a harmóniából hiányzik egy elem - az ember, az "Én". Ez hiányzik a természet harmóniájából az emberben rejlő egoizmus miatt, amelyet szándékosan lett megteremtve benne. Amikor a természet az ember egóján keresztül látszik, akkor az kaotikusnak és harmónia nélkülinek tűnik.

Van egy világ és egy természet, amely sokkal szélesebb és nagyobb, sokkal integráltabb és globálisabb, mint amit látunk. Ez magában foglalja az univerzum egész rendszerét, ahol minden elem ideálisan össze van kötve. És ezt az egész rendszert olyan erők irányítják, amelyeket nem érezhetünk és nem láthatunk. Az ok, amiért eltérítik észlelésünket és megértésünket, az egoizmusunk. Egoizmusunk az útban áll, és torzítja a Természet tökéletességét.

Így a hatalmas globális és tökéletes rendszert tökéletlennek látjuk, mert az egoizmusunk torzítja azt. Ez azonban lehetőséget nyújt számunkra, hogy kijavítsuk magunkat: A korrekció érdekében tett erőfeszítéseinkkel egyenlővé válunk a Teremtővel.

Képzeljük el, hogy vásároltam egy puzzle-t egy játékboltban. Hazahozom, kevergetem a darabokat, és odaadom a kisgyermekemnek, hogy összerakja. Miért kevertem össze a puzzlet? A fiam miatt, hogy megtanulja és rájöjjön, hogyan kell összeállítani a darabokat.

Így az egész társadalom, amit az ember az évezredek során teremtett, egész kultúránk és civilizációnk, nem más, mint egy olyan játék, amelyet el kell sajátítanunk ahhoz, hogy olyanná váljunk, mint a Természet (a Teremtő). Ezután ez az egész világ eltűnik a felfogásunkból, és megszűnik létezni. Amikor elérjük a spirituális világot, akkor az egész univerzumunk, mindaz, amit ma öt érzékünkön keresztül érzékelünk, beleértve magunkat és a körülöttünk lévő világot, eltűnik. Ez a világ eltűnik, mint egy régi játék.

Ehelyett a létezés egy másik szintjét fogjuk érzékelni, egy másik világot, a különböző kölcsönhatásokat és a valóság egy másik rétegét - amely örök és tökéletes.

- Michael Laitman -

2017. május 15., hétfő

Feltárni a minden között létező kapcsolatot

Lényegében a Kabbala az ember és az emberi természet korrekciójának módszere. És így a tanulásunk keretmunkáján belül ezt az információt széles körben terjesztjük. 

A Kabbala bölcsességét csoportokban tanuljuk. Ez nem arról szól, hogy másoktól elszakadunk; hanem sokkal inkább arról, hogy egy ember egyénileg fejlődik, amikor a csoportban van, a környezetben, és folyamatosan megváltoztatja magát a csoport dinamikáján keresztül. Lényegében egy ember alkalmazkodik ahhoz a környezethez, amelynek időről időre meg kell mutatnia, hogy szüksége van az egoizmus fölé emelkedni és kilépni önmagából a mások szeretetébe. Az ember ezt gyakorolja a csoportban. A környezettel való kapcsolattartás révén az ember érzi a szükségleteiket és egyesül ezekkel. Ezután feltárja a mindenki között létező kapcsolódási hálózatot; ami a személyes egoizmus fölött van, és az ember érzi a közös kötelékeket, a közös erőt, amely köztük lakozik. Ennek eredményeként olyan, mintha mindenki kilépne saját magából, és csatlakozna ehhez a kollektív erőhöz. Ennek köszönhetően azt találjuk hogy az ismert valóságunk fölött létezik egy magasabb valóság. 

A mi jelenlegi valóságunkat belül érzékeljük a saját vágyunkban (edényünkben), így korlátozva vagyunk. Örömöt szeretnénk szerezni, és amikor az öröm belép a vágyba, kölcsönös ellentétük miatt eltörlik egymást. Kiderül, hogy minden alkalommal, amikor valamit elérünk, egy pillanatra élvezzük azt, és az öröm azonnal eltűnik. Azután a következő öröm után futunk, megérintjük, és eltűnik az is. Amint az öröm belép a vágyba, egyszerre semlegesíti az utóbbit: A plusz és mínusz közötti rövidzárlat a megsemmisüléshez vezet. Másrészről, amikor egy ember kilép önmagából és az egoja felett elkezd egyesülni a csoporttal, más emberekkel, egy edényt hoz létre önmaga felett, egy külső vágyat. Most már a vágyon és az élvezeten kívül érzi magát, és azok nem tűnnek el. Éppen ellenkezőleg, a valóság az idő feletti végtelen életfolyammá válik. Az öröm, amely újra és újra belép és eltűnik, teremti meg az idő érzetét. Azonban ha az öröm nem szűnik meg, ha úgy érezzük, hogy végtelenül áramlik, akkor az időérzék fölé emelkedünk, és elkezdjük érzékelni a természet általános erejét, amely körülvesz és elrendez minket együtt. Elkezdjük felismerni a kapcsolatot a valóság minden részével, amely hasonlít a hímzett kép hátoldalán lévő összefonódó szálakra. Kívül a világunk "mintázatát" látjuk, de ha a felülete mögé nézünk, látni fogjuk a kép egyes részeit összekötő szálakat. 

Ezt fedezzük fel a Kabbala tudományának segítségével: a kapcsolatot és a kölcsönös befolyást közöttünk. Ez nagy hatással van az emberekre, és ők megváltoznak. Látva ezt a valóságot, megértik, hogy mi nem tudunk megbirkózni semmivel kapcsolat és kölcsönös megértés nélkül, mert már képesek látni az általuk másoknak okozott károkat. Így nem hitre van szükségünk, hanem elérésre. Így egy ember szabaddá válik és elkezdi tisztán látni a világot. Majd fokozatának megfelelően meghatározza a helyes cselekvési folyamatot.

Dr. Michael Laitman

2017. május 1., hétfő

A bölcsesség, ami garantálja a sikert az életben

A Kabbala bölcsessége leginkább a közönséges embereknek szól, és semmi köze sincs a vallásokhoz: sem a judaizmushoz, sem a keleti hitekhez, sem a kereszténységhez, sem az iszlámhoz, és semmilyen miszticizmushoz. Ebben kizárólag a felső erő minden feltárulásáról van szó minden ember számára. A Teremtő a Természet elérése, az általános terv elérése. Ez megnyitja a szemünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy megnézzük, milyen világban élünk, ki irányítja azt, és a hálózatot, amelyben vagyunk. Mindez segít nekünk abban, hogy sikeresebbé váljunk, ami ma az emberiség számára szükséges, mert szenved .

Azoknak az embereknek akiknek megadatott a korrekció terve azt fel kell ismerniük. Ráadásul a feladatunk hogy az egész emberiséget be kell vonnunk ebbe a tervbe, és mindaddig, amíg ezt nem tesszük meg, gyűlölni fognak minket és egyre nagyobb nyomást helyeznek majd ránk. A globális nyomás csak nemrég kezdődött. Ennek a feltárásnak köszönhetően egy ember nem fog rosszul élni az életében. Ráadásul elkezdi felfedezni a felső dimenziót, és rájön, hogy életünk nem ér véget, amikor a korporális test meghal. Nem ez a létezés lényege, amely csak néhány évtizedre korlátozódik, és azon is fájdalomban és háborúkon megy át.

Ennek az életnek a jelentése, hogy a következő szintre emelkedjünk. Ez nem a fizikai világ szintje, hanem egy új tudatszint, egy új érzelmi szint. Felemelkedünk egy másik dimenzióba, és új távlatokat fedezünk fel, egy új világot. Ez az, amire a Kabbala bölcsessége meghív mindenkit, és ez az, amiről szól, ez a felsőbb erő feltárása, a Teremtő elérése, az örökkévalóság és a természet tökéletességének feltárása.
                                                                                                          
                                                                                                           Dr. Michael Laitman

2017. április 21., péntek

Az Univerzum valósága

Komment: Híres amerikai tudósok egy csoportja gyűlt össze az Amerikai Természettudományi Múzeumban, New York-ban annak érdekében, hogy megvitassanak egy témát, ami teljesen irreálisan hangzik.

Különösen az a megdöbbentő, hogy míg a Világmindenség valósnak tűnik számunkra, az utóbbi időben egyre több tudós kezdett el azon tűnődni, hogy a világ körülöttünk vajon nem csak néhány komplex szimuláció eredménye-e? És hogy mi magunk és minden körülöttünk vajon nem csak adatpontok vagyunk-e valamiféle tér hologramban?

Dr. Michael Laitman válasza: A világunk nem egy hologram, hanem erők speciális rendszere, amelyek ezen a módon ábrázolódnak számunkra, és ilyen módon jelenik meg a saját "képernyőnkön".

Nincs világ tőlem kívülre, minden, amit magam körül látok, az magamban van: te és mindenki más. Ebből következik, hogy én csupán néhány képpel játszom, ami állítólag rajtam kívül létezik.

Valójában azonban csak egy minőség van rajtam kívül: a teljes szeretet és adakozás minősége, a "Teremtő." A Kabbalisták nagyon egyszerűen írják ezt le, úgy mint, ami már megadatott számunkra. És ha megkérdezed: "Mi a helyzet velem?" - ugyan ezt a viszonylatosságod érzed a magad irányéban, és mindenki más is.

Tehát akkor létezel? Az én viszonyomban létezel, a te viszonyodban én is létezem. Nagyon nehéz ezt megértenünk. Hosszú ideig ködös ez a számunkra. Azonban semmi sem fog működni, amíg ki nem lépünk a valóság helyes képéhez, és akkor majd látni fogjuk az egészet.

Azt mondják a Kabbalában: "Bármi, ami feltárul a számodra, az a te számodra tárul fel és senki másnak." És ez az egyetlen módja annak, ahogy ez lehet.

Az erők rendszerén belüli élünk, amit magunkban ábrázolunk, a belső képernyőn, különböző képekben, amelyek azonban a valóságban nem léteznek. Mint az elektromos erők, amik mindenféle képeket ábrázolnak a televízió képernyőjén, ugyanúgy történik mindez bennünk is.

2017. április 17., hétfő

A jövő társadalmának aggodalmai

A modern társadalom nagy számú embert képes majd eltartani, de nem lesz képes majd lefoglalni őket. Mit tehetünk ez ügyben?

Tudnunk kell, hogy minden egyénnek fontos szerepe van a rendszerben. Minden ember az általános lélek részét tartalmazzák, aminek át kell esnie a korrekción, számos életciklus során, amíg itt, ebben a világban van.

Ezért tilos embereket ölni. Mindenkinek élnie kell a saját idejének megfelelően, amit a természet adott neki, és be kell teljesítenie a sorsát ebben az életben.

Valójában az lesz a jövő társadalmának aggodalma, amelyről Baal HaSulam beszél a "Béke a világban" című cikkében: „Mindenki különleges, és senki sem tudja helyettesíteni őt a maga részérnek kijavításában az általános rendszer mozaikjában, amely az egyetlen lélek, akit Ádámnak nevezünk.”

A jövő társadalma minimális időt tölt majd az alapvető szükségleteinek kielégítésével, és minden egyénnek biztosít mindent, amire szüksége van, akár dolgozik, akár nem, beleértve az altruisztikus integrál oktatást a lelkének korrekciója érdekében, vagyis a teljes egységet a társadalom minden tagjának.

2017. április 13., csütörtök

Átkelés egy másik dimenzióba

Kérdés: Mit jelent az, hogy létezhetünk egy más formában is: a test nélkül, vagy a testen kívül?

Dr. Michael Laitman válasza: Létezik az információ, a hordozó, és valaki, aki érzékeli ezt az információt. Mindegyik változhat. Az információ (az értelem, és így tovább) nem csak fehérje, szilícium, vagy más hordozókban létezhet, és még csak nem is egy anyagban, azaz nem csak az agyban.

Az információ önmagában nem anyagi. Ez csak számunkra tűnik ilyennek, akik egy anyagi hordozón keresztül érzékelik azt. Mi már képesek vagyunk átadni információkat egy fehérjétől, egy élő hordozótól (az agytól) egy élettelennek. A teljes evolúciónk az információ hordozójának fokozatos változásához vezetett, eltávolítván azt az eredeti, természetes formájától: a beszédtől az írásig különböző hordozókkal, majd az információ programozásáig és a virtuális térben való tárolásáig.

Ma egy másik állapot küszöbén állunk, amelyben a test elveszti jelentőségét, az érzések egy új dimenzióba (az adakozás tulajdonságába) mennek át, míg mi elmozdulunk az információ agyi hordozójától, vagy még pontosabban a megszerzés minőségétől, egy másik hordozóba: az adakozás minőségébe.

2017. április 9., vasárnap

Végtelen Fény, vagy Végtelen Sötétség?

A Kabbala tanulmányozásakor magával a Fénnyel kerülünk kapcsolatba. 

A másokkal való egységre lépés által - akiknek vágya ugyanarra a célra irányul -, velük együtt tanulva együtt, aktívan ráhangolódunk a Végtelen Világ Malhutjára, ahol minden ember a belső egységben, mint egyetlen egészben létezik. 

Ahogy arra vágyunk, hogy ebben az állapotban aktívan létezzünk, magunkra vonjuk a rejtett Fényt ebből a tökéletes állapotból, ezáltal felgyorsítjuk a spirituális fejlődésünket. Ezt nevezik úgy, hogy Izra-Ellé, "közvetlenül a Teremtő felé" törekvőkké válunk, akik "felgyorsítja az időt", akik magukra vonják a Fényt a tanulmányaikon keresztül, és arra kényszerítik a Teremtőt, hogy feltáruljon. Ez azt is jelenti, aki "ragyog az időben", azaz aki a Fénytől várja, hogy az adakozás (a Szentség az adakozás minősége) felé irányítsa őt.

A Kabbalista csoporton belüli tanulás egy "gyeplőt", vagy "kormánykereket" ad nekünk, amelyen keresztül tudjuk irányítani magunkat - a fejlődésünk formáját és a sebességét - ahogy függetlenné válunk a Fénytől. Azonban, a Fény nagyon erős és van egy programja minden egyes egyén fejlesztésére, valamint együtt mindannyiunkéra. Ezért, amikor megpróbáljuk felgyorsítani a saját fejlődésünket, hirtelen érezni kezdjük, hogy mennyire függünk ettől a Fénytől, az attól való felébresztéstől. Csak annak segítségével fejlődhetünk.

A Fény emel és süllyeszt engem, amely felemeli bennem a vágyat, hogy annak érdekében fejlesszem magam, hogy "hasonló legyek a Teremtővel", egy emberi lény legyek, az állati, és ez az egész anyagi élet felé emelkedve. Várok, hogy a Fény elkezdjen befolyásolni engem. Felkészülök, hogy teljesen megadjam magam ennek, hogy ráhangolódjak, amennyire csak lehetséges, a tanulmányok, a csoport, a terjesztés segítségével és, hogy megoldjam az összes kérdést, ami összegyűlt a sötétség és az elrejtés alatt.

2017. április 2., vasárnap

A technológiával való egybeforrásunk hibás irány




A technológiával való együvé válásunk lehetséges, hogy segíteni fog majd számunkra úgy kapcsolatba kerülnünk egymással, hogy közben nem lesz szükségünk semmiféle eszközre.

Most egyszerűen csak felveszem a telefonomat és használom azt, annak érdekében hogy beszélhessek veletek, segít engem a hozzátok való kapcsolódásban, szív a szívhez. Csakis ezért van szükségünk a kommunikációra, semmi más ok miatt.

Nem látom, hogy az emberek a jövőben függnének a gépektől, el fogjuk hagyni ezt a szintet és élvezni fogjuk a szív-a-szívhez kapcsolódást. Fel fogjuk fedezni a kollektív vágyak és kollektív gondolatok hatalmas terét, és ott fel fogjuk fedezni, hogy a kapcsolódásunkhoz a gondolatok és vágyak mezején nincs szükség semmiféle eszközre.

2017. március 20., hétfő

Miért kellene fetámasztanunk a halottakat?

Az amerikai bio-technológusok azt tanulmányozták, hogyan lehet feléleszteni a halott embereket - olyan embereket, akiknek az agyuk már meghalt, de belső szerveik még működnek.
Vajon lehetséges feléleszteni egy olyan személyt, aki vegetatív állapotban van? Vissza lehet-e még hozni az életbe?

Egy a lényeg, ezek a kutatások lényeges kormányzati vagy magán támogatottságot élveznek. De a finanszírozás daccára nem fognak eredményre vezetni. Miért? A judaizmus szerint, amikor egy ember meghal, hívni kellene egy ravatalozót és a testet amilyen gyorsan csak lehetséges el kellene temetni a földbe. Nem fog már többé érezni semmit, különben is, már halott, miért kellene feltámadnia? Amikor az agy meghal az valójában a teljes halál. 

Ezt követően az ember soha nem lesz már ugyanolyan, úgy fog viselkedni mint egy robot vagy egy zombi. Ha az agy meghal semmit nem lehet már tenni, bár lehetséges, hogy a test gépiesen működik tovább. Nem lesz emberi lény többé, mivel a neuronok halnak meg először. Az ilyen halottak feltámasztásának semmi értelme nincsen. 

Dr. Laitman nemrég beszélt arról, hogy az emberek 150 évig vagy akár 200 évig fognak élni, de mi értelme mindennek? Csupán annyi, hogy félünk a haláltól és el akarjuk halasztani azt.

Bizonyos helyzetekben szükségét érezhetjük, hogy fenn tartsuk az életet egy személy számára, aki már agyhalott, és kómában van hosszú ideje.

Dr. Laitman szerint ez azonban, nem szükséges, mindennek természetesen kellene történnie. Hiszen mi értelme van egy személyt műszerekhez kötni, ami fenntartja az életműködését? Ez nem a normális testi működés, mivel ez a személy nem tud kapcsolódni a külvilággal illy módon, így mi értelme van ennek? 

Tehát akkor értelmezhetjük mindezen kutatásokat csupán egy olyan tevékenységnek, ami arra irányul, hogy megszerezzék a finanszirozási forrásokat?

Dr. Laitman szerint igen, a tudomány kapaszkodik és bízik a finanszírozásokban. Másként a tudósok mit csinálnának? Nekünk rá kell jöjjünk arra, hogy az élet természetes áramlását nem tudjuk legyőzni. Természetes körülmények között kell élnünk, mivel a testünk ezért jött létre. Senki nem fogja elérni a várható élettartamunk kiterjesztését. Mindenesetre ez egy véges folyamat. Mivel a jövő különféle életeket tartogat a számunkra, ami sokkal jobb, mint a legrosszabb ezen az egész világon. 

2017. március 17., péntek

Európa a gyógyszerek kontinensévé válik

Észrevétel: Több, a közelmúltban végzett tanulmány szerint Európa a kábítóhatású szerek kontinensévé válik. Csak nemrég 98 új narkotikus hatású gyógyszer jelent a piacokon. Gyakorlatilag az európai népességnek minden ezer tagjára 500-1000 milligramm kábítóhatású szer jut. 

A gyógyszerszer-jelenség támogatója a nemzetek kormányai, sőt az egész világkormányzat. Nagyon egyszerű ez, adj egy személynek néhány gramm kábító hatású szert, amitől nyugodt és boldog lesz. Hamarosan mindenkinek adnak majd gyógyszereket koktélokban, vagy egy speciális csésze kávéban reggelihez, ebédhez és vacsorához.

Még az iskolákban is fognak adni a gyerekek részére annak érdekében, hogy különféle problémákat megoldjanak vele. Ez már a mindennapjainkban zajlik, aminek eredményeként a világ könnyebbé válik. Azonban mindez csak illúzió, ez nem az igazi korrekció, valójában minden ugyanolyan marad.

Egy bizonyos természeti rendszer kell ahhoz, hogy mi eljussunk az irányító erő feltárulása felé, ami biztosít minket arról, hogy saját magunk legyünk képesek világunk irányítására.

Szükségünk van arra hogy felemelkedjünk a felső erő, a Teremtő szintjéhez, ami nem csak a kabballisták számára adott, hanem mindenki számára. Mikor egy személy megérti a környezetét, abban az történik, hogy képes tudatosan részt venni az integrált rendszer munkájában, képes függetlenül viszonyulni az egészhez, mint egy óra szerkezetében, képes összhangban lenni mindenki mással. Vagyis úgy érzi majd, hogy az egész teremtési rendszer őrá irányul. 

2017. március 14., kedd

Az anyag világából az erők világába

Léteznek az anyagi világtól eltérő életformák az univerzumban? Mi mond erről a Kabbala?

Nem kell tovább keresned! Nincsenek más életformák az univerzumban. Mi egyediek vagyunk ebben a kis világban.

Minden, amit meg kell tennünk az az, hogy egységre lépjünk a lehető leggyorsabban, amíg el nem érjük a minimális spirituális szinten annak érdekében, hogy felemelkedjünk a következő dimenzióba.

Amikor egy ember felemelkedik a következő dimenzióba, az egész univerzum eltűnik, és elhalványul, és belép az erők világába, miközben elhagyja az anyagi világot.

2017. március 8., szerda

Az emberi elme és a valóságérzékelés

Amikor az érzékeinken keresztüli valóságérzékelésről beszélünk, akkor hol vagyunk mi, és mi az agy funkciója?

Mi mindannyian a természet által adott öt érzékszervünkön keresztül szerzünk információt környezetünkről. Ez az információ összegződik bennünk és adja az érzékelését annak, hogy mi létezik az emberen kívül. Ha ezeket az érzékszerveket eltávolítanánk, az ember abbahagyná a világ teljes érzékelését, és nem lenne képes elmagyarázni, hogy mi is létezik körülötte.

2017. február 28., kedd

Hallgassd meg a természet receptjét a tökéletes élethez

A természet az adakozás és a szeretet törvénye által működik.

Annak érdekében, hogy mindenki számára feltárjuk a tökéletes életet, kizárólag arra van szükségünk, hogy a Természet befolyásoljon minket úgy, ahogy akarja.

A Teremtő parancsolatai a természet törvényei – mindkettő, a világunk természeti törvényei, amiket részben látunk, megértünk, és tanulunk róla, és a felső természet törvényei, amik el vannak rejtve előlünk, ami alapján a szeretet és az adakozás tulajdonságai, a kölcsönös együttműködés, és megértés történik.

A rendszer erre épült fel, így hogy ha mi normális esetben magunkba foglaljuk azt, és eleget teszünk a feladatunknak, figyelembe vesszük a helyünket a természetben, a világban minden harmonikusan fog működni, így töltve fel minket is a harmónia érzésével.