Mi a legfontosabb dolog, amit tanárként meg kell tanítanod a tanítványaidnak?

A helyes világkép: világ-, élet-, ember- és korszemlélet.

Számomra ez a legfontosabb, hogy az embert élete helyes látásmódja felé irányítsam. Ehhez többé-kevésbé el kell magyaráznom a világ képét, amelyben élünk, merre tart, hogyan változtathatom meg a lehető legjobb irányba, és biztosítanom kell az ehhez szükséges eszközöket.

A világ az észlelésünkből fakad. Valójában nem a világban élünk; a világ él bennünk. Ezért meg kell tanítanom, hogy mi teremtjük meg a világunkat, magunkban lefestve. Ezt a pontot elég nehéz elérni. Elkezdeni a világhoz ilyen módon viszonyulni az egy nagyon komoly és belső spirituális forradalom.

Sőt, fel kell hívni a figyelmünket arra, hogy a világ nem az, amit érzünk. A világ a hozzá való viszonyulásunk származéka, azaz újrateremthetjük és hozzáigazíthatjuk magunkat egy másik világ érzékeléséhez. A világnak nincs saját formája vagy alakja. Ez egy kép, amit programozhatunk. Megalkothatjuk tehát azt a világot, amelyben élünk, és ez a kívánságaink, tulajdonságaink és erőfeszítéseink változásának megfelelően fog változni.

Forrás : https://www.michaellaitman.com/articles/what-is-the-most-important-thing-as-a-teacher-to-teach-your-students/

Az élet céljának megértése !

Kérdés: Vannak ma tudósok, akik azt mondják, hogy tudattalanul létezünk. Mondhatjuk-e, hogy a spirituális világ és a testi világ között a tudatos vagy tudattalan létezésben van a különbség?

Válasz: Automatikusan teljesen tudattalanul létezünk, és egyáltalán nem értjük, kik vagyunk. Nem értjük, mik vagyunk és miért élünk. A testünkben lévő összes szerv és sejt, minden, ami körülvesz minket, játszik velünk, és azt a pillanatot érezzük, amelyben élünk.

Ezért nincs lehetőségünk bármin is változtatni. Semmiféle szabad akarat nincs. Minden előre meg van határozva, és különböző helyzetekben működünk, hogy fejlődésünk egy bizonyos pontján csalódni fogunk létünkben úgy, ahogy van, és felismerjük annak értéktelenségét, értelmetlenségét és ürességét, és elkezdünk vágyni az élet értelmének megtalálására.

Világunk értelme az, hogy képessé tegyen bennünket arra, hogy tudatosan fölé emelkedjünk a következő spirituális dimenzióba.

Kérdés: Mit jelent az, hogy tudatosan? Folyamatosan különböző vágyak támadnak fel bennem, és rohanok, hogy örömmel töltsem el őket. Ezeket a vágyakat egyedül kell kitalálnom a spiritualitásban?

Válasz: Egyszer az ember belefárad vágyai beteljesülésének hajszolásához, és többé nem azonosul velük. Felismeri, hogy vágyainak ezek a szándékai, és ezeket folyamatosan teljesítenie kell. Bár ebben örömét érzi, nem akarja, hogy többé ez irányítsa; független akar lenni, és nem rabja ezeknek a kellemes érzéseknek.

Aztán gondolkodni kezd: „Hogyan tudok ezen felülemelkedni? Miért kell folyton különféle örömöket kergetnem? Miért adom el magam mindig ezeknek az örömöknek? Ez elég az életemre? Ez kielégít engem? El kellene gondolkodnom azon, hogy kell-e mindez? Ezek múló örömök, amelyek minden másodpercben változnak, így az egész életem az élvezet hajszolásán és a fájdalom minimalizálásán múlik.”

Kérdés: Mi ennek az alternatívája a spirituális világban?

Válasz: A spiritualitásban az ember elkezdi elérni léte értelmét, és ez az elérése megmagyarázhatatlan érzéssel, leírhatatlan érzéssel tölti el, hogy elérje a harmóniát, a felső létet, az igazságot, a valódi célt, mindazt, ami a korporális világban nem létezik. Ha valaki rosszul érzi magát a világunkban, azt azonnal jó érzésre kell váltania, és így újra és újra, és ez lesz élete célja. A spirituális világban az az ember, aki eléri mindennek a jelentését, ami történik vele és ami túl van rajta, ez a teljesség, harmónia, egyensúly és örökkévalóság érzését kelti benne.

Forrás : https://laitman.com/2016/05/understanding-the-goal-of-life/#gsc.tab=0

 

Egy háború kívül és egy háború belül

Nem sokkal azután, hogy a második világháború tragikusan, az atombombák Hirosima és Nagaszaki feletti felrobbantásával véget ért, tanárom apja, a 20. század nagy gondolkodója és legkiválóbb kabbalistája, Baal HaSulam megírta azt, ami később „Az utolsó nemzedék írásaiként” vált ismertté. Nem azt akarta mondani, hogy közeleg a világvége, hanem azt, hogy az általunk ismert világ haldoklik, és új születik. A vajúdási fájdalmak azonban nagyon fájdalmasak, vagy kevésbé fájdalmasak lehetnek, és mi, emberek, meg tudjuk határozni, hogyan éljük át. Baal HaSulam ezt a két lehetőséget „a fény útjának” és „a szenvedés útjának” nevezte.

Ezekben az írásokban Baal HaSulam hangsúlyozza, hogy a technológiával az emberiség „feltalálta az atomot és a hidrogénbombákat”, és „ha a teljes tönkretétel, amelyet a világra szántak, még mindig nem nyilvánvaló a világ számára, várhatnak egy harmadik világháborúra, vagy egy negyedikre. A bombák megteszik a dolgukat, és a romok után megmaradt túlélőknek nem lesz más választásuk, mint magukra vállalni ezt a munkát, ahol az egyének és a nemzetek sem dolgoznak magukért többet, mint amennyi a létfenntartásukhoz szükséges, míg minden mást a mások javának szolgálatáért tesznek.”

Az ukrajnai háború nem Oroszország és Ukrajna között folyik; ez egy összecsapás a világ két fele között. Átformálja a nemzetközi kapcsolatokat és szövetségeket Kelet és Nyugat, országok és nemzetek között. Ez a háború megváltoztatja a teremtésről és az életről alkotott képünket. Még nem értönk le a mélypontra, de amikor felérünk a mélypontról, azt fogjuk látni, hogy a világ drámaian megváltozott. Soha nem fog visszatérni abba a világba, mint korábban volt. Mert ma minden globális, a háborúk is globálisak. Ezért Baal HaSulam előre sejtő jóslata ma nagyon is valósnak tűnik.

Valójában a jelenlegi pályán nem látok más eredményt, csak szavai beteljesedését. Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a nukleáris világháborút, ha megfogadjuk az ő tanácsát, és inkább mások javára gondolunk, mint a magunk javára, bármennyire is idegenkedünk tőle.

Valójában a háború kívül a bennünk zajló háború tükre. Minden háború, a hazai vitáktól a világháborúkig, az egók összecsapása. Az ego irányítást és felsőbbrendűséget akar. Ennek megfelelően a Fitting In and Getting Happy: How Conformity to Societal Norms Affects című könyv idézi a Solnick & Hemenway tanulmányát, amelyben a résztvevők több mint fele inkább olyan társadalomban élne, ahol évente 50 000 dollárt keresnek, míg mások 25 000 dollárt keresnek egy olyan társadalom helyett, ahol 100 000 dollárt keresnek, míg mások 200 000-et. A könyv szerzője, a Tilburgi Egyetem (Hollandia) szociálpszichológia professzora, Olga Stavrova így foglalta össze: „Az emberek nem vágynak arra, hogy egy bizonyos jóból sok legyen, mint inkább arra, hogy ebből a jóból több legyen, mint másoknak."

Bármilyen fájdalmas is a jelenlegi ukrajnai helyzet, és valóban nagyon fájdalmas, ez még mindig az egók összecsapása. Meg kell értenünk, hogy ennek a krízisnek és minden más krízisnek a megoldásához oldalról kell tekintenünk magunkra, és egy pillanatra el kell szakadnunk a nagy személyes fájdalmunktól, amellyel teljes mértékben együttérzek.

Ha csak arra koncentrálunk, hogy igazunk legyen, akkor soha nem fejezzük be a háborúkat. Soha senki nem fog egyetérteni és azt mondani: „Én tévedek, és neked van igazad”; az egónk nem engedi, hogy megtegyük. Ez az oka annak, hogy az objektív igazságosság keresése eredendően reménytelen; ez a szenvedés útjának választása.

Ha azonban egy percre félretesszük sérelmeinket, és megállapodunk abban, hogy szünetet tartunk a régi számláink rendezésében, akkor elkezdhetjük a pozitív jövő építését. Ebben az állapotban képesek leszünk a kölcsönös tisztelet ápolására, sőt talán a kölcsönös megértés ápolására összpontosítani a számos mélyreható különbség felett. Ha kitartunk ezen erőfeszítések mellett, ez lesz a fény útjának kezdete.

Jelenleg nem várnék ennél többet, de a végén az emberiségnek nem lesz más választása, mint visszatérni Baal HaSulam szavaihoz, és egyetérteni abban, hogy a legjobb út mindannyiunk számára a kölcsönös törődés és a kölcsönösség felelősség útja. Ha nem akarunk egy harmadik világháborút, akkor meg kell tanulnunk törődni egymással. Ezért van az, hogy az igazi háború bennünk van, a háború pedig csak a mások iránti tomboló gyűlöletünk tükröződése.

Forrás : https://www.michaellaitman.com/jewish/a-war-without-and-a-war-within/