2023. június 3., szombat

Az élet megfejtetlen rejtélye !

      ,    

A Kabbala bölcsessége az egész teremtést olyannak tekinti, mint a megszerzési vágy, amely négy szintre oszlik : mozdulatlan, növényi, állati és beszélő.

Lényegében a bennük ható életerőről van szó. A mozdulatlan szint alap szintjén csupán a szerkezetének megőrzésének kötelező szükségletét jelenti. Tehát minden egy egyszerű polaritásból indul ki, a „pluszból” és „mínuszból”, egy elektronból és egy protonból, amelyekhez más részecskék gyűlnek össze, és egy teljes „galaxist” alkotnak az atomon belül.

Ekkor az atomok felépítik az élettelen anyag mindenféle formáját: gázokat, folyadékokat, szilárd anyagokat, plazmát. A következő szinten pedig molekulákká kapcsolódnak össze, és egy adott pillanatban élet alakul ki az anyagban.

Nem értjük, hogyan történik ez. Mivel eddig a részecskék „mechanikusan” kapcsolódtak egymáshoz, akkor hirtelen valami új jelenik meg közöttük.

Mi az élet? Ez egyszerűen az elektronok „ugrása”? Nem. Alapvetően miben különbözik az élő szerves anyag a mozdulatlan szint élettelen anyagától? A tudomány ezt nem tudja. De látjuk az életerőt, az anyagcserét, a szaporodást, mindenféle kölcsönös összefüggést, emlékezetet, reakciókat formálva, amelyek mindenféle sejt kapcsolatát és egyediségét hozzák létre. Ennek az evolúciónak az eredete továbbra is rejtély számunkra. Senkinek sem sikerült a mozdulatlan szintről a növényi vagy állati szintet létrehozni.

De valójában ez az életerőről, a vágyról beszél, amely az anyagon belül hat. A Fények és az edények spirituális kölcsönhatásából származik; ez az oka annak, hogy megjelenése nem magyarázható fizikai értelemben. Mindenféle jelenséget fedezünk fel és vizsgálunk, de nem az őket alkotó erőt.

Ily módon a kapni akarás a teremtés alapvető ereje, és ennek csak tanúi lehetünk. Érdemes ezt tényként elfogadni, hogy a többit később felfedezhessük és érzékeljük. Összességében ugyanis olyan teremtmények vagyunk, akik valamilyen valóságban érzékelik magunkat, fejlődésünk egy adott pillanatában. Természetesen kérdéseket teszünk fel, de ahhoz, hogy választ találjunk rájuk, vagy a teremtés kezdetéig, vagy a végéig kell elmenni.

Az ember egy kicsi és korlátozott része a hatalmas teremtésnek, és ha meg akarja vizsgálni, először annak dimenzióiba, a szükséges magasságra kell nővekednie. Csak akkor lesz képes megragadni, befogadni és elemzéssel és szintézissel vizsgálni azt.

Általában véve az élet Fény. De ezt egy olyan vágyban fedezzük fel, amely a mozdulatlan, a növényi, az állati és az emberi szintek jelenségeinek felfogásán belül születik. Valójában ez egyedülálló, még akkor is, ha tudatunk „képernyőjén” mindenféle képet látunk, amelyeket a Fény felvázol; bár mindenféle érzelem átélésére kényszerítenek, mindez bennünk játszódik le és nem a valóságban. A valóságban csak a vágy és az azt éltető Fény létezik, magasabb vagy alacsonyabb szinteken. Ha magasabb szinten, akkor az ember boldog, ha az alcsonyabb szinten, akkor sír. És így fejlődünk…

Forrás : https://laitman.com/2013/04/the-unsolved-mystery-of-life

2023. május 16., kedd

Mi az egyensúly a természetben ?

    

Egy kérdés, amit kaptam: 

Az olyan szavak, mint a „kölcsönös egyensúly” és a „kölcsönös garancia” nagyon szépek és csodálatra méltók. Nem világos azonban, hogy mit jelentenek. El tudná magyarázni konkrét példákkal?


Válaszom: 

Az egyensúly a természetben azt jelenti, hogy mindenki egyenlő, és minden mindenkié, beleértve a földet és mindent, amit birtokol (például olaj, gáz, érc, víz stb.). Az egyensúly az, amikor mindenki egyenlően viszonyul a természet erőforrásainak felhasználásához.


Ezt az egyensúlyt meg kell őrizni a természetből való fogyasztás során: mindenkinek csak azt kell megkapnia, amire a normális életéhez szüksége van. Ezen túlmenően, az emberek ne termeljenek semmit, ami nem szükséges állati testük létéhez. Minden többlet káros és ellentétes a természet egyensúlyának törvényével.


Az emberek között az egyensúly törvénye akkor fejeződik ki megfelelően, ha minden ember alapvető szükségleteinek, természetes szükségleteinek megfelelően kap. És ebben a tekintetben nem vagyunk egyenrangúak, hiszen minden embernek más a veleszületett tulajdonságai és szükségletei.


A természet vagy a Teremtő szándékosan tett minket különbözővé, hogy érzékeljük egymás szükségleteit, vágyait és gondolatait. Ez azért van, hogy kifejlődjön bennünk a vágy, hogy érezzük mások lelkét, megérezzük belső lényegüket és vágyaikat. Ezután, ha mindenki számára egyenlő erőforrás-ellátást akarsz elérni, akkor ugyanúgy kell érzékelned a körülötted lévő embereket, mint saját magadat. Csak akkor leszünk képesek egyetlen test sejtjeivé válni.


Forrás : https://laitman.com/2009/05/what-is-balance-in-nature/#gsc.tab=0

2023. május 11., csütörtök

A kabbalistákon kívül minden és mindenki angyal !

    

Hírjelentés (a Phantoms & Monsters-tól): Az argentin CEUFO (Center for Studies UFO) e-mailt kapott egy fotóstól (Fabián Romano), aki azt állította, hogy egy furcsa lényt rögzített a kamerájával, miközben néhány felvételt készített a Macachín repülőtér körül. A CEUFO elemezte a képet, és egy repülő „entitás”-nak nyilvánította. Azt is mondták, hogy a kép „nagy furcsaság” volt.

Megjegyzésem:
A spiritualitás olyan erőkből áll, amelyek nincsenek anyagba öltözve. A forrásuktól - a Teremtőtől - ereszkednek alá hozzánk, és „angyaloknak” nevezik őket (héberül „Malach” - egyes szám, „Malachim” - többes szám). Ezeket az erőket nem láthatjuk és nem is érzékelhetjük, csak befolyásukat, megnyilvánulásaikat az anyagban. Hasonló ez ahhoz, ahogyan egy mágneses vagy gravitációs mezőnek csak a hatását tudjuk érzékelni, de önmagukban ezeket a mezőket nem.
Ugyanígy észleljük a Teremtőt - adakozási és szeretet vágyainkban. Így tárul fel bennünk a Jóság, Szeretet és Adakozás ereje. A bennünk való feltárulást „a Teremtő felülről jövő részének” vagy léleknek nevezzük. Érzékelni a lelkét, lélekkel rendelkezni, vagy észlelni a Teremtőt – ez egy és ugyanaz (Izrael, a Tóra és a Teremtő egy). A „Zohár könyvének előszava” beszél az érzékelésünkről, elmagyarázva, hogy minden bennünk érzékelhető, és nem kívül. Ezért ez nem hagy teret a „csodáknak!” Ebben a világban minden prózai és sivár. De ha egyszer felfedezed a Felső Világot, ott valódi csodákat fogsz felfedezni.
És itt van egy másik magyarázat:
Világunk összes ereje (az anyagba öltözött erők, amelyeket érzékelhetünk) egyben angyalok is. Még a természet mozdulatlan, növényi és állati szintjei, beleértve az embert is, angyalok, mert teljesen a Teremtő irányítja őket. Szóval ki nem angyal ? Csak a kabbalista, mert függetlenné válik, emberré (Ádám, aki hasonló a Teremtőhöz), aki független a Teremtőtől. A kabbalista nem csupán a Teremtő erői vagy hírnökei közé tartozik, és ennélfogva a kabbalista nem angyal.
Egyszer Rabash és én elmentünk egy állatkertbe, hogy mindkét világ gyökereiről és ágairól beszélgessünk. Amikor odaértünk, felkiáltott: „Olyan sok angyal egy helyen!”

Forrás : https://laitman.com/2009/01/besides-kabbalists-everything-and-everyone-are-angels/#gsc.tab=0

2023. május 2., kedd

Az élet összeolvadás a Teremtővel

         

A Kabbala tudománya az életet és a halált csak a Teremtővel való egyesülés tekintetében határozza meg. A Teremtőhöz hasonló állapotot életnek, míg a vele szemben álló állapotot halálnak nevezzük. Ezért az egoista vágyakat (Klipot) halottnak tekintik, míg a „halál mérge” arra az erőre utal, amely elválasztja a teremtményt a Teremtőtől.


A halál nem a létezés elvesztése, ahogy az ember alakjának eltűnését figyeljük meg ebben a világban (a mi szintünkön). Mindaz, ami meg lett teremtve (vágy) csak a tekintetben változik, hogy közelebb kerül a Teremtőhöz, vagy távolodik Tőle az adakozási szándékban; minden másban (a vágyában) a teremtmény ugyanaz marad. Ezért a Teremtőtől való eltávolodást, a Vele való öszetapadás állapotának elvesztését „halálnak” nevezzük, míg a Vele való öszetapadást, amely az adakozás minőségét szerzi meg, „életnek”.


"A Kabbala bölcsességének lényege” című cikkében Baal HaSulam azt írja, hogy a Kabbala tudománya eszköz a teremtmény számára, hogy felfedje a Teremtőt ebben a világban." A Teremtő feltárása azt jelenti, hogy magunkra vesszük az Ő tulajdonságait.


Bár a mozdulatlan, növényi és állati anyag világában létezünk, a Teremtőhöz való hasonlóság emberi szintjének elnyerésével önmagunkat és létezésünket tökéletesnek és örökkévalónak érezzük, mint a Teremtőt. A Kabbala tudománya megváltoztat bennünket, hogy megkönnyítse felemelkedésünket a következő szintre (fokra), ahol elkezdjük látni, hogy nem tűnünk el, hanem egyszerűen megváltoztatjuk létezésünk szintjét.


Forrás : https://laitman.com/2010/04/life-is-merging-with-the-creator/#gsc.tab=0

2023. április 22., szombat

Miért van szükségem erre az egész világra ?

      ,    

A természetben két erő létezik: a megszerzés és az adakozás. Ez a két erő úgy ábrázolja a képeket az élvezetre irányuló vágyunkról, mint a számítógép a képernyőn megjelenő képet. Képet vetítenek a világról, amely belőlem és minden körülöttem lévőből áll. Ahogy Baal HaSulam írja, agyunk hátsó részében van egy képernyő, amelyen keresztül a világ képét érzékeljük.


Ez a kép két erő segítségével jön létre: egy megszerző (bal) és egy adakozó (jobb) erő által. E két erő kombinációja az egoista anyagomon ábrázolja számomra a valóság teljes képét. Érzem, látok egy képet úgymond, és úgy tűnik számomra, hogy ez a kép, ez a valóság rajtam kívül létezik. Én magam vetítem magam elé a belső képemet. Én így "látom a világot". Olyan, mintha magamból keresném ki, és kivetíteném.

Miért vagyok így felépítve? Miért látom a belső világomat külső formában? Ez azért van, hogy azt önzően, hanyagul és ellenségesen kezeljük. Ezáltal lehetőséget kapunk belső világunk tanulmányozására és önmagunk korrigálására.

Ha úgy érzékelném, hogy bennem van, soha nem tudnám kijavítani magam, mert mindenhez pozitívan viszonyulnék, jóindulattal, de kizárólag egoista módon. De most, mivel az egóm kiemelkedik belőlem, és úgy érzem, hogy idegen, úgy viszonyulok a „külső énemhez”, mint egy idegenhez, egoisztikusan negatívan, nem pedig pozitívan, és mintha ez lenne a belső részem. Ezért van lehetőségem megérteni, mit jelent számomra a „külső” és a „belső”.

A világ két részre szakadt: rám és a többiekre. Nem tudom meggyőzni magam arról, hogy valami, ami rajtam kívül létezik, az a sajátom. Lehetőséget kapok arra, hogy a külső képben lássam a belső lényegemet: „Gyere és nézd meg, ki vagy és hogyan bánsz a körülötted lévőkkel. Így vagy belül is.” Azt mondod: „Nézd, milyen csúnya ez, milyen lusta ez, milyen buta a másik! Annyira utálom őket!” Eközben mindezek a tulajdonságok a te tulajdonságaid, és nem másoké.

Ezek a feltárulások segítenek nekem. Különben soha nem tudnék kapcsolatba kerülni velük, teljesen felfedni a „gonosz hajlamot” (egoista vágy, mindenki iránti gyűlölet), és később megérteni, hogy ezek az én belső tulajdonságaim, amelyek kivetülnek.

Aztán kezdem megérteni, hogyan segít nekem a Teremtő azzal, hogy egy ilyen valóságérzékelést ad nekem: kívül látni a bensőmet. Kezdem megérteni, hogy ez mennyire segít nekem, és hogy e nélkül teljesen bezárkóznék magamba, és soha nem tudnám megérteni, mi az „én”. Eközben van itt valami, „valami bennem, amit nem tartok magamnak”.

Ezért teljes munkánk belső énünk külső énünkkel, a külvilággal és különösen a csoporttal való egyesítésére irányul. Gyakorolhatunk a csoporttal. Végül is, amikor elkezdek dolgozni a csoporttal, és megpróbálok úgy bánni a barátaimmal, mint magammal, azt látom, hogy képtelen vagyok egyesülni, bármennyire is próbálom elhitetni magammal, hogy rajtam kívül is minden én vagyok. Még az emberiség egy kis részét, a csoportot, amelynek célja közel áll az enyémhez, még őket sem kezelem úgy, mint magamat. Nem tudok kapcsolódni hozzá egoista elmém felett.

Ebben a tekintetben kezdem úgy látni ezt az egoizmust, mint valamit, amit a Teremtő mesterségesen hozott létre, különösen annak lenullázására. Ezt azonban egyedül képtelen vagyok megtenni; csak vágyhatok rá, majd kérhetem a Teremtőtől ennek (egoizmus) eltűnését. Miért kérjek? Azért, hogy megkapjam a kapcsolatot a Teremtővel!

„Hogy lehet ez?" Értsd meg, hogy ők te vagy! Bánj velük szeretettel, hiszen lelked részei!

„De képtelen vagyok!" Ők a barátaid, a felebarátaid. Ugyanazon cél felé haladnak, mint te! Végül is mi választ el titeket?

„A törés ereje választ el minket. A Teremtő akadályként helyezte el, és én nem tudom legyőzni.” És akkor kéred, hogy különösen ezt korrigálja. Korrekciót kérsz, és beépíted magadba az egész világot.

2023. április 7., péntek