Egy kabbalista titkos gyakorlatai !

Miért nevezik a Kabbala bölcsességét titkos bölcsességnek? Mi a kabbalista rejtett munkája?

A kabbalista gyakorlati munkája annyit tesz, mint egy liftben, fel - le tud menni egója vagy adakozása szintjén.

Le tud ereszkedni az alsó emeletről az egóba, majd fel tud emelkedni a földszintre, és elkezdhet felmászni a 125 lépcsőn.

Ezzel együtt mindenféle belső változás történik az emberben. Lehetősége van arra, hogy a gyermeki szintről a fiatal, a felnőtt vagy az idős ember szintjére emelkedjen, és ezután következetesen vissza tud ereszkedni mindegyik szintről a legalacsonyabbra.

A kabbalisztikus létrán felfelé vagy lefelé haladva mindenféle paramétert és jellemzőt meg lehet változtatni benned, rendezni és váltogatni magadban. Mintha programozók lennénk, önmagunkat irányítjuk, és minden alkalommal, amikor a világot ugyanabban a vágásban és stílusban látjuk, amelyre kimondottan irányulunk. És ezeket a kabbalista titkos gyakorlatainak nevezik.

Amikor világunk keretein belül vagyunk megtalálhatók, az idővonal szerint utazhatunk időben, térben és világokban; a dinoszauruszok korszakában találhatjuk magunkat, és mindezeket az állapotokat magunk között figyelhetjük meg.

A nagy kabbalista, Baal HaSulam írásaiban leírta a Föld bolygó keletkezésének történetét és kialakulásának összes időszakát. De nem azért tudta ezt megtenni, mert geológiát tanult, hanem azért, mert látta ezeket az állapotokat.

Nem volt nehéz belépni ezekbe. Mintha távcsövet, mikroszkópot vagy teleszkópot vett volna elő, és személyes belső műszerei szerint helyesen irányította magát, hogy minden korszakot lásson és elérjen.

Ez az úgynevezett titkos kabbalisztikus gyakorlatokat jelenti. Valójában nem titkosak, de a kabbalista nem tudja átadni őket másoknak. Csak saját maga tudja használni őket, mert ezek az ő belső tulajdonságai. Mindenki megtanulhatja bővíteni belső látókörét, ha módszeresen és komolyan bekapcsolódik a Kabbala bölcsességébe, és kabbalistává változtatja magát.

Tehát, ha helyesen irányítja magát, kiléphet önmagából, és a világunk fölé utazhat, a teremtés minden aspektusában. Mert a mi világunk a legkisebb, jelentéktelen és szürke, és a Kabbala bölcsessége szerint csak a mi kijavítatlan felfogásunkban és képzeletünkben létezik.

Forrás : https://laitman.com/2014/11/the-secret-practices-of-a-kabbalist

Hogyan érik el a szavak a lelket?

Az ágak nyelvezete nagyon hasznos lehet, amennyiben mi már párhuzamosan két világban létezünk. Az elmagyarázza számunkra hogyan használjuk fel ennek a világnak a tárgyait a leghatékonyabb módon, hogy másokat azokon keresztül befolyásoljunk, felébresztve őket a korrekcióra.

Amennyiben én pontos tudással rendelkeznék az emberi természetről, és az összes tárggyal, objektummal kapcsolatban ami rendelkezésemre áll, akkor képes lennék az egész világot a korrekció irányában felébreszteni! Akkor tudnám pontosan milyen filmek, szövegek és zene szükséges ahhoz, hogy ezt elérjük. Akkor számításokat végeznék lelkeiken, és azokon az erőkön, melyektől azt akarom, hogy ezen lelkeken belül működjenek, az ő belső struktúrájuknak megfelelően, ami én már ismerek.

Azonban mivel egyenlőre ők nem értik a kommunikációt a lelkek és belső erők szintjén. én azt egy másik dimenzióba fordítom le, az ő materiális hallásuk és érzékelésük szintjére, valamint hangszerek hangjaira. Ilyen módon megszerzem a lehetőségét annak, hogy befolyásoljam őket.

Ezeken a külső eszközökön, hangszereken keresztül, képes vagyok belső erőket felébreszteni bennük, amelyekről maguk sem tudták, hogy léteznek. Mindez őket külső hallásukon keresztül befolyásolja, a zenén keresztül, és fokozatosan felébreszti a belső erőket bennük. Mindez azért van, mivel a személy egy integrált rendszer, melyben a korporalitás és spiritualitás egységre lép. Ennél fogva lehetséges a személyt materiális eszközökkel befolyásolni, de azzal a szándékkal hogy őt a belső spirituális szinten befolyásoljuk. Ilyen módon lehetséges őt vibrációkhoz, és rezonanciához vezetni, és hogy olyan rétegeken kapjunk reakciókat, amit ő még csak nem is sejt magáról, a zene vagy más külső behatások hallgatásán keresztül.

Pontosan ez a módja annak ahogy felébresztjük magunkat a Kabbalista könyvek olvasásával, mint a Zohár, vagy a Talmud Eser Sefirot (Tíz Szfira Tanulmánya) olvasásával. Mi ezáltal felemeljük érzékenységünket a Reformáló Fény iránt. A Fény nincs jelen a materiális szinten. De a Kabbalisták úgy rendezték, hogy a szemen, fülön keresztüli külső behatások által, én belső behatásokat kapok, mindaddig és közben arra hangolom magam, hogy pontosan arra vágyjak, hogy ez megtörténjen.

Ennél fogva amennyiben mi megtaláljuk a kapcsolatot a gyökerek és ágak között a két párhuzamos világ, a korporális és spirituális világok között, egyik a másikkal szemben, akkor lehetséges a teljes korrekció a világának felébresztése. Mi valójában ilyen módon cselekszünk, csak nem olyan hatalmas erővel, amilyennel a Zohár szerzői tették mindezt.

Forrás : https://laitman.com/2011/02/how-do-words-reach-the-soul/#gsc.tab=0

 

Mi a szerepünk a természetben ?

Mindannyian egy körkörös, zárt, egész és teljes természetben élünk, végtelen szintekkel, kölcsönhatásokkal és összekapcsolódásokkal a részei között. Ennek a hatalmas rendszernek a részei vagyunk, és nem tudjuk megemészteni teljességét, nagyszerűségét, tökéletességét és örökkévalóságát. A természet azonban egy tökéletesen összefüggő rendszer, és mint ilyen, lehetetlen, hogy bármi is mozogjon anélkül, hogy minden más ennek megfelelően ne mozogjon.

A természet folyamatosan egy teljes, tökéletes és beteljesedett állapot felé tart. Részei az öt rész egyikéhez tartoznak, amelyeket héberül Shoresh (gyökér), Alef (egy), Bet (kettő), Gimel (három), Dalet (négy) vagy ásványi, növényi, állati és beszélő szintenek nevezünk. Mindannyian olyan irányba haladnak, ahol nem eggyé válnak, hanem összekapcsolódnak, és kapcsolatukon keresztül olyan lesz, mintha eggyé válnának.

A részek közötti kapcsolatokban a kapcsolódási törvény a szeretet pontjáig feltárulkozik, azaz a teljes összekapcsolódás és egymásrautaltság állapotáig, ahol mindenki fontos és egy közös szeretetben létezik. Ahogy írva van, „a farkas is a báránnyal lakik”, vagyis mindenki megérti, hogy ugyanannak a testnek a részei. Ennek megfelelően, mivel nem árthatunk saját testünknek, ugyanúgy elérjük azt az állapotot, amikor a teremtés más részeit sem tudjuk károsítani, még a legkisebbeket vagy a legtávolabbiakat sem.

Ezért, amikor emberekre vagy bármely más jelenségre gondolunk az életben, törekednünk kell annak forrásának megismerésére a természet általános globális rendszerében, és így azt kell keresnünk, hogyan reagáljunk helyesen arra, amit egy bizonyos jelenség vagy egy bizonyos személy megtapasztalása során érzünk. és hogyan jelöljük meg helyüket az általános rendszerben.

Forrás : https://www.michaellaitman.com/nature/what-is-my-role-in-my-nature/