Ez idáig öntudatlanul fejlődtünk a negatív nyomás alatt, ami hátulról tolt minket. A Természet kényszerített bennünket az előrehaladásra azáltal, hogy folyamatosan megpróbáltatásokat, kielégítetlen vágyakat, és az állandó hiány érzését küldte.
Hosszú ideje már, hogy elvesztettük a reményt, hogy jó dolgokat látunk majd a jövőben, azonban a nyomás hátulról olyan hatalmas, hogy kényszerít minket az előre lépésre. Amikor hátranézünk, magunk mögé, csak mínuszokat látunk és tudjuk előre, hogy a holnap nem hoz számunkra semmi jót. Azonban reméljük, hogy kevesebb szenvedésben lesz részünk, mint ma. Ez már egy jó dolog számunkra.
Ez a tendencia az aktuális fejlődési szakaszban. Megértjük, hogy a világ visszafejlődik és egyre mélyebbre süllyed, és így elveszti elsődleges értékeit. Semmi sincs előttünk, ami felvidíthatna minket, és mégis, haladunk előre, mert a jelenlegi helyzet elviselhetetlen.