2015. november 30., hétfő

Ragadd meg az életmentő övet

Mit tehetek? Hogyan fektessek a kölcsönös garanciába? Hol található az egyetlen szabad választás? 

Csak ahol parancsolat és bűn található, ott van bármilyen cselekedet, melyet végezhetek. Semmi kapcsolaton nincs bármi mással, semmit nem döntök, nem nyújthatom ki kezem semmi felé, és semmi nem érhet el engem sem. Én egyetlen dologért vagyok felelős, a környezettel való kapcsolatomért. Mindaz olyan, mint a horgony, mint az életmentő öv melyet megragadhatok. 

Ami történik az lényegtelen. Nem leszek képes felfogni, feldolgozni, hogy milyen hullámok vernek ott, hogy azok mit hoznak magukkal, szóval nekem egyszerűen abba kell fektetnem teljes energiámat, hogy megragadjam ezt az életmentő övet. És amint én azt megragadom, valóban a fogammal, érzelmemmel, szívemmel, az egom ellenében, elkezdem majd látni, hogy egóm kifejezetten és csakis ez ellen irányul. Pontosan ugyanolyan módon, ahogy én megragadom az életmentő övet, úgy érkeznek majd a törött Reshimok, felébresztve a taszítás, szétválasztás erőit. Ez az, ahogy mindez működik. 

Tehát ragadd meg az életmentő övet, ragadd meg a kölcsönös garanciát, és ragadd meg kapcsolatodat mindenkivel. Ez az amit neked adtak a Sinai hegynél, hogy olyanná váljatok mint "egy ember egy szívvel, és ennyi. Mindezt ragadd meg a fogaiddal, semmi más nem számít. Már csak nem is akarsz mást látni. Ami megjelenik, megjelenik, de önmagától megoldódik. Én semmilyen erőfeszítést nem teszek, hogy azoktól a megjelenő dolgoktól benyomást kapjak, hogy azokra gondoljak, semmit. Én csakis a kapcsolatra gondolok és arra hogy azt megtartsam. Ennyi az egész. Mivel számunkra ez a legpontosabb, legkorrektebb dolog. Utána jön a kettős rejtettség, egyszerű rejtettség, újra és újra. Ily módon mindezek a dolgok letisztulnak. 

De mindez attól függ, hogy én milyen rendszerességgel, és módon tartom meg a kapcsolat pontját, azaz a kölcsönös garanciát, mindenki egyetlen vágyával. És akkor majd felfedeztem hogy mindenki más már korrigálva van, és én vagyok az egyetlen aki még nem. Szóval ők valóban az én életem megmentői. Nekem egyszerűen csak meg kell tartanom a kapcsolatomat velük, és a Teremtő szándékosan buktat el engem újra és újra. Velük együtt építem az edényemet. Én magamat beléjük foglaltatom, és mindenemet beléjük fektetem. Én az edényemet őbennük látom. Ezért van az hogy Rabbi Yosi ben Kisma képtelen volt elhagyni tanítványait, egyszerűen ők voltak az ő lelke. Nem egyszerűen csak beléjük fektetett. Annak érdekében fektetett beléjük, hogy rajtuk keresztül megkapja saját lelkét.

Reggeli lecke, 2014 augusztus 28.

2015. november 29., vasárnap

Mindig emelkedjél csukott szemmel

A Rav-ba vetett hit arra utal, amit a Rav mond, gyakorlatba fektetve a tőle kapott tanácsot. Ez kifejezetten azt jelenti, hogy a tanácsot a lehető legegyszerűbb módon követjük, mindenfajta másodlagos gondolkodás, kételyek nélkül. 

Ahogy az mondva van, "A Rav ezt és azt mondja, és te elfogadod azt". Bármi, amit mondtok az csak kifogás. Én valóban tisztán mondom nektek mi az, amit tennetek kell. Én mindezt a ti érdeketekben mondom. Az aki meghall engem elfogadja mindezt. És ne közösítsétek ki azt aki mindezt elutasítja. Ez az ő dolga. De ha hozzám akartok kapcsolódni, és követni akartok engem, akkor oda kell, hogy figyeljetek arra, amit mondok. 

A spiritualitásban, a spirituális úton, szemeitek mindig csukva maradnak, és ti mindig engem követtek majd. Szemeitek nyitva lesznek saját szinteteken, de a következő szinten, ahová hozzám felemelkedtek, oda mindig csukott szemmel emelkedtek majd. Ez van "értelem feletti hit"-nek nevezve.

Sochi kongresszus 2014 augusztus 25.

2015. november 28., szombat

Időben akadályozd meg a betegséget

Kérdés: Nem jelent kényszerítést a Kabbala bölcsességét terjeszteni, amikor a természet még mindig alakít minket konfliktusok és csapások által? Ez mindig is így volt, és így is lesz.

Michael Laitman válasza: Természetesen. De ha a természettel együtt megyünk, akkor a fejlődésünk fájdalom és háborúk nyomása alatt történik.

A Kabbala bölcsességének a tanulmányozása azonban lehetővé teszi, hogy a jövőt egy röntgenen keresztül lássuk, ugyanúgy, ahogy egy bölcs ember a tudományos kutatások segítségével látja előre, hogy milyen betegségben szenved. Amíg a betegsége nem fejlődött ki, addig meg is tudja előzni azt.

Két választásunk van: 

Várni, amíg a betegséget felfedezik, ez olyan kóros állapot, ahonnan nincs már menekvés, mindenki széttárja a kezét és azt fogja mondani: Sajnos mi nem tudunk mit kezdeni ezekkel a zsidókkal, talán el kellene pusztítani őket. 

Vagy, mi látjuk azt, hogy hova is tartunk, és így megoldjuk a problémáinkat és a világ problémáit is. Ahogy azt mondani szokták, a bölcs ember előre látó, "a bölcs ember szemei a fejében vannak." (Prédikátor könyve 2:14).

A KabTV “Konfrontáció. Hogyan működik a valóságban” c. műsorából  2015. szeptember 28. - Via - Laitman blog

2015. november 27., péntek

Minden a felkészülésen múlik

Ma csak arra van szükség, hogy a félelem megragadjon minket, mivel valóban minden a mi kezünkben van. Felfogjuk-e mindezt, vagy sem? 

Mindenkinek meg kell szereznie bizonyos fajta belső nyugtalanságot, remegést, hogy minden kizárólag csak rajta múlik, és neki kell a labdát a levegőben tartania, nem szabad engednie hogy az leesen, és pontosan ez az, ahogy továbblépünk. 

Azt hiszem, hogy nincsenek akadályok, vagy falak az úton, melyek megállíthatnának minket. Mi nagyon szép, nagyon jó felkészülést végeztünk. 

Mindez nem azt jelenti, hogy már elértünk valamit. Mondjuk azt, hogy mi nem rendelkeztünk azokkal a különleges feltételekkel, amik Szocsi-ban léteztek, mivel ha mi magunk ott lettünk volna, mi is olyanok lennénk mint ők. De mindez nem fontos, ez nem kifogás, egyszerűen nekünk is el kell érnünk mindezt. 

Amennyiben egy kis csoportban elért egység képes erre, mi képesek vagyunk azt megsokszorozni, mindazok számával, akik majd eljönnek a kongresszusra Szent Pétervárra, a világ minden részéről. Így nyilvánvalóan hatalmas erővel rendelkezünk majd, hogy keresztül törjünk a vasfalon, és behatoljunk a spirituális szintre. Más részről már létezik valami, amiért imádkozhatunk ezen a szinten, azért a kapcsolatért, amit barátaink elértek, és másrészt biztosnak kell lennünk abban, hogy mi magunk is elérhetjük azt, és hogy annak elérése a mi saját kezünkben van. Nem létezik valami sírás, vagy kétségbeesés itt, hogy hol található ez, és mi hol vagyunk ahhoz képest. Mi az úton vagyunk, és egyre közelebb kerülünk, felismerve, cselekedve. Minden kizárólag a felkészülésen múlik, szóval a Teremtő mindezt ilyen módon gördíti elénk. Adott nekünk kóstolót a Mexikói kongresszuson, az Egyesült Államokbeli kongresszuson, és a Szocsi csoportban, és most nekünk mindezt újra meg kell teremtenünk, létre kell hoznunk.

Nyilvánvalóan én most a világ minden egyes csoportjához fordulok, hogy készítsék fel magukat egy jó és helyes kapcsolattal a kongresszus felé, és akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy mindez sikerülni fog. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy ha mindent megteszünk, ami a kezünk ügyében van, a Teremtő befejezi majd a munkát számunkra. 

És ez így is fog történni. Annak a felkészülésnek megfelelően amit, most Izraelben csinálunk, és általánosságban a világ minden részén, semmi kétségem nincs efelől. Én csak nem akarlak most titeket lehűteni, mintha mindez már a zsebemben lenne, ehelyett még mindig hatalmas felkészülési munka van hátra. Ahogy azt Rabash elmagyarázta nekünk, minden a felkészülésen múlik. Szóval a benyomások az egy dolog, és a munka, amit végeznünk kell, az pedig a másik dolog.

A Rosh Chodesh (Új Hónap) étkezésről, 2o14 augusztus 31.

2015. november 26., csütörtök

Spirituális fizetség

Kérdés: Dr. Laitman, ha ön beteg, akkor is megtartja a három órás reggeli leckét? Én ha lázam van akkor otthon maradok, és még leckére sem tudok menni.

Michael Laitman válasza: És dolgozni megy?

Kérdező: Amikor magas lázam van, még mozogni sem bírok.

Michael Laitman válasza: Még abban az esetben sem megy dolgozni, ha emiatt kirúgják a munkahelyéről, ami miatt a családja megélhetés nélkül marad? Hogyan lenne ebben az esetben otthon maradni?

Ugyanez a helyzet velem is. Dolgozom, és fizetést kapok, de ez nem pénzbeni, hanem spirituális fizetség. Engem azzal fizetnek ki, hogy megvan a lehetőségem adakozni. Én ezért kelek fel nap, mint nap a leckékre. Az ember egyszerűen kiszámíthatja, hogy mi fontos neki, és ennek megfelelően cselekszik.

Mit adok a barátoknak, amikor nap közben emlékezem rájuk

Ébresztést. Soha nem szabad elfeledjük azt, hogy mi mindannyian együtt vagyunk.

Mindenki egyetlen egy edényre gondol, és arra hogy szíveink egyként összekapcsolódjanak. Ez az, amit adnom kell. Ennél semmi többet nem tudok adni. Mi mással rendelkeznék?

Csak ezzel az ébresztéssel rendelkezem, hogy ők olyanná váljanak mint én, hogy végre ők is elkezdjék érezni ezt a kapcsolatot, és mi ezzel teszünk valamit a Teremtő érdekében. Mi ezzel valósítjuk meg magunkat.


Reggeli lecke, 2014 augusztus 24.

2015. november 25., szerda

A privát leckék nem fognak segíteni

Kérdés: Ad ön magánleckéket?

Michael Laitman válasza: Nem adok magánleckéket senkinek sem, mert az haszontalan.

Az embernek egy csoporttal együtt kell tanulnia, csak a barátaival való kapcsolatban hozhatja létre az erők azon rendszerét, amelyben elkezdi érezni és felfedezni a felső világot.

Tehát nincs semmi ok arra, hogy egyedül tanuljunk. A tanulás csak más emberrel együtt történhet. Legalább tíz embernek kell összegyűlnie ehhez. Ha megfelelő a kapcsolat közöttük, akkor kezdik el érezni a Teremtő erejét.

Kérdés: Önt mégis személyesen tanította a tanára. Mi változott manapság?

Michael Laitman válasza: Én egy sajátos program szerint tanultam, a történelemben vannak ilyen esetek. Később nem volt könnyű elmozdulnom a személyes tanulásból a csoportban való tanulásba. Meg kellett értenem, hogy mi is volt annak az oka, hogy nem csoportban tanultam, és miért kellet legtöbbször személyes leckéket vennem tanáromtól.

Ma azonban a magán leckéken való eredményes részvétel már nem lehetséges; egy olyan történelmi korba léptünk be, amelyben az egész emberiségnek fel kell emelkedni a felső világba. Így a személyes tanulás már nem vezet eredményre.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2015. szeptember 27. - Via Laitman Blog

Hogyan kérhetünk bármit is a Teremtőtől?

Kérdés: Hogyan vagyunk képesek imádkozni és kérni a Teremtőtől bármit is? Hiszen Ő már mindent tud előre. Az Ő törvénye megváltoztathatatlan. Minden előre meghatározott Őáltala, minden rögzített, ami nem módosítható, és a tanítások szerint már minden ténylegesen megtörtént. 

Valamint hogyan lehet képes egy kis lény - aki még csak a századrészét sem látja át a valóság általános képének - kérni bármit is? 

Vagy az még inkább érthetetlen, hogyan követelhetünk bármit is az adakozás érdekében?

Michael Laitman válasza: Ezek azok a kérdések, melyek megváltoztatják a hozzáállásodat Teremtőhöz, és közelebb visznek őhozzá.

2015. november 24., kedd

A szakmád mesterévé válva

Diák: Dr. Laitman, ön az utóbbi időben sürgetett minket, a tanulóit. Azt mondta, hogy nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt, nem dolgozunk olyan keményen, mint amire képesek lennénk. Vagyis mi nem haladunk megfelelő ütemben előre. Úgy gondolom, hogy mindennek az az oka, hogy mi nem vagyunk “kompatibilisek” az Ön sebességével.

Dr. Laitman válasza: Én csupán annyit szeretnék, hogy a tanulóim még jobban vegyenek részt önmagunk lenullázásában. Az önlenullázás az, mikor úgy dolgozol egy csoportban, hogy a tevékenységed által lángra lobbantod a társaidat, ami által a csoport el kezd működni. Nincs más lehetőségünk jelen pillanatban.

Az én feladatom az, hogy egy olyan kabbalista csoportot hozzak létre, olyan állapotba vigyelek titeket, ahol világosan megértitek mik is a problémák, azoknak mi a szerepük és hogyan tudjátok kitölteni magatokat az által, valamint miként tudjuk a legjobban és leghatékonyabban használni azokat az adatokat, amiket kapunk. Ezeket mindet önmagunkban kell majd felfedeznünk.

Mese - A kenyér, amely összekapcsolja a barátokat

Ebben a mesében láthatjuk, hogyan érvényesül a kapcsolat ereje a barátok között. ...

A kenyér, amely összekapcsolta a barátokat!

Volt egyszer három jó barát - a pék, a szabó és a cipész. Nagyon szerették egymást, és mindig együtt voltak. A cipész csizmát készített, a szabó inget és nadrágot varrt, valamint a pék finom kenyeret sütött. Mindegyik a legjobb árut adta a barátjának, ezért cserébe árut kaptak egymástól. Sok éven át boldogan éltek, míg egy napon az életük megváltozott.

Azon a napon, mint általában, a pék befogta a lovát a szekér elé, feltöltötte friss kenyérrel a szekeret, hogy eladja a piacon. 
"A nap kezd lehűlni, szükségem van új csizmára és ingre", gondolta a pék a szívében. " Megállok a barátaim házánál, a szabónál, a cipésznél, és megtisztelem őket frissen készült kenyérrel. Minden bizonnyal szívesen fognak segíteni nekem, és adnak egy inget és csizmát."

A Spirituális világok hologramja

Baal HaSulam, "A Kabbala tanítása és lényege": .. és, ami létezik a magasabb világban, az szükségképpen létezik minden alatta lévő világban, hiszen az alsó világ a felső lenyomata. Tudd meg, hogy ezek a realitások és a jellemzőik, amelyeket a Teremtőt kutató elér, az úgynevezett "szintek", mivel ezek elérése egyik a másik tetején lehetséges, mint a létra fokai.

A különlegessége az elérésnek, hogy mindig tíz Szfirát érünk el, a teljes valóságot. A kérdés csak a felbontása, pontossága, mélysége, és a részletgazdagsága a teljes valóság részei közötti kapcsolatoknak, de a valóság mindig ugyanaz a valóság.

Ezért a spiritualitásban minden állapot teljes állapotnak van nevezve. Nem teljesen értjük, hogy lehet egy teljes állapot, ha mi még csak az első, vagy a tízedik, vagy akár a századik szinten vagyunk. Végtére is ez nem a 125. szint, annál is inkább, mivel ez még nem a korrekció vége, és nem is az Ein Sof (Végtelen) világa, mert csak abban a világban van teljesség.

De nem, a teljesség tulajdonképpen minden állapotban benne van, amit elérünk, mert mindig az Ein Sof világát érjük el. Azonban az edényünk vonatkozásában, ez mindig úgy tárul fel, mint egy, ami bizonyos számra van felosztva, és nem a különálló részeiben, de ez a teljesség olyan mértékben, amennyire megértjük, érzékeljük, és érezzük, azt az egész szerkezetet minden megkülönböztetéssel azon belül. Ez olyan, mint egy hologram.

Valóban olyanná akarsz válni, mint "Egy ember egy szívvel"?

A tanítványok képtelenek megérteni azt, amit a Teremtő mond nekik, hacsak nem a közöttük levő kapcsolaton keresztül "hallgatnak", mivel csak a kollektív fül képes hallani, egyébként semmi sem hallható.

Senki nem képes egyedül semmit sem meghallani. A személy kaphat valami felébresztést, személyes érzéseket, de ez nem marad meg, és ezáltal nem érhet el valódi felismerést, mindaz elillan. Mindaddig, amíg még nem értük el az első spirituális edényt, mely a közöttünk lévő kapcsolatból származik, mi nem hallunk.

A hallás általánosságban már adakozást jelent. Már egy bizonyos mértékű adakozásban kell léteznünk ahhoz, hogy megértsük mindazt, amit tanárunk mond, egyébként az nem éri el radarunkat. Már létezni kell egy bizonyos szintű adakozásnak. Az adakozás szintje csak egy közös edényben lehetséges, ahol az egyének lenullázzák magukat egymás előtt, és valamilyen közös edény létezik a közös lenullázás eredményeképpen.

Ebben a közös lenullázódásban, és a lenullázódás feletti kapcsolatban létezik az ego összezsugorodása, megszorítása (Tzimtzum), és itt létezik a kapcsolat. Akkor ebben az edényben a résztvevők már képesek megérteni mindazt, amit a tanár mond. Minden ami ez előtt történik az nincs Tórának nevezve, csak bölcsességnek. A Tóra az első kapcsolattal kezdődik. Szóval olyanná akartok válni, mint "Egy ember egy szívvel"? Akkor fogadjátok majd el a Tórát.

Reggeli lecke, 2o14 augusztus 29.

2015. november 22., vasárnap

Mi a különbség?

Mi a különbség a személy környezethez való viszonya, fejlődése, és a személynek a Teremtőhöz való viszonya, fejlődése között?

Nincs különbség. Bárcsak megértenénk hogy ez így van. Nincs ennél nagyobb problémánk, minthogy érezzük, hogy nincs különbség. A Teremtő a te környezeteden belüli spirituális értékelésed összessége. Ez a Teremtő. Ő az a jelenség, melyet te a kapcsolaton belül fedezel fel. Szóval mondom nektek, hogy ez a probléma, mivel a Teremtővel kapcsolatban ha ti eltávolodtok a környezettől azt mondván, "Nos ezt érdemes megtenni, Ő az aki ezt meghatározza, és én Vele vagyok", akkor önző módon akartok Vele kapcsolódni. Ha mindez a környezetem keresztül történik, akkor ott van az, ahol az egódat adakozássá kell átváltoztatnod. De az sehol sem látható a környezeten kívül. Ez az egyetlen buktató, fal előttünk. Reménykedjünk, hogy elkezdjük ennek áttörését a kongresszus során.

Mi a leghasznosabb ahhoz hogy áttörjünk ezen az akadályon?

A személy csak azt képes adni, aminek adására felkészült, de ha mindenki ad, akkor semmi probléma, mivel mindenki kap mindenkitől, és készen áll arra hogy lenullázza magát. Ez befolyásol mindenkit. Amennyiben készen állok arra hogy beadjak mindent amire képes vagyok a kapcsolatba, és mindenki ugyanezt teszi, akkor ez megtörténik majd. Akkor ezt felfedezzük egy pár percen, órán belül. Ez valóban így van, ez felfedezhető, ez a Következő Világ, minden ebben található. Röviden kár hogy ez a fal még mindig előttünk áll.

Reggeli lecke, 2014 szeptember 4.

2015. november 20., péntek

Mese a barátkeresésről

Az a mese arról szól, hogy a barátok sokkal közelebb vannak hozzánk mint az mi gondolnánk.

Két fiú barátot keres

Ez is csak egy szokásos nap volt Petike életében.

Petike éppen a kertben lévő kis medencében feküdt, és felsóhajtott: - Ez egy unalmas nap! Nincs valami jó kedvem ma. Az ég is felhős, a medence vize is zavaros, minden olyan szürke. 

Majd vett egy nagy levegőt, bedugta a fejét a vízbe, és buborékokat fújt. – Blll-blll-boa-aaah-bo-ah – bugyborékolt a szájával. Óriás buborékokat sikerült fújnia, és körülötte tele volt a medence szebbnél szebb buborékokkal. Minden nap ezzel játszott, meg ehhez hasonló játékokkal, de érezte, hogy valami még nagyon hiányzik neki.

- Milyen jó lenne, ha lenne valaki, akivel játszhatok. Micsoda szép buborékokat tudok fújni, de senki nem látja – motyogta magában. Így telt múlt az idő, de hiába is nézett körül, senki nem volt körülötte.

2015. november 19., csütörtök

Minden abból származik, hogy a kapcsolatra figyelünk

Rajtunk múlik hogy megpróbáljuk elérni a kapcsolatot, mivel hiányosság nélkül semmire sem lehetünk képesek. Tehát úgy kell tennünk, mint egy gyermek, mint egy kisbaba - cselekszik, cselekszik, akar, nem megy, nem megy. Mit gondolsz azáltal hogy te megmutatod neki akkor megérti? Minden a szomorúságából, kísérletezéséből, makacsságából ered. Lehet hogy egy kicsit megért tőled, de lényegében mindent a saját próbálkozásaiból szerez meg. Mindez azt jelenti hogy rajtunk múlik, hogy állandóan újra és újra próbálkozzunk, újra és újra. Ezáltal egy hiányosságot szerzünk, és ezen keresztül magunkra vonjuk a Reformáló Fényt és az felkészít minket az imára. Ez az, amit tennünk kell. De minden abból származik hogy a kapcsolatra koncentrálunk. Mivel a kapcsolat létezik a kezdettől a legvégéig minden egyes szinten, szóval csak erre koncentráljatok. Ennyi az egész. A kapcsolat "Izrael földje", "Jeruzsálem", "a Szentek Szentélye". Ebben öt szintű kapcsolat található - ez az egész lényege'

Via - Reggeli lecke, 2014 augusztus 29.

2015. november 16., hétfő

Válaszok a kérdésekre - 111. rész

Kérdező: Mi a Shamati könyv, hogyan vagyunk képesek tanulmányozni és megérteni azt?

Michael Laitman válasza: Ez a könyv a spirituális elérésről szól.

Kérdező: El kell érnem a felsőbb irányítás szintjét, a spirituális szintet, hogy ráismerjek a világom önző vágyaira? Vagy megkerülhetem ezt a lépést egyszerűen az által, hogy felismerem a tulajdonságokat, amiket az adakozás felé irányítok?

Michael Laitman válasza: Azonnal megkezdheted a felemelkedést.

Kérdező: Hasonlónak tűnik ez, mint az egyetemen, ahol öt év tanulás során művelik ki az ember gondolkodás módját. De, amikor elkerül egy munkahelyre, azt mondják neki, hogy “Felejts el mindent, amit eddig tanultál, most kezdődik csak az igazi leckéd … “. Szóval a felsőoktatásban azt kellene megtanítani a diákoknak, hogyan is tanuljanak annak érdekében, hogy a valós életben készen álljanak, készen álljanak a nehézségek gyors leküzdésére. 

Válasz: Nos, úgy tűnik igazad van, de majd meglátjuk ...


Migránsok - Mi fog történni Európában? - 4. rész

A cunami folytatódni fog

Nem szabad ülni és várni a "fényes jövőt". Segítenünk kell Európának, ami már most is túlterhelt a menekültek áradatától. Nehogy azt hidd, hogy ez csak egy véletlen cunami, ez egy sor következetes lökés a természet részéről, melynek célja, hogy az egész emberiségben - mint egy egészben - változás induljon el.

Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a természetünket. Kilépjünk az egoizmusból és elkezdjük szeretni felebarátainkat, mint önmagunkat. Ez magában foglal mindenkit, de Izrael népe az első ebben a folyamatban.

Ha késlekedünk most, és nem azon dolgozunk, hogy segítsünk az európaiaknak, akiknek el kell magyaráznunk, hogy mi is történik valójában, meg kell értetni velük, hogy mi is a probléma lényege, és mi a megoldás a katasztrófára, akkor az európai cunami át fog terjedni hozzánk is. Ezékiel és Ézsaiás próféták erről az állapotról beszéltek.

Így, vagy úgy, az európaiak zsákutcába értek, és amíg nem értik meg, mi az igazi megoldás, a bajok folytatódni fognak. Egy hosszú folyamat áll előttük, tele fenyegetésekkel és a kétségbeeséssel, amíg rájönnek, hogy csak az individualista természet megváltoztatása segít nekik túlélni, és megoldani a helyzetet.

A KabTV „Egy új élet” című műsorából 2015. augusztus 27. - Laitman Blog

Cikksorozat további részei: Migránsok

2015. november 14., szombat

Mi is az a Moszkvai Kabbala Világkongresszus?

Mindenek előtt ez egy globális jelentőségű esemény, egy láncszem a világ minden táján egymásután lezajló kongresszusok sorozatának közös láncolatában, amelyek a közelmúltban történtek: Tel Aviv (Izrael), Guadalajara (Mexikó), New Jersey (USA), Yassi (Románia), Odessa (Ukrajna), valamint számos más városban, országban.

Emberek szerte a világban, akik törődnek a bolygó sorsával, és akik készen állnak, hogy erőfeszítést tegyenek, hogy javítsanak világunk kritikus állapotán – kezdve magukkal –, azok érkeznek most Moszkvába, és sok más országba a tükörkongresszusok alkalmával.

A Kabbala kongresszus lehetőséget biztosít az olyan örök kérdések megválaszolására, mint: "Mi az élet értelme?", "Miért van ilyen sok szenvedés a világban?", "Ki vagyok én?", és "Ki a hibás az egész világ problémáiért?"... a számos ehhez hasonló közül. A Kabbala kongresszus ezen felül egy gyakorlati megvalósítása a Kabbala módszerének. A Kabbala metódusa lehetővé teszi minden ember számára, hogy képes legyen elérni a harmóniát a Természet törvényeivel, és közelebb kerüljön az úgynevezett "felső irányítás" felfedezéséhez, vagyis a képlethez, amely szerint az emberiség fejlődik.

2015. november 13., péntek

Mese a kis patakról

Történet egy kis patakról, ahogyan kiteljesedett a vágya abban, hogy másokat segített.

Mese a kis patakról

Egy távoli országban egy tó és egy patak élt egymás mellett. A tó egészen a hegy lábánál terült el, a patak pedig valamivel magasabban, a hegy egyik csúcsától eredt.

A tó nagyon büszke volt magára. Állandóan ezt mondogatta: "Kis patak, nézd milyen szép, nagy és tiszta vagyok!" - mondta.
"Igen," - helyeselt a patak - "te valóban szépséges vagy. Neked biztosan sok barátod van. Elvégre te olyan nagy vagy, vizedet mindenkinek odaadhatod, aki szomjazik rá. Ellenben én oly' kicsi vagyok, hogy senki sem vesz észre engem."

"Ha-ha-ha!" - nevetett fel a tó. "Miért adnék én a vizemből bárkinek is? Azért, hogy kisebb legyek?"

Egy napon egy hegyi kecske közeledett a tóhoz. "Ó, milyen szépséges tó vagy, eltévedtem és már nagyon régen nem ittam, szomjazom. Ihatok a vizedből?"

Erőfeszítés nélkül nincs eredmény

Kérdés: A Kabbala, mint tudomány, képes pontos előrejelzéseket tenni? Például Baal HaSulam tudta, hogy egy világháború közeledik, ezért megpróbálta a zsidókat a Lengyelországból Izraelbe való költözésre buzdítani, és ezt követően elutazott Lengyelországba, hogy egységbe hívja a sztrájkoló munkásokat. Tudta, hogy a missziója kudarcra van ítélve?

Michael Laitman válasza: Van itt egy kicsit másfajta, sőt világi szempontból kissé tudománytalan megközelítés. Mégpedig azért, mert a kabbalista számításba veszi az erőfeszítést, amit belefektet.

Elvileg annak érdekében, hogy elérjünk valamit a világban, be kell fektetni egy bizonyos mennyiségű erőfeszítést.

2015. november 10., kedd

Kérdezel? Én válaszolok…

Kérdés: Hogyan tudom közvetíteni a barátaimnak, hogy csak az egység, és a jó hozzáállás képes megerősíteni minket az ilyen nehéz időkben?

Michael Laitman válasza: Példán keresztül!

Kérdés: Egy kérdés a terjesztésről. A probléma, ahogy azt Európa sugallja, hogy törekednünk kell, hogy elkötelezzük magunkat a terjesztésben. Azonban hogyan beszélhetünk a Kabbaláról az embereknek, akik nem akarnak meghallgatni minket? Elég lehet, ha csak tanulunk?

Michael Laitman válasza: Az első és legfontosabb, hogy mi érjük el a kapcsolatot egymás között, azt követően pedig a Felső Fénnyel, és ezután a körülöttünk levőkkel.

2015. november 6., péntek

A csoport olyan, mint egy Mikve

Az erőfeszítés a csoporton belüli kapcsolatot jelenti. 

Minden más, amit teszünk csakis a kapcsolatra kell hogy irányuljon. Terjeszthettek, ahogy azt tegnap tettétek, valóban későn jöttetek vissza és most fáradtak vagytok. Ma látom, hogy így érzitek magatokat. Valóban lehet azt látni, hogy ki az, aki terjeszteni volt és ki nem. Mind hangulatának, és fáradtságának megfelelően. 

A lényeg nem a terjesztésbe befektetett erőfeszítés, hanem hogyan kapcsoljátok össze a terjesztésbe fektetett erőfeszítést a csoporton belüli kapcsolattal. Ez a legfontosabb. A külső nyersességet (Aviut), Reshimót a csoportba kell hogy behozzátok, még azokat a vírusokat is, amiket ott összeszedtek, mindent a csoportba kell, hogy hozzatok. Nem kell, hogy mindezt elmondjátok nekik, de ez az élet. 

Ti mindazokat a csoportbeli kapcsolatok segítségével korrigáljátok, még erősebben, mint korábban, mielőtt elkezdtetek volna terjeszteni. Mindez azt jelenti, hogy reggel, te a csoportban találod magad, és este, kimentek a külső terjesztést végezve, ott hatalmas erőfeszítést téve. Ti összekapcsolódtok másokkal, erőfeszítést tesztek, hogy belemerüljetek a közösségbe, hogy integrálódjatok az ő hiányosságaikkal, problémáikkal, hibáikkal, és bűneikkel, mintha arra ők mind kényszerítve lennének. Így tesztek mindennel kapcsolatban. 

2015. november 5., csütörtök

A "Reshimó", ami bennünk él

A személy dolga csupán annyi, hogy minden körülmény között hozzátapadjon a Felsőbb Vezetéshez, engedje, hogy a Teremtő munkálkodjon rajta. Ezzel a hozzáállással érheti el az, hogy a Teremtő megformálja az anyagát.

Az öröm utáni vágy minden szintjén - a kövületi, a növényi, az állati és a beszélő szintjén - a Reshimók felébredése, az információs gének azok, amik támogatják és tolják előre a korrekció folyamatát, mindig előre, egy meghatározott cél felé. Ez a folyamat jelenti az összetapadást a Teremtővel, a teremtés egészével, a felsőbb vezetés forrásával.

Azonban az anyagtól további erőfeszítést szükséges, folyamatosan törekednie kell az összetapadásra a házigazdájával. Meg kell értenie azokat a cselekedeteket, amelyek őt alakítják és amelyek által elérhető a felsőbb erő, a Teremtő.

Mese a kis buszról, aki megtanulta ...

A történet egy kis buszról szól, aki megtanulta, ha segít másokon, akkor boldogabbá és erősebbé válik azáltal.

A nagyvárosi élet gőzerővel folyt. A járdák tömve voltak emberekkel és az utcákon folyó formába olvadt a rengeteg autó. Taxik, buszok és vonatok szaladtak kora reggeltől késő estig. Szállították az utasokat a célállomásuk felé. Mindenki nagyon igyekezett, hogy ne legyen késésben.

Csak egy kis busz - akit Speedynek hívtak - szaladt egyedül üresen. Speedy egy nagyon nyugtalan és önző busz volt. Reggelente, amikor az emberek rohantak dolgozni, ő hanyagul száguldozott végig az utcákon és fújta le a kalapokat a gyalogosok fejéről, valamint minden útkereszteződésben dudált, csak azért mert ő arra haladt.

2015. november 4., szerda

A felvonó felfedezése

Elég számunkra, ha csak magunkra gondolunk a kongresszus során. Persze beszélünk majd a többi emberről és a Teremtőhöz vezető útról, mivel lényegében ez az, amit Ő elvár tőlünk, hogy Ő felemelhessen minket.

De ez egyrészt van így. Másrészt abszolút elégséges számunkra, ha összekapcsolódunk, még akkor is, ha mindez nem sikerül az egész kongresszus során, vagy az összes barát között, mivel végül is mindenkinek meg van ugyanaz a lehetősége.

De legalább létezik majd egy bizonyos belső mag, mely keményen befektetett, egy mag, melyet nem vizsgálunk majd, hogy ki az, mi az, de egy mag mely befektetett, és felkészíti magát a kongresszusra. 

Azért gyűlik össze, hogy összekapcsolódjunk, mivel csak ott, a kapcsolaton belül találhatjuk meg a felvonót. A Reformáló Fény a csoport központjában található csak meg, ott található maga a Teremtő is, ahol a Végső Korrekció található, minden ott van.

Reggeli lecke, 2014 szeptember 4.

A tudósok megfejtették a déja vu rejtélyét

A MIT News híreiből: “Kutatók megfejtették a „déja-vu” agyi mechanizmusának rejtélyét.” 

A MIT, Picower Tanulási és Memória Intézet idegtudósai bejelentették - publikációjuk a Science folyóirat ez év június 7.-i, korai online kiadásában meg is jelent -, hogy először sikerült azonosítaniuk azt az idegi mechanizmust, amely segít bennünket, hogy gyorsan megkülönböztethessük a hasonló, mégis különböző helyeket.

A hely és környezet - ahol az egyes események játszódnak - emlékének kialakításába bekapcsolódik az agynak egy hippokampusznak nevezett része. A kutatók úgy vélik, hogy egy sor „hely sejtnek” nevezett neuron munkálkodik, hogy egyfajta tervrajzot készítsen minden új térről, amivel találkozunk. A következő alkalommal, amikor látjuk ezt a helyet, ugyanezek a neuronok lépnek működésbe. Így tudjuk, ha már voltunk ugyanitt korábban, és nem kell újra tanulnunk az ismerős növényzetet.

Azonban, ha belépünk egy helyre, ami nagyon hasonlít arra, amit már láttunk korábban, egy új, de egymást átfedő neuronok halmaza készít tervrajzot. Ha elég nagy az átfedés a két halmaz között, megtapasztaljuk a déja vu – egy francia kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, "már láttam" – hátborzongató érzését.

Michael Laitman kommentárja: Ez csak egy példa arra, hogy az emberek, hogyan is találnak ki manapság prózai magyarázatokat a tévképzetükre, mint például a múltbeli élet, utazás az időben, vagy egyéb "titokzatos" események esetében.

Mese - Az igazi kincs

Mese a barátság erejéről, arról hogyan vagyunk képesek egy egyszerű magocskával, a szív gondoskodó fényével örömet okozni másoknak.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy zöld erdő. Ebben az erdőben élt három favágó Miki, Dani és Joni. Nagyon jó barátok voltak, soha el nem hagyták az erdőt. A három jó barát a hideg, zord tél idején nem tudott találkozni egymással, nem tudott dolgozni sem. Mindhárom favágónak volt egy-egy fatörzsbe vájt kunyhója, ott bújtak meg a hideg télben. Egész télen várták a nyár érkezését, hogy újra kiléphessenek a kunyhójukból. Végre elkezdődjön a közös munka, és főleg hogy ismét együtt lehessenek a nyári napsütésben.

Csak vártak, vártak, amíg egy szép reggelen megérkeztek a meleg napsugarak. A nyár érkezésének hírnöke előbújt a felhők mögül. A három favágó újra előbújhatott a téli menedékből, hogy boldogan neki kezdjenek a munkának. A nyár ideje volt, amikor összegyűjtötték maguknak az ennivalót télire. Mindenféle gyümölcsöt, - magokat, növényeket, gombákat – amit, az erdőben találtak összegyűjtötték.

Kis idő után, egy erdei tisztásra értek, amikor Miki hirtelen felkiáltott:

- Hahó! Találtam egy diót, nem is akármilyen diót! Ilyet még nem látattok.

2015. november 3., kedd

Mese - A kert legszebb virága

Ez a mese a virágokról szól. Azokról a virágokról, melyeket, ha csokorba kötünk, és együtt egy egészen különleges élményt nyújtanak.

Ahogy a nyár vége közeledett minden virág tudni akarta, ki is a legszebb a virágoskertben.

A rózsaszín szirmú rózsák ekként vélekedtek: "Mi vagyunk a legszebbek, mert tavasszal mi bontjuk leghamarabb virágainkat."

A fehér százszorszépek ezt mondták: "Ó ó, nem, mi vagyunk a legszebbek, mert nekünk gyönyörű virágaink vannak, melyek egész nyáron virítanak."

A nagy sárga krizantémok szerint: "Ne butáskodjatok, mi vagyunk a legszebb virágok, mert ősszel mi virágzunk a legkésőbb."

Isaac Newton és a Kabbala

A kép a Zohár latin nyelvű fordítása,
amit Isacc Newtonnak tulajdonítanak
Frank E. Manuel az ‘Isaac Newton vallása’ című könyvében azt írja, hogy "Isaac Newton meg volt győződve arról, hogy Mózes birtokolta valamennyi tudományos rejtély megoldását."

Dr. Seth Pancoast szerint pedig "Isaac Newtont a Kabbala tanulmányozása vezette a fizikai törvények (a gravitáció és taszítás erőinek) felfedezéséhez."

A Zohár könyvének latin fordítását (Kabbala Denudata), megtalálták Newton könyvtárában és jelenleg a Trinity College-ban őrzik, Cambridge-ben.

Isaac Newton tudományos kutatásait filozófiai elvekre alapozta. Így írt ezekről: "A könyveimben meghatároztam a filozófia azon elveit, amelyek nem tisztán filozófiaiak, hanem matematikaiak, amelyek alapul szolgálhatnak fizikai dolgok tanulmányozására. Annak érdekében, hogy ezek ne tűnjenek terméketlennek, csatoltam hozzájuk néhány fizikai magyarázatot." 

(Newton I., A Természetfilozófia matematikai alapjai, 1686, V. 3," A világ rendszere" 501. oldal).

2015. november 2., hétfő

A pszichológiai tanulmányok eredményeinek 70%-a téves!

Az első pszichológiai kísérlet laboratóriuma ..
A nplus1.ru/news internetes oldal tette közzé az alábbiakat: „Pszichológusok egy csoportja megpróbált megismételni 100 olyan kutatást, melyek a pszichológia legkülönbözőbb ágainak, a vezető tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok alapját adták. 

Csak 39%-át sikerült megismételniük a kísérleteknek úgy, hogy azok eredményei megközelítsék az eredetileg kapott eredményeket. Az értelmezhető statisztikailag szignifikáns eredmény csak a munkák 36%-ának volt.

A pszichológusok mostani projektje a pszichológiai tanulmányok hátterében megbúvó nem hiteles tudósítások, nem világos magyarázatok, és a statisztikai elemzések területén található hibák feltárására indult. Mivel a cikkeket kizárólag a legelismertebb folyóiratok tanulmányaiból válogatták, és csak azokat, amik felülvizsgálaton mentek keresztül, a tudósok úgy becsülik, hogy a pszichológiai területen készített tanulmányok akár 80%-át nem lehet reprodukálni."

Michael Laitman kommentárja: Ez természetes is, hiszen a pszichológia nem tudomány. Nem tudjuk felderíteni a belső világunkat, mert nem emelkedhetünk magunk fölé. Csak amikor felemelkedünk a fejlődés következő szintjére, a Kabbala bölcseletének tanulmányozásával, akkor értjük meg, hogy kik vagyunk, megvizsgálunk és elérünk mindent magunkról, mivel a Kabbala bölcseletének tanulása révén felfedezzük a Teremtőt, az erőt, amely megteremtett és irányít bennünket.

Nincs szünidő a spiritualitásban

Kérdés: Hogyan tudjuk növelni a fejlődésünk sebességet? Mitől függ ez?

Michael Laitman válasza: A fejlődésünk megfelelő sebességét elsősorban azon képességem határozza meg, hogy mennyire folyamatosan érzem a belső rendszert magam előtt, amelyben az összes barátom a csoportban egyként kapcsolódik. Én vagyok az egyetlen, aki ezen a köteléken kívül létezik, és el kell határoznom, hogy kapcsolódnom kell velük, megtalálva ott a korrekció erejét.

És akkor meg kell vizsgálnom az összes vágyam, és gondolatom annak érdekében, hogy megértsem, hogy akár képes leszek, mint egy pók, körbeszőni mindannyiunkat ezer szállal, tehát a barátaimhoz kötni magam olyan erősen, amennyire csak lehetséges.

Kérdés folytatása: És ki határozza meg a tempót?

Michael Laitman válasza: A te erőfeszítéseid határozzák meg a tempót. Sőt, abban a pillanatban, amikor egy spirituális akció véget ért, az a következő lépés kezdete. Nincs szünidő a spiritualitás.

Via - Napi kabbala lecke - 2011. március 11. - Rabash írásai