2020. július 26., vasárnap

Egy közös szállal összekötve

Mindent egy közös szállal van összekötve. A vas a Földön a csillagokból származik, és életünket biztosítja azáltal, hogy segít szállítani az oxigént a vérünkben. A baktériumok körülbelül 2,5 milliárd évvel ezelőtt megtanultak oxigént előállítani a fotoszintézis útján, ami végül lehetővé tette az emberiség fejlődését. Az emberiség több tízezer év alatt fejlődött ki, és a mai csecsemők az emberiség előzetesen felhalmozott tudásával születnek. Valójában nincs születés vagy halál, hanem ugyanazon entitás állandó fejlődési folyamata, amely az egész valóságból áll. Ez az entitás, amelyet a kabbala „léleknek” nevez, minden tulajdonságunkat, érzéseinket, tapasztalatainkat és gondolatainkat tartalmazza.


Minden közös. Amit „mi” -nek tekintünk, valóban nem személyes. Ahelyett, hogy küzdnénk az öntudatunk megőrzése érdekében, csatlakoznunk kell a közös lélekhez és éreznünk a teljes összekapcsolódás rendszerét. E nélkül egyedül érezzük magunkat, mint elválasztott és magányos lények. És ami a legrosszabb, ez egy hamis felfogás, az ellenkezője valódi állapotunknak.


Valójában nincs egyetlen sejt, gondolat, vágy vagy motiváció, amely nem másoktól érkezik hozzánk, és nem utazik tőlünk az egész emberiséghez és az egész világegyetemhez. Mindannyian éreznénk ezt, hogy ha ez nem az egoink számára lenne. Az egoizmus, a szétválasztás és a másoktól való elidegenedés érzése megakadályozza, hogy megtapasztaljuk ezt a teljes kapcsolatot. Összetartozásunk abszolút tudatossága helyett teljes sötétségben vagyunk, egónk falaival körülvéve.


De nem az a rendeltetésünk, hogy így maradjunk. Az a rendeltetésünk, hogy megbontsuk ezeket a falakat, és tudatos emberekké váljunk. Ezért kaptuk a társadalmat, így „gyakorolhatjuk” az egymással való összekapcsolódást. Amikor arra törekszünk, hogy törődő kapcsolatokat építsünk egymás között, utánozzuk azokat a korábban létező kapcsolatokat, amelyek a valóságot alkotják, és ezáltal elkezdjük érezni őket.



                                                                     Dr. Michael Laitman
 

2020. július 18., szombat

Itt az ideje felébreszteni a világot !


                                                                                     
Mindenki a lelke gyökere szerint működik, és a Reformáló a Fény hat rá a lelke a gyökerének megfelelően. Ezért, amikor egymásra tekintünk ebben a világban, nem értjük meg, hogy mi motiválja a tetteinket, nem látjuk az "Információs géneket" és a “Reformáló Erőket”, amelyek átalakítanak bennünket. Nem tudjuk helyesen megítélni egymást, és ezért azt mondjuk, hogy minden esetben a barátot az érdemei szerint kell megítélni. A önmagához való viszonyban, megadatott a személynek a szabad választás, és meg kell próbálnia építeni magának egy olyan környezetet, amely maximálisan felébreszti őt. A környezetének kell szentelnie magát, megadnia magát, hogy integrálódjon bele, amennyire csak lehetsé

De ezzel együtt létezik a fejlődés általános terve. Mi egy folyamatban vagyunk, ahol az egész világ kezd felébredni. Ezért, a mi fejlődésünk az egész világ fejlődésétől függ. A puzzle részei egyre jobban és jobban felébrednek, amelyben mindenkinek be kell töltenie a saját különleges helyét. Ennélfogva, az egész világ fejlődik. Azok az emberek, akik keresik a Természet Erőit, jobban fejlődnek. A mi előrehaladásunk által ébred fel az egész világ. Ezért nem lehetséges a két komponenst elkülöníteni a jelenlegi munkában.


Mindenki össze van kötve mindenkivel, és egy oszthatatlan formában egymástól függünk. Ez vonatkozik: a belső munkára, az információs génekre és az egyéni Reformáló Erőre, valamint a csoportmunkára, és az egész világra. Elérkezett az idő, amikor mindenkit szükséges felébreszteni. Minél több a belső erő, annál fontosabb az ébredés. Meg kell érteni, hogy ha ő egyszer lezuhan és érzi az alantasságát, ez az ő javára történik, mert az megmutatja neki az igazi állapotát. Hálásaknak kell lenünk úgy a rossz hajlamnak mint a jónak, mert ezáltal letudjuk mérni a jót és a rosszat egymással kapcsolatban. Csak a Reformáló Fénytől függ, hogy milyen formában tárul fel a jó és a rossz. Mindig meg kell vizsgálnunk magunkat a közösségbe való integráció szerint: mennyire vagyunk képesek gondoskodni egymásról, mennyire látjuk a saját hajlamunkat, a társadalmunkban és az emberiséget mikortól érezzük mint egy lélek.


Hogyan képes valaki a valóság teljes rendszerét felfedezni, és a megfelelő számításokat véghez vinni? 


Végül is még a legmagasabb szintű számítógépekkel rendelkező fizikusok sem tudják az elektron helyzetét a következő milliszekundumban meghatározni és mit jelent az, hogy teljesen felfedezzük az Univerzumot?


Természetes, hogy a fizikusok, akik az anyaggal foglalkoznak nem tudják mi történik a következő pillanatban. Ez különösen igaz ha olyan mélyen merülnek el tanulmányaikban, hogy az anyag, hullámok és más létezési formák közötti határok elmosódnak, és elkezdenek megzavarodni az idő, tér és mozgás koncepciói között. Ezeken a határmezsgyéken az érzékszerveink nem képesek megfelelően működni. Az igazi valóságot a természetet irányító erők formájában vagyunk képesek felfedezni. Ezek a negatív és pozitív erők egységre lépnek forrásuknál, melyet a Felső Erőnek hívunk. Ennek ismerete nyújtja számunkra az alapot, hogy megfelelő számításokat végezhessünk.


A világunk azoknak az erőknek a következménye, melyek felülről lefelé ereszkednek ránk. Ennél fogva amennyiben nem emelkedünk egy magasabb szintre örökre a sötétben maradunk. Soha nem fogjuk megtudni miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek, és állandóan hibákat fogunk elkövetni! És ezen félrelépéseink közben még azt sem fogjuk tudni, hol is követtük el a hibát. Azonban amennyiben megfelelő módon akarunk létezni ebben a világban, ahogy azt természet elvárja tőlünk, akkor mindezt csak a következő szintre való feljutással vagyunk képesek megtenni.


Ez azt jelenti, hogy felfedezzük azt az általános erőt, mely a természetben működik, és fel kell fedeznünk annak hatását, és működését az Univerzum minden alkotórészével kapcsolatban. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy minden tettünk egyensúlyban legyen a természet mindent körülvevő erejével és, hogy pozitívabb módon élhessünk. Ez az általános erő (melyet Felső Erőnek, Természetnek vagy Teremtőnek hívunk) megmutatja nekünk a csapásokon keresztül hogy hibás számításokat végeztünk, és letértünk az útról. Ily módon arra ösztökél minket, hogy az erő saját szintjére emelkedjünk. Azonban ha nem vagyunk képesek a Felső Erő szintjére emelkedni, szörnyű szenvedések várnak ránk a jövőben.



                                                                                            Dr. Michael Laitman

2020. július 4., szombat

Egyén és Közösség


Korunk egyik komoly, talán legkomolyabb problémája lett a békés együttélés problémája. Az emberiség jövője, sorsa függ ettől. De ne gondoljuk, hogy mi magunk személy szerint nem vagyunk részesei, cselekvő szereplői a nagy világdrámának. Kicsiben is jelenlevő nehézségek világméretű megjelenése csupán a háború, a háborús veszély. Igazi magva az egyén, az egyes emberi szívben terem. Érdemes hát e kérdésnek egy kissé a mélyére néznünk. 

Az emberi faj kritikus pillanatát éli. Minél sűrűbben lakott lesz a föld, annál mélyebbek és sürgetőbbek lesznek az emberi együttélés problémái. Az ember annál inkább fog hozzácsiszolódni a másik emberhez, s ez a folyamat az együttélés szükségszerűen legmagasabb formáit fogja megteremteni. Ez a folyamat az, melyet ő az egész faj, az egész emberiség humanizációs folyamatának nevez, s amely az egyén belső fejlődésének szempontjából legalább olyan fontos, mint amilyen sorsdöntő az emberiség számára.


Az emberiség, a föld és az egyén így találkozhat a jövőben egy egységes, nagy gondolatban. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat !


Nemcsak mint legmagasabb, hanem előbb utóbb mint legkövetelőbb, mint elengedhetetlen erkölcsi mérce fog jelentkezni a jövő emberisége számára. A kollektivitásnak legbensőségesebb átélése és értelmezése: ez az a csodálatos metamorfózis, melyet a jövő egyszerre ígér és követel tőlünk. Idáig az emberiség viszályokkal, járványokkal és önzésekkel megrakott szekere eldöcögött valahogy, s nem válhatott az egészet fenyegető halálos veszéllyé. De épp a fejlődés meghozta a krízist is. Ugyanaz az evolúció, amely lehetővé tette számos betegség leküzdését, számos természeti akadály áthidalását, a távolságok minimálisra csökkentését, az emberi életkor meghosszabbítását ugyanez a szellemi fejlődés megszüli a kritikus pillanatot is, kezünkbe adva a teljes megsemmisülés fegyverét.



                                                                                                  Dr. Michael Laitman