Nem dönthetünk úgy, hogy nem kérdezünk róla, mivel a kérdés már azelőtt is létezik, hogy fizikai testünk létrejönne. Ez az első, őskérdés, és testünk csak azért fejlődik, hogy megtalálja a választ. Valójában az egész élet csak azért létezik, hogy megválaszolja ezt az első kérdést.
Legyen szó építőmunkásról, egyetemi tanárról, utcaseprőről, rendőrről vagy miről van szó, mindannyiunkban ugyanaz a belső késztetés, hogy életünk értelmét keressük mindenben, amit csinálunk. Lehet, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy ez az alapvető küldetés késztet bennünket arra, amit csinálunk, de ugyanúgy ez hajt bennünket.
Még azok az emberek is, akik nyugodtnak és elégedettnek tűnnek, akik látszólag nem keresnek semmit, és azt mondják, hogy elégedettek az élettel, és nem akarnak belőle többet, csak meggyőzik magukat arról, hogy ők is így érzik magukat. Ennek ellenére, ha nem égne bennük a kérdés, nem élnének.
A küldetés azért van, hogy magát az élet forrását, a természet átfogó erejét keressük. Jelenleg a legtöbb ember anélkül keres, hogy tudná, mi mozgatja őket az életben. Ma azonban az emberiség közeledik a küldetés valódi céljának megvalósításához.
Napról napra egyre többen teszik fel maguknak a kérdést az élet eredetéről. Kezdenek képet alkotni arról, hogy milyennek kell lennie az erőnek, milyen tulajdonságai vannak, és hogyan közelíthetik meg, megragadhatják, és hogyan tudják elérni.
Ahogy a csecsemő az anyja közelében akar lenni és tőle kapni, amikor a felsőbbrendű, eredeti erővel való kapcsolat felé vonzódunk, tőle kezdjük megkapni a választ az élet értelmére vonatkozó kérdésre. Napjainkban az emberiség végre közelebb kerül ahhoz, hogy megtalálja a választ az élet értelmével kapcsolatos kérdésre. Az elkövetkező években ez lesz az emberiség fő tevékenysége.
Forrás : https://www.michaellaitman.com/articles/the-first-question/
