2019. október 15., kedd

Alagút egy ellentétes világba

Számomra, az egész világ fel van osztva azon az alapon, hogy mi az, ami bennem található és mi az, ami rajtam kívül. Van a testem, amely kitölt valamilyen helyet, és van a körülöttem levő világ. A számomra a legfontosabb dolog én magam vagyok, minden egyéb csak másodlagos, amely szintén fel van osztva annak a fontosságnak az alapján, hogy mi az, ami előnyös a számomra és mi az, ami kárt okoz nekem. De tételezzük fel, hogy én megcserélem önmagamban ezeket a részeket és elérek egy állapotot, amelyben a rajtam kívül levő dolgok fontosabbá válnak számomra, mint önmagam. Ezáltal, egy belső forradalmat csinálok magamban, egy belső fordulatot hajtok végre a felfogásomban, amely egy új viszonyt épít ki a valósággal önmagamon belül. Elkezdek birtokolni egy ellentétes értelmezést az idő, a mozgás, a hely a jó és a rossz koncepciójával kapcsolatosan, azaz minden teljesen ellentétessé válik az előző érzékelésemmel. Egy olyan világban találom magam, amely ellentétes (egy anti-világban), azaz amely teljesen ellentétes a jelenlegi világommal! Ez teljes egészében más fajta irányban mozog, a múltban a jelenben és a jövőben, minden korlátozás nélkül.

A térérzékelésem megváltozik, többé nem vagyok egy bizonyos helyhez kötve. A fizikusok beszélnek a világegyetem féregjárataiban való létezéséről, és hogy ezekbe képesek vagyunk belépni. Be kell hatolnunk abba a világba amely túl van, az anyagon. Természetesen, én úgy tekintek önmagamra, hogy az sokkal fontosabb számomra bárminél, amit kívül találok, azonban ha én képes vagyok a fent említett érzékelést magam köré kiterjeszteni, azaz magam által döntöm el, hogy mi a fontos a számomra, akkor ezen a szinten az idő urává válok. Azonban a fizikusok a tér elhajlásáról is beszélnek, egy elméleti nézőpontból megfigyelve, mintha egy különleges eszköz segítségével vizsgálná a teret egy földi ember (aki a tér elhajlását nem érzékelte azt megelőzően). Lehetetlen átlépni a fizikai világ határait ezen, módon, azaz egy eszközzel. Ilyen módon ugyan azt az anyagot fogják látni az idő a tér, és a mozgás egy nagyobb felbontásán keresztül.

Eközben a Kabbala bölcselete az ember valóságérzékelésének megváltozásáról beszél, váltakozó érzékeléséről beszél, amennyiben képes felszámolni az anyagtól való függőségét. Lemeztelenítve és megszabadulva az anyagtól az Univerzum közepén és keresztültekintek rajta, minden behatároltság nélkül, és megláthatom azt a helyet, amelyből Kiáradó Erő okozta az Ősrobbanást. Ez az Erő biztosította az energiát ennek a hatalmas univerzumnak a megteremtéséhez és fejlődéséhez és juttatta el addig a pontig ahol én most vagyok. Miközben én vissza pillantok, mert meg szeretném látni azt az Erőt, ami az Ősrobbanást okozta, mert pontosan ez az amit meg akarok vizsgálni, azonban nincs mit megvizsgálnom a Világegyetemünkön belül, mert ez az egész csak ennek a kezdeti Erő hatásának az eredménye. Ha én megértem és megismerem ezt a Forrást (eredetet), akkor bennem is azonnal megjelenik az eredet összes következménye. Azonban magából a következményből nem tudjuk feltárni és tanulmányozni az Eredetet. Láthatjuk, hogy az emberiség még nem áll készen a fejlődésnek erre a szintjére és általánosságban ki is jelenthetjük, hogy a Forrás nem tárható fel ezen a módon.

                                 
2014.04.17, A Kab.Tv. “Egy új élet” cimű műsorából

2019. október 8., kedd

A legfontosabb dolog az ember életében

"A Kabbala bölcsessége rejtve van az érzékeink és intellektusunk előtt. Egy másik dimenzióhoz tartozik, olyanhoz, amit nem vagyunk képesek közvetlenül felfogni és kifejezni. Ellentétben az állatokkal, akik nem képesek megérteni azt a zenét, amit ember alkotott, nekünk van egy hatékony képzeletünk és egy alapvető tulajdonságunk, amit a szívben lévő pontnak hívunk, amelyik lehetővé teszi, hogy átalakítsuk magunkat. Ennek az a vége, hogy tanulmányozzuk a Kabbalát, többnyire úgy, hogy karban tartjuk a kapcsolatunkat az örök bölcsességgel. Ez a legfontosabb dolgunk a világon..

Nem számít, hogy egy ember milyen messzire jut el a Kabbalában, és hogy mennyit ért belőle. Ha egyszerűen csak tanulmányozza a Kabbala örök bölcsességét, amelyik túl van ezen a világon, és tudattalan állapotunk felett van, akkor ő egy vágynak a kifejezője, ami ebből a világból jön, és ami magában is egy nagyszerű és időtlen kifejezés. Minden perc, amit a Kabbalával azért töltünk, hogy közelebb kerüljünk egy új valósághoz, és kikerüljünk a tudattalanból az egy olyan perc, amit jól töltöttünk el. Ha az ember csak a legkisebb figyelmet fordítja a Kabbala bölcseletére, és tanulmányozza azt, a lelkek egész csoportját viszi előre, amelyek közel vannak hozzá az általános rendszerben, amit „Ádámnak” hívunk.”

                                                                                                                           
                                                                                                                               Dr. Michael Laitman