2019. június 23., vasárnap

Ádám felfedezése és a modern tudományok hiánya

Hogyan fedezték fel a kabbalisták, hogy minden a felsőbb erőből származik? 

Az első, fokozott érzékenységgel rendelkező személy 5779 évvel ezelőtt jelent meg; aki rájött, hogy minden a felsőbb erőből származik, és ezt elmagyarázta. A neve Adam volt.
A Titkos Angyal (Raziel HaMalach) című könyvben leírta felfedezését. Ez egy 70-80 oldalas kis füzet volt, de akkoriban tiszteletre méltó kiadványnak számított.
Mint minden kabbalisztikus mű, kezdetben ez a könyv is el volt rejtve a nyilvánosság elől, és csak 3500 évvel ezelőtt jelent meg. Gyakorlatilag a természet valamennyi erőit leírta benne, de nagyon nehéz, lényegében titkosított formában. Ettől az időtől kezdve az egész módszer feltárult, és mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy mélyre ásson benne, tanulmányozhassa és megtanulhassa.
A tudósok még nem beszélnek róla?
A tudósok egyre inkább képtelenek megérteni azt a világot, amelyben élünk. Bár világunk folyamatosan egyre jobban feltárja magát, mégsem az a fajta kinyilatkoztatás, amelyet az emberi tanulási eszközök révén megérthetnek. Ehelyett sokkal magasabb rendű megértés szükséges. Paradox kép jelenik meg: csak a teljes alkotás apró, töredezett darabjait tárjuk fel, és az egész tudományt ezekre a töredékekre építjük fel. Azonban a közelmúltban olyan jelenségeket tártak fel, amelyekre nem tudunk magyarázatot adni
Einstein, Hugh Everett és más tudósok megértettek valamit, de mindazonáltal a világ, amelyben élünk, egyre érthetetlenebbé válik.
A mai napig felmerülő kérdések többségére nem válaszolunk, mivel ezek a kérdések egy teljesen más megközelítést igényelnek, amellyel még nem rendelkezünk. Nem tudunk az idő, a tér és a végtelen sebesség fölött létezni, és nem élhetünk más mátrixban, mint amelyben jelenleg létezünk. Ezért van az hogy a tudomány, vagyis tudásunk egy potenciális zsákutca, de nem maga a természet, hanem például a sötét anyag a fekete lyukak és hasonlók formájában tárul fel. De ki tudja mindezt megmagyarázni? Ugyanez vonatkozik a mikró világra is. Ez arra a tényre utal, hogy kognitív (a gondolkodáson alapuló) eszközeink nagyon korlátozottak. A tudomány megadja nekünk a lehetőségeket, ez a képességeink terméke és semmi más.

                                                                                                                                     Via – Laitman Blog

2019. június 16., vasárnap

Miért nem képes az emberi társadalom a kölcsönös garancia állapotát természetesen, magától elérni, amíg az állati szinten marad, mint a test sejtjei ?


Az emberi lény túl összetett ahhoz, hogy másokkal ilyen módon kapcsolódjon össze. Itt álljon a magyarázat. Az önzőség a természet minden szintjén minőségileg magasabb szintűvé válik, a kövületi szinttől kezdve a növényin, állatin és emberi szinten keresztül. Minél magasabb szintű az egyén egoizmusa, annál egyénibbé válik, és ebből kifolyólag annál kevésbé képes a másokkal egységre lépni. Ezért, amilyen mértékben fejlődünk, annál jobban elkülönülve érezzük magunkat a többiektől. Manapság nemcsak a pszichológusok, és szociológusok, hanem a gazdasági szakemberek és a politikusok is felfedezik, hogy a világ összekapcsolódottá vált, és ezért nekünk, az emberiségnek egységre kell lépnünk.


Azonban azt hiszik, hogy mindezt képesek vagyunk korporális módszerrel elérni, és minden lecsillapodik majd ha egy világbankot, világ kormányzatot, világméretű oktatást és a világot átfogó kapcsolatokat hozzuk létre. Azonban azok után, hogy még egy pár G20 szerű találkozón vesznek részt, elkezdik majd megérteni, hogy nincsenek birtokában az egységet létrehozó módszernek. Sajnálatos módon mielőtt erre rájönnek, lehet, hogy az embereknek nagyszabású szenvedéseken kell keresztül menniük, mint biztonságuk elvesztése, az orientáltság hiánya, teljes tanácstalanság, és általános hitvesztés, és bizalomvesztés. Az emberek nem tudják elviselni, hogy bizonytalanságban léteznek, mivel a folyamatos veszélyhelyzet rosszabb a halálnál is. Az elménk nem képes ilyen helyzetekben működni. Azonban mégis ez történhet annak érdekében, hogy megértsük, egységünk elérésének egyetlen módja az, hogy önző természetünk fölé emelkedjünk.


Ez nem így van a kövületi, növényi és állati szinteken, ahol az egész természet és minden alkotóeleme ösztönszerűen, természetesen összekapcsolódik. Kiegészítik egymást és harmonikusan közreműködnek egymással, mindenféle szabad választás vagy döntéshozás nélkül. Az emberek között egységre lépés ezzel szemben csak úgy érhető el, hogy minden ember azt tudatosan teszi meg. A természet többi szintjével ellentétben a Teremtő (Természet) nem az alapján egyesít minket, hogy az arra szolgáló ösztönt megadta nekünk. Egységünk csak akkor lehetséges, ha megszerezzük az adakozás és szeretet tulajdonságát, ahol mindenki szerepet vállal, és csatlakozik a többiekhez. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, magunk és önzőségünk fölé kell emelkedjünk, és el kell érnünk a mindent magába foglaló parancsolatot: “szeresd felebarátodat, mint saját magadat”. Ez a módja annak, hogy a Teremtő (Természet) tulajdonsága megjelenjen közöttünk, és ezzel hasonlóvá válhatunk Hozzá. Akkor megértjük majd miért is viselkedett velünk ilyen módon.



Dr. Michael Laitman

2019. június 10., hétfő

Hogyan találd meg a valódi identitásod





Vajon egy ember elveszíti az egyéniségét a halál után? Elveszítjük a mindannyiunkban benne rejlő eredetiséget?

Az egyediségnek nevezett dolog ebben a világban egy állati jellemző. Ez teljesen felesleges, és nincs értéke egy spirituálisan fejlett ember számára. Egy ember eredetisége a másokkal való egység elérésekor tárul fel, amikor kinyitjuk lelkünket a teljes kapcsolaton keresztül. Csak egy lélek marad valóban egyedi, mivel számos földi tulajdonságunk átmeneti és megszűnik.
Mitől olyan különleges a lélek?
Egyedülálló, annak a rejtélyes ténynek megfelelően, hogy megegyezik a Felső Erő mínőségével. A lélek egy vágy, aminek van egy lehetősége, hogy átalakítsa magát, és hasonlóvá váljon a Teremtőhöz. Ez a hasonló minden egyes lélek esetében.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2015. november 10.
                                                                                   http://laitman.com/2015/11/how-to-find-your-real-identity/

2019. június 2., vasárnap

Miért fókuszál a Kabbala tudománya szigorúan egyetlen feladatra : Az egységre?



A Kabbala önmagában nem megszorító. Ellenkezőleg, kiterjed hogy befedje az egész univerzumot, a Felső Világokat és az alul lévőket, annak érdekében, hogy elmagyarázza, hogy semmi nincs az egységen kívül. Nem fókuszál, kiválasztott cselekedetekre, sokkal inkább minden létezőt szintetikusan integrál. Ez elvezet bennünket, egyetlen elvhez, ami mindent átfog. Ez a tudomány azt mondja: Ne nézzünk minden problémát elkülönülten, bármikor is tűnik fel, ahogy mi egy szűkebb felfogással tekintünk rájuk. Valójában csak egy ok van, és ez megmagyaráz minden problémát: az egység hiánya. Ha valaki felül akar emelkedni ezen a problémán, akkor törekednie kell a nagyobb egységre. Ha ebbe az irányba megy, az azt jelenti, helyesen mozdult el. Minden tudomány alapja egy fundamentális elven alapszik. A fizikában mindent amit elértek, az anyag alapvető működésének megértésében, a különböző elemi részecskéken keresztül történt, amelyek mindent felépítenek. A múltban ez csodálatos magyarázatot adott: van elektron, proton, és neutron, ami pluszt, mínuszt, és egy semleges részecskét jelent ezek között, és ez minden. De akkor hirtelen felfedezik, hogy több száz elemi részecske van, és így az egész elmélet zavarodottságba hullott. Mindez ezért, mert a tudósok egyetlen elvbe kapaszkodtak, ahhoz hasonlóan, ahogy az a természetben is működik.


A tudomány mindig egységes kép irányába törekedett. Az „egyszerű magyarázat” (Pshat) az utolsó, legmagasabb szintje a kutatásnak és az elérésnek. Amikor elérjük a Végtelen Világot, minden hirtelen egyszerűvé válik, mert az egyszerű Felső Fény kitölti az egész univerzumot, a korrigált vágyakat. Ezt nevezzük az egyetlen elv megvalósulásának. Ha másrészről úgy tűnik, minden problémánk egymástól elkülönültnek látszik, akkor ez az, amit korrigálni kell, a Felső Fény magunkra vonásával, hogy újra egy legyen minden. Mindeközben van egy hatalmas kavarodás az elménkben, szívünkben és minden cselekedetünkben. Nem tiszta mi is történik velem, ebben a világban, családunkban és a barátaink irányában, az életemben és a halálomban. Mindenki szeretné behunyni a szemét, és nem akar semmit látni, vagy gondolkozni az egészen. Azonban a Kabbala útja az éppen ellentétes: mindennek az elfogadása, mint a törés feltárása, és ez majd elvezet minket az egységbe. Ezért a Kabbala tudománya nem tárul fel mindaddig, ameddig a spirituális szikra fel nem ébred a személyben, úgy, ahogy a Felső Erő azt nekünk szánta, és nem szólítja fel a személyt az egységre. Ez a spirituális gén, elkezd beszélni bennünk, ez a szikra abból a szűrőből származik, ami már egyszer a birtokunkban volt. Ez a kezdete a valódi születésnek.


Dr. Michael Laitman