2015. augusztus 31., hétfő

A két vonal, melyek tagadják egymást

Állandóan ugyanabba a problémába ütközünk a spirituális világgal kapcsolatban. Lényegében azt mondjuk, hogy "Amennyiben én nem törődök saját magammal, akkor ki törődik velem?", másrészt "Nincsen Más Rajta kívül!".

Én csak ülök és semmit sem teszek, egyszerűen imádkozom. És minden rendben lesz. Másrészről, dolgoznom kell megszerzés iránti vágyammal, meg kell törnöm annak alaptermészetét és mindent meg kell tennem ennek érdekében. Az egyik nem működik a másik nélkül.

Képtelen vagyok elérni az ima állapotát erőfeszítés nélkül. Amikor én erőfeszítéseket teszek, akkor fogom csak fel, hogy azok sehová máshová nem vezetnek csak az imához, amikor én kétségbe esetten felkiáltok.

Ugyanez igaz gyűlölőinkre is. Egyrészről ők a "vad kutyák", lehetőségem van arra, hogy megöljem őket, de másrészt, nem, én nem ölhetem meg őket. Úgy kell kezelnem őket, mintha angyalok lennének, a gonosz angyalok, de ők valójában csak azt mutatják be nekem, hogy én magam milyen vagyok legbelül. Megmutatják nekem, hogy rossz tulajdonságaim, hogyan is néznek ki, és azt a tényt, hogy nekem ilyen formában kell azokat korrigálnom. És itt nem szabad csak egy vonalat keresnünk. Amennyiben csak egy vonalon haladnál, úgy tűnhetne számodra, hogy pontosan megértenéd mindazt, hogyan kellene most cselekedned, és ez már önmagában tévedés.

Ehelyett két olyan vonalon kell, hogy állj, melyek tagadják egymást mindaddig, amíg a harmadik vonal meg nem jelenik, mely kiegyensúlyozza azokat. Ebből áll a munkánk és nincs semmi amit tehetnénk ellenében. Azaz el kell, hogy érjük a felső megértést, mely egyre közelebb kerül hozzánk, de még nem "öltözött" belénk. Ennél fogva ez úgy néz ki, mint a fiatal kisgyermek esete, akinek még nem vagyunk képesek semmit sem elmagyarázni, mert még nem képes azt megérteni.

Még mindig csak egy keskeny horizonttal rendelkezik, és még nem érti meg azt, hogy minden egyesül, és tökéletessé válik a horizonton túl. Ennél fogva egónkkal két dimenzióban kell dolgozzunk. Egyrészről nem vagyunk képesek az ellen gyűlölet nélkül dolgozni. Másrészt meg kell, hogy értsük azt, hogy mindaz felülről érkezik, amikor azzal együtt dolgozunk.

"Amennyiben én nem törődök saját magammal, akkor ki törődik velem" és "nincsen Más Rajta kívül". Ez a törvény mindenhez viszonyítva. Egy oly módon kell, hogy dolgozzál, hogy valóban követed mindkét szabályt.
Forrás: Sviva Tova, shabbat oldal - 2013. 10. 24.

Ki irányít minket?

Kérdés: Én már éltem át olyan szokatlan pillanatokat az életeben, amiket nem tudok miként megmagyarázni. Például, amikor egy eldöntendő kérdés foglalkoztat, amire csak “igen vagy nem” válasz adható. Úgy érzem, hogy a “nem választ akarom választani, de rettenetesen félek azt kimondani.

És ekkor hirtelen mintha pár pillanatra látnám a jövőmet előre, azt a jövőt, ami az “igen” választásával lenne elérhető, ahol sokkal több félelmet és szorongást érzek, mint a “nem” választása esetében. Ennek hatására nyilván a “nem” válasz a megfelelő.

Több olyan helyzet van, amelyekben úgy viselkedem, mintha látszólag több részre hasadnék. A logika javasol egy irányt, de a testem valami teljesen mást reagál, akként, ahogy én önszántamból sohasem reagálnék. Ezek az események drasztikusan megváltoztatják az ember életét.

Gyanítom, hogy ez minden emberrel megtörtént már, de egyszerűen nem figyelnek erre. A kérdésem az: Mi ez? Honnan jön ez a külsőnek tűnő beavatkozás?

Válasz: Folyamatosan külső hatások befolyása alatt vagyunk, hiszen egyszerűen nincs semmi más. Még pontosabban fogalmazva, ezek belső hatások, amik kiépítik bennünk a világunkat, valamint saját magunk érzetét is.

A Kabbala feltárja nekünk a lehetőséget, hogy befolyásoljuk a világunk és magunk érzetének forrását, hogy építőivé váljunk a világunknak, és mindennek, ami bennünk érezhető, vagyis az Olam Ein Sof-nak.

2015. augusztus 29., szombat

A varázspálca suhintása

Kérdés: Az a személy, aki túllépett már az alapvető felfogáson, és szert tett a szeretet tulajdonságára, az ezt követően kifogyhat-e valaha is a további vágyakozásból?

Válasz: Nem. Az folyamatosan növekszik majd benne.

Hiszen a vágyak korlátlanok, még azok számára is, akik nem tartoznak az integrált rendszerhez. Sok olyan emberrel beszéltem, akik hosszabb ideig éltek a természetben - pl. indiánokkal, vagy Jane Goodallal (aki 17 évet élt a csimpánzok között).

Az ilyen embereknek nagyon világos és pontos érzésük van arról, hogy a természet igazi ereje maga a szeretet, az adományozás, és a kapcsolat a teremtés összes része között. Amikor egy ember átérzi mindezt, páratlan örömöt érez, mert rájön arra, hogy minden, ami fontos megtalálható a természetben.

Napjainkban a tudomány is kezd erre ráébredni, ami csak tovább erősíti a körülöttünk lévő világ globális voltát, és a megnyilvánuló kölcsönös kapcsolatok integráltságát.

Kérdés: Vajon egy ember képes látni azt a tengernyi vágyat maga körül, ami a többi emberben van, képes "varázspálcájával", annak suhintásával beteljesíteni ezeket a vágyakat?

Válasz: Ha tud csatlakozni a többi ember vágyaihoz, akkor segíthet kitölteni azokat. Ő maga azonban nem rendelkezik ezekkel a vágyakkal, és annak sincs birtokában, amivel kitölthetné azokat, csupán segíteni tud másoknak vágyuk elérésében.

2015. augusztus 23., vasárnap

A Teremtő él?

Kérdés: Úgy tanuljuk, hogy a Teremtő sokkal többet szenved, mint mi. Ugyanis rejtőzködnie kell előlünk, mi több szenvedéssel kell minket sújtania. 

Mindez azt jelenti, hogy a Teremtő él? Ha mégsem, akkor annak a fogalomnak, hogy "Kérjük a Teremtőt .. " nincs semmi értelme.

Válasz: Minden, amit érzékelünk, az csak bennünk van, még akkor is ha úgy tűnik számunkra, hogy az rajtunk kívül létezik.

A Teremtőt héberül Bore-nak nevezzük. Ezekből a szavakból áll: "Bo - gyere", valamin "Re - láss". Mindez azt jelenti, hogy "a Teremtő elérése a spirituális tulajdonságoknak megfelelően". A Kabbala bölcselete elmagyarázza, hogyan is lehet feltárni ezeket nekünk.

Ennek eredményeképpen minden magyarázatra kerül a szavakon és érzéseken keresztül. Az ember sokkal inkább fogja ezt a Teremtő által magában érezni, mint magán kívül. Sőt mi több, mondhatjuk, hogy nincs is Teremtő az emberen túl!

2015. augusztus 21., péntek

A Teremtő maga a Természet

Kérdés Dr. Laitmanhoz: Ön úgy beszél a Teremtőről, mintha Ő maga lenne Természet, ami saját maga törvényeit némán és könyörtelenül végrehajtja. A Természet héberül Elokimnak van nevezve, amiben világunkat erők, angyalok irányítják. Azonban a Teremtő valami sokkal magasztosabb; rendelkezik személyiséggel és akarattal. Ő az, akivel formaegyezőségre törekszünk. Az embert a Teremtő alkotta saját képére és hasonlatosságára. Nem így van ez?

Dr. Laitman válasza: Nem akarok vitákba bonyolódni, mert a szavak csak elhomályosítják a jelentést. Inkább azt szeretném, ha elolvasnánk, hogy mit ír erről Baal HaSulam a "A béke"című cikkben:

"A legjobb számunkra, ha megfelelő mértékben nyitottak vagyunk és elfogadjuk a Kabbalisták szavait, miszerint a természet (Teva) ugyanolyan számértékkel bír (a héberben), mint az Isten (Elokim), – nyolcvanhattal. Amennyiben ezt elfogadjuk, képesek leszünk Isten törvényeit a Természet parancsolatainak hívni és vice-versa, hiszen azok egyek és ugyanazok, nekünk nem feladatunk ezt tovább tárgyalnunk.”

Letöltehtő dokumentum

2015. augusztus 20., csütörtök

Szakértői vélemény a válság következő állomásáról

Vélemény (David Corovich, fizikus, közgazdász): “Az eurózóna már úton van egy újabb mély depresszió felé. A következő gazdasági sokk során a fertőzés gyorsabban fog átterjedni a globális ellátási láncokon keresztül, így egy világméretű gazdasági válságot válthat ki.

A kölcsönös függőségünk miatt nem szigetelhetjük magunkat ez elől, mindannyian együtt vagyunk ebben a helyzetben. A pénzügyi felfordulás képes néhány másodperc alatt szétterpeszkedni a világon, ami megbéníthatja a modern nagyvárosok élelmiszer ellátását - melyek csupán három napra elegendő tartalékkal rendelkeznek.

Amikor a gazdasági lehetőségek beszűkülnek - a válság hatásaként -, az adósok törlesztési kötelezettségeiket nem fogják tudni tovább fizetni, és még a reménye is megszűnik annak, hogy adósságukat később rendezni tudják. Az egyre növekvő komplexitás csak egyre távolabb nyomja a rendszert az egyensúlyi állapotból. Tízmilliárdnyi kölcsönkapcsolat - az ellátási láncban - már túl bonyolult ahhoz, hogy bárki képes legyen azt teljesen átlátni és megérteni.

A politikai döntések az elavult, stabil gazdasági körülményekre alapoznak, miközben a gazdasági válságok a társadalmak egyre növekvő felaprózódását okozzák. A terjedő félelmek és a növekvő nacionalizmus mind a gazdasági válság előjelei.

A gyártás és termelés gépesítése, kibővítése, mint például az Egyesült Államokban vagy Indiában csak súlyosbítják a helyzetet. A következő válság óriási lesz, és mind ez idáig úgy tűnik, hogy a világ képtelen felkészülni erre. A globális gazdaságunk az egyre csak növekvő feszültségeket mindinkább képtelen rugalmasan kezelni."

Dr. Laitman hozzászólása: Ez az oka, hogy nem várhatunk tovább a kedvezőbb körülményekre. A korrekció módszerét meg kell ismertetnünk a világgal; minden erőfeszítésünkre szükség van, hogy az emberek megismerjék a válság valódi okát, és az abból kivezető utat.

2015. augusztus 17., hétfő

Miért a Kabbala, és miért éppen most?

Manapság sokan úgy vélik, hogy az emberiség fejlődése egy zsákutca felé tart. A múltban még reménykedtünk abban, hogy a tudományos és társadalmi fejlődésen keresztül egy jobb és boldogabb életet felé tartunk. Azonban rá kell ébrednünk arra, hogy mindez már csak ábránd, amit beárnyékol az emberekben egyre növekvő pesszimizmus.

Látjuk, hogy a világon egyre többen és többen nem találják meg beteljesedésüket, miközben egykor még úgy gondoltunk magunkra, mint akik nagy előrelépést tesznek afelé. Abban a hitben éltünk, hogy jelentősen fejlődünk, most azonban rá kellett ébredünk, hogy falakba ütközünk.

Az emberiség elmerül a depresszióban. Az öngyilkosság gondolata kísérti, kábító- és tudatmódosító szerek rabságában él, mindössze azért, hogy ily módon tompítsa érzékelését, és kivonja magát ebből a világból. A terrorizmus és természeti katasztrófák a globális válság jelei, tünetei. Ezek az állapotok azonban elvezetik az embert egy alapvető kérdéshez: “Mi értelme az életnek?

2015. augusztus 13., csütörtök

Miért történnek velem rossz dolgok?

A fájdalom kényszerít minket arra, hogy haladjuk előre. Akár depressziósnak, akár üresnek vagy összezavartnak érzed magad, minden rossz csak azért történik, hogy belegondolj abba, hogy mi is lehet az oka, milyen célja is lehet mindennek számodra.

Csak a külső “burkát” látjuk a valóságnak. Nem látjuk azt, ami a természet mögött rejtőzik, nem látunk a társadalom, a személy vagy kozmosz mögé, így nem is tudjuk irányítani azt.

Csakúgy, mint egy hímzés esetén, fonalak és cérnaszállak sokasága alkotja meg a képet, melyet mi csak akkor látunk egészként, ha a másik oldalról szemléjük azt. Hasonlóképpen van ez a saját életünkben is, nem látunk kapcsolatot a velünk történő események között, csak azt vesszük észre, hogy “valami hírtelen történik, valamilyen bizonytalan ok miatt”.

Honnan tudhatnám, hogy milyen következményei vannak tetteimnek? Legtöbbször csak egy hírtelen ütést érzek, egy lökést kapok a “sorstól”, majd nem értem, hogy miért történt, honnan jött is ez a csapás. “Mi rosszat követtem el?” “Mit tettem, hogy ezt érdemeltem?” “Mi értelme ennek az egésznek?” kérdezem ilyenkor magamtól.

2015. augusztus 12., szerda

Az Univerzum egy számítógépes program

Jim Elvidge az alábbi véleményt fogalmazta meg: Az univerzum struktúrájáról készült jelenlegi elméletünk azt mondja, hogy a világunk nem több, mint egy mátrix, egy virtuális realitás, melyet egy számunkra ismeretlen inteligencia alkotott meg. Az univerzum egy számítógépes program, mely digitális kódokon alapszik.

Az anyag pedig egy objektív valóság, ami az érzékszerveinken át mutatkozik meg számunkra. A különböző objektumokat az adott pillanatban hozzájuk való kapcsolódásunk alapján definiáljuk, az érzékszerveinknek megfelelően.

Az tény, hogy a legtöbb objektum nagyrészt nem más, mint üres tér, ahol a képzelet az egyetlen feltételes valóság, vagyis mátrix egyedül a tudatosságunkban létezik.

Minden mögött - ami megtalálható a környezetünkben - egy bizonyos kód rejtőzik, amely egy számítógépes program bináris kódjára hasonlít.

Talán hamarosan világossá válik, hogy agyunk egyszerűen csupán egy interfész, amelyen keresztül hozzáférhetünk az "univerzális internethez".

2015. augusztus 11., kedd

A holnap ma kezdődik

Az idő, a mozgás és a tér nem létezik. Mindez csupán a mi tudatunkban van. Az érzékelésünk alkotja meg néhány paraméter mentén számunkra az időt, ahogy a mozgást és a teret is. Az érzékelésünk vetíti ki számunkra azt a képet, amit magunk előtt látunk. 

Nem léteznek az elmúlt évmilliárdok magunkon kívül. Ha azt kérdezed, hogy vajon “létezett-e a tegnap”, akkor szükséges meghatározunk, hogy mit is jelent az, hogy “tegnap”, ahogy azt is meg kell határozunk, hogy mit is jelent az “ezer évvel ezelőtt” kifejezés. Vajon mit is jelent az, hogy “volt”? Az, amit én érzékelek a tegnap, a tegnapelőtt, vagy akár a holnap kifejezéseként, csupán állapotok. Azonban ezekből semmi sem létezik abban az esetben, ha magamat, mint érzékelőt kiveszem a megfigyelésből.

Csak arra kell törekednünk, hogy miként léphetünk ki ebből az illúzióból. Mi teljességgel össze vagyunk zavarodva, és semmi szükség arra, hogy azon vitatkozzunk mi is fog történni ezt követően. Nekünk csupán keresnünk kell annak a módját, hogyan is tudunk felülemelkedni az anyagi lét érzékelésén. Amennyiben ez sikerül számunkra, akkor meg fogjuk érteni, és egyben érzékelni is fogjuk az igazságot, helyesen fogjuk tudni megítélni az aktuális állapotunkat. Azonban, amíg nem tudunk kívülre kerülni az anyagi világ érzékeléséből, addig nem vagyunk képesek megítélni semmit sem, teljességgel haszontalan próbálkozás is lenne.

2015. augusztus 7., péntek

Az emberek közötti kapcsolat a kulcsa a boldogságnak

Az alábbi interjúban Caroline Adams Miller életvezetési tanácsadó, pozitív pszichológia módszerét alkalmazó orvos beszélget Dr. Michael Laitmannal a célmeghatározásról és az emberek közötti kapcsolatról.

Riporter: Üdvözlöm Caroline!

Caroline Adams Miller: Köszönöm a meghívást.

Riporter: Mi a kapcsolat a céljaink, az emberek célkitűzései, a célok irányultsága, és boldogságunk között? Mit tehetnek ezek értünk?

Caroline Adams Miller: A célok meghatározása, a célok felé való törekvés, valamint a boldogság közötti kapcsolat lényege az, hogy a legboldogabb emberek világos célokkal ébrednek fel nap, mint nap, mind a rövid-, mint a hosszútávú célok tekintetében.

Ha megtaláljuk a módját, hogyan tudjuk megtanítani az embereknek, hogy helyes célkitűzéseik legyenek, akkor tonnányi boldogságot tudunk hozzáadni a világunkhoz. Munkám során most pontosan ezt kutatom, ez az amit csinálok a szakmámban az ügyfeleimmel szerte a világban. 

Tehát a legboldogabb emberek egyértelmű célokkal rendelkeznek, és a boldog emberek érzik saját hatékonyságukat, ami azt jelenti, hogy hisznek abban, hogy véghez tudják vinni azt a dolgot, amit elterveztek; és ez olyasvalami, amihez nagyon szoros kapcsolatra van szükség az emberek között.