2020. október 17., szombat

Hogyan kérjünk a természet törvényétől ?

Ha a Teremtő, a természet változatlan törvénye, mit jelent, hogy kéréssel fordulunk felé? Hogyan lehet bármit is kérni egy törvénytől?

Nagyon egyszerűen. Egy abszolút rendszerről beszélünk, amely a teljes egyensúly állapotában van. Ebben a rendszerben mindenki között kölcsönös és teljes a kapcsolat, és mindenki végső, korrigált formájában létezik. 

Ez azt jelenti, hogy minden már ott van, ami a végső korrekció fázisában megtörténik majd velünk. Ehhez az állapothoz fordulunk, és arra kérjük, segítsen, hogy fokozatosan eljuthassunk hozzá.

Mindazonáltal, a rendszer nem tud azonnal megragadni, és végső állapotodba juttatni.

Kéréseid eredményeképp kell megtanulnod ezt, a válaszok hatására, illetve a kölcsönös kapcsolatok vezetnek, amiket a megfelelő rendszerrel építesz ki a próba-szerencse jellegű tanulási folyamatnak köszönhetően.

A folyamat végére magadban foglalod majd a Teljes Felső rendszert, része leszel annak, megérted a működését, és kapcsolódsz hozzá. Így leszel egyenlő a Teremtővel.

KabTV “Kabbala Alapjai” 18/11/4
Forrás: https://laitman.com/2020/09/how-can-we-appeal-to-the-law-of-nature/

2020. október 11., vasárnap

Nincs visszaút !

Mi a különbség a mi korszakunk és az előző korszakok között a fejlődés tekintetében, melyeken átment az emberiség? 


Mindig próbáltuk fejleszteni létezési feltételeinket, hogy ezzel kényszerítsük a természetet, hogy számunkra kedvező módon változzon, igazodjon az igényeinkhez. Nem akartunk mi magunk változni, hanem a világtól vártunk változást és úgy tekintettünk magunkra, hogy a természet urai, mesterei vagyunk. Ezen a módon vált az emberiség felnőtté, ehhez fejlesztettük ki a tudományainkat, technológiáinkat annak érdeklében, hogy megváltoztassuk ez által, a világot körülöttünk a lehető leggyorsabban elérhető nyereség realizálása érdekében, és hogy nekünk ne kelljen változni. Ma azonban egy teljesen új állapot kényszeréhez érkeztünk. A természet azt várja el, hogy mi változzunk, mégpedig az általa elvárt módon ahelyett, hogy a saját kényelmünknek áldoznánk fel mindent. A természet azonban nem várja el tőlünk a változást, mielőtt nem alkalmazkodunk a természet beállított feltételeihez, az állatokhoz hasonlóan. Ez az, ahogy az ásványi, növényi és állatvilág léteznek, előnyt biztosítva a környezetükben mindennek, hogy majd ők kényelmesebb létezési feltételeket biztosítsanak nekik ezért.


Azonban mindennek vége, ez a múlt, mert beléptünk egy új korszakba. Az emberiség még nem ismerte ezt fel, azonban a Kabbala tudománya megadja számunkra ennek az érzékelési lehetőségét, hogy elkezdjük meglátni mindezt. Ezáltal egyértelművé válik, hogy a természet, Felső Erő, azt követeli az embertől, kezdjen el megváltozni. A gyermekek felnövéséhez hasonlóan, ahol a szülők nem kezdenek el mindent azonnal megkövetelni tőlük, csak a fizikai fejlődésükre kell elsősorban koncentrálniuk, és a környezetük helyes elrendezésére. Amikor aztán fokozatosan elkezdünk egyre többet követelni a gyerekektől annak érdekében, hogy megértse, mi is történik vele, hogy kell a környezetével helyes, integrál kölcsönkapcsolatot kiépíteni. Azaz, az embernek először végig kell gondolnia, a természet jelenlegi állapotát. A természet ugyanis elsősorban a helyes fejlődést követeli meg és az állandóan növekvő kölcsönösséget a teremtés többi elemével. Remélhetőleg végül képesek leszünk megérteni ezt, és ennek megfelelően változni. Az új korszak első kongresszusa az utolsó generáció szellemiségének szenteltük, amely a természet új állapota. A természet tehát nem csak arra nyom bennünket, hogy alkalmazkodjunk az új feltételeknek, hanem komoly belső változásokat vár el tőlünk és nem technikai vagy technológiai okok miatt.


A belső természetünket kell korrigálnunk. Ez pedig az egységen keresztül lehetséges és ez az, ami megkülönbözteti az embert az ásványoktól, növényektől, állatoktól. Az ember csak akkor a természet integrál része, ha korrigálja az egoizmusát.


Az ásványok, növények, állatok a természeti ösztönükkel összhangban fejlődnek. Azonban az embereknek tanulmányozniuk kell saját vágyaikat, hogy a boldogságra törekvésük harmóniába kerülhessen a természettel, és megszerzésből adakozásba válthassák át a vágy irányultságát. Csak miután ezt elértük, azaz elértük a helyes kapcsolatot a természet összes szintjével. Ez a sajátossága az emberiség új korszakának, amelybe most beléptünk. Ez az, amiért minden kísérletünk az előző életmódunkhoz sikertelen lesz. Ellenkezőleg, minden pillanatban, amikor visszarendeződés felé akarunk elindulni, csapásokat mér majd ránk a természet, ezekkel mutatva kivezető utat a kudarcokból. Ezek a csapások megtanítanak minket az integrál kapcsolat elérésére, és ez az egyetlen lehetőség a jó állapot elérésére.


Különben semmi nem fog segíteni. Reménykedünk, hogy a korona vírus cunami szerű ránk szabadulása után, a vihar lenyugszik, mi pedig visszatérhetünk az előző életünkhöz. Azonban nem így lesz. Éppen ellenkezőleg. Egyik hullám követi majd a másikat, amint úgy tűnik számunkra, hogy visszatérhetünk megszokott életünkhöz, azonnal elborít minket a következő hullám, ami miatt elgondolkozunk, de nem a múltunkon, hanem a jövőnkön. Az egység lesz az egyetlen jövőbe mutató út. A gyermekkor, amikor a természet nevelgetett bennünket egy gyengéd módon, mint a kis gyermekeket, véget ért. A gyermek felnőtt, és eljött az ideje, hogy maga találja ki, hogyan tovább. Csak a szívek közötti és nem eszközökön keresztüli kapcsolatokon keresztül kerülhetünk helyes viszonyba a természettel, érezhetjük az élet megújhodását, ebben az új kapcsolatban. Ez egy valódi forradalom, mind spirituálisan, mind fizikai létezésünkben.


Napi Kabbala Lecke 20/08/05 „Utolsó Generáció a régi világból az új világba”

2020. szeptember 20., vasárnap

Eltűnnek majd az országok közötti határok ?

 

Lehetséges, hogy az emberek eltávolítják majd a határokat országok és nemzetek között?

Természetesen. Ezek a határok már semmit nem jelentenek. Amikor szükséges, milliók fognak egyik országból a másikba költözni, repülővel vagy autóval. Az idő telik és a határok egyre áttetszővé válnak majd.  Már ma sem jelentenek túl sokat. A világ egy olyan állapothoz közeledik, amikor egy nyelvet beszélünk majd és egy gondolatban, egyszerre mozdulunk. 

Ha nem volnának egoista vezetői az országoknak, akkor a világ  már réges - rég integráltabb lenne. Csak az „oszd meg és uralkodj“ alapelv az, amely fenntartja a jelenlegi határokat, mindenfajta törvényeket és falakat emelve országok között.


KabTV “Kabbala Alapjai,” 20/04/19
Forrás: https://laitman.com/2020/06/will-borders-between-countries-disappear/

2020. augusztus 21., péntek

Hogyan maradjunk az úton?

Kérdés: Mi az, amire fókuszálnunk kell a világjárvány időszaka alatt? Milyen konkrét információk begyűjtése a leglényegesebb?

Válasz: A közös, integrális Felső Erő a hasonlóság irányába vezeti az emberiséget, hogy ez utóbbi is integrál kölcsön-kapcsolatokkal és egymástól való függőségekkel rendelkezzen. Ez a feltétel a helyes úton való maradással, vagy kényszerrel érhető el. Reméljük, hogy a helyes módon haladunk előre, bár eddig nem jártunk sikerrel. Egoizmusunk meggátol, hogy egy közös és integrál függőségi rendszerbe tömörüljünk. Így hát szenvedünk. Mindenféle vírusok és problémák bukkannak fel. Ha nem törekszünk az integrációra, sok egymást követő nehézséggel lesz dolgunk.

Kérdés: Hogyan hallhatjuk meg saját hangunkat? Hogyan ne térjünk le személyes utunkról?


Válasz: Ehhez az embernek mind önmagát, mind pedig a Kabbala Tudományát tanulmányoznia kell. Önmagad tanulmányozásakor a rád hatást kifejtő erőket vizsgálod, és megérted, hogy meg kell találnod az önmagad és a külső erő közötti megfelelő kombinációt. Két erő működik az univerzumban: a tiéd, ami egoista jellegű, és a külső, altruista minőségű. Az emberiség egésze közted és az altruista erő között helyezkedik el. Elsajátítod annak tudását, hogyan rakd egymás mellé önmagad és az emberiséget. Azzal a céllal teszed ezt, hogy minél közelebb kerülj a Felső Erőhöz, és minél hasonlatosabbak legyél hozzá.



KabTV “A Kabbala Alapjai” 20/05/24
Forrás: https://laitman.com/2020/07/how-not-to-lose-our-way/

2020. augusztus 8., szombat

“Miért gyűlölünk”

Az egész természet rendszerében egy grammnyi gyűlölet sincs, kivéve az embereket. Az állatok sem gyűlölik egymást, ez egy különleges emberi tulajdonság. De megvan annak a nagyon mély oka, hogy az emberek miért gyűlölik egymást, ráadásul azt hatalmas szenvedéllyel teszik. Az irigység, a hatalomra, és tiszteletre vágyás megállás nélkül növekszik bennünk. Egyre kevésbé vagyunk képesek megbocsátani egymásnak.

Minél inkább növekszik a gyűlölet, annál jobban megértjük, hogy képtelenek vagyunk egyedül legyőzni, mégis valahogy felül kell emelkednünk a gyűlöleten, mivel egyébként elpusztítja civilizációnkat.

A múltban láthattunk gyerekeket együtt játszani, miközben egymás társaságát élvezik. Ma inkább a számítógép konzolokon játszanak, egymás ellen küzdve, és csak az érdekli őket, hogy ki győz a végén.

Hogyha összehasonlítanánk a ma élő macskákat kétszáz évvel ezelőtt élt macskákkal, akkor azt találnánk, hogy nem váltak vadabbakká. Azonban, ha összehasonlítjuk a mai embereket a két évszázaddal ezelőtt élt emberekkel, akkor azt találjuk, hogy ma sokkal önzőbbek vagyunk, önmagunkra irányulóak ,nem törődünk semmivel, és általában sokkal rosszabb emberek vagyunk, mint ük-nagyszüleink. Generációról-generációra egyre kegyetlenebbek, bántóbbak, és sokkal kifinomultabbak vagyunk abban, hogyan okozunk másoknak fájdalmat.

De ennek a látszólagos zuhanásnak, nagyon jó oka van. Mi vagyunk az egyetlen faj, mely ilyen zuhanásban van, mivel mi arra vagyunk hivatottak, hogy tudatosan korrigáljuk saját természetünket.

Az utóbbi években, különösen az elmúlt hónapokban megfigyelhető gyűlölet hullámnak az oka az, hogy ennek a gyűlöletnek olyan erősnek kell lennie, hogy arra kényszerítsen minket, hogy elkezdjük keresni annak a módját, hogy hogyan tudnánk legyőzni. 

Minél inkább növekszik a gyűlölet, annál inkább megértjük majd, hogy képtelenek vagyunk azt saját magunk legyőzni ,és mégis valahogy felül kell emelkedni rajta, hiszen egyébként elpusztítjuk a civilizációnkat. Ez fog minket előre hajtani, hogy akaratunk ellenére is, együtt próbáljuk megtalálni a gyógymódot, a megoldást erre a problémára. 

Ez a kötelező érvényű együttműködés a bennünk létező ellenség ellen, egy új, egymás iránti szeretetet fog létrehozni bennünk. Ha nem létezne ez az intenzív gyűlölet, nem lenne szükség a szeretetre. Hogyha nem éreznénk, hogy képtelenek vagyunk egyedül legyőzni a gyűlöletet, soha nem fordulnánk egymáshoz segítségért.

A közöttünk érzett gyűlölet soha nem tűnik el. Ha eltűnne nem lenne többé szükségünk szeretetre. Pontosan a növekvő gyűlölet fog majd arra kényszeríteni minket, hogy növeljük a szeretetet. Ahogy megtanulunk „két lábon“ járni, a gyűlölettel és szeretettel karöltve előre haladni, meg fogjuk tanulni az emberi érzelmek mélységét. Megtanuljuk majd, hogyan emelkedjünk a konfliktusok fölé, hogyan uralkodjunk a gyűlölet és a harag felett. Ez a folyamat el fog vezetni minket oda, hogy feltárjuk az emberi természet teljes mélységét.

Csak amikor megértjük a gyűlölet szerepét és fontosságát, akkor leszünk képesek valóban szeretni. Amikor ezt elérjük, akkor fogjuk mindannyian meglátni, hogy színtől, fajtól, hittől, és kultúrától függetlenül, mindannyian gyűlölködőnek lettünk megteremtve, de mindez csak azért történt, hogy ezt a gyűlöletet a saját erőfeszítésünkkel, tudatosan szeretetté változtassuk.


https://www.laitman.hu/2020/08/01/miert-gyulolunk-linkedin/

Angol cikk forrása:  https://laitman.com/2020/07/why-we-hate-linkedin/

2020. július 26., vasárnap

Egy közös szállal összekötve

Mindent egy közös szállal van összekötve. A vas a Földön a csillagokból származik, és életünket biztosítja azáltal, hogy segít szállítani az oxigént a vérünkben. A baktériumok körülbelül 2,5 milliárd évvel ezelőtt megtanultak oxigént előállítani a fotoszintézis útján, ami végül lehetővé tette az emberiség fejlődését. Az emberiség több tízezer év alatt fejlődött ki, és a mai csecsemők az emberiség előzetesen felhalmozott tudásával születnek. Valójában nincs születés vagy halál, hanem ugyanazon entitás állandó fejlődési folyamata, amely az egész valóságból áll. Ez az entitás, amelyet a kabbala „léleknek” nevez, minden tulajdonságunkat, érzéseinket, tapasztalatainkat és gondolatainkat tartalmazza.


Minden közös. Amit „mi” -nek tekintünk, valóban nem személyes. Ahelyett, hogy küzdnénk az öntudatunk megőrzése érdekében, csatlakoznunk kell a közös lélekhez és éreznünk a teljes összekapcsolódás rendszerét. E nélkül egyedül érezzük magunkat, mint elválasztott és magányos lények. És ami a legrosszabb, ez egy hamis felfogás, az ellenkezője valódi állapotunknak.


Valójában nincs egyetlen sejt, gondolat, vágy vagy motiváció, amely nem másoktól érkezik hozzánk, és nem utazik tőlünk az egész emberiséghez és az egész világegyetemhez. Mindannyian éreznénk ezt, hogy ha ez nem az egoink számára lenne. Az egoizmus, a szétválasztás és a másoktól való elidegenedés érzése megakadályozza, hogy megtapasztaljuk ezt a teljes kapcsolatot. Összetartozásunk abszolút tudatossága helyett teljes sötétségben vagyunk, egónk falaival körülvéve.


De nem az a rendeltetésünk, hogy így maradjunk. Az a rendeltetésünk, hogy megbontsuk ezeket a falakat, és tudatos emberekké váljunk. Ezért kaptuk a társadalmat, így „gyakorolhatjuk” az egymással való összekapcsolódást. Amikor arra törekszünk, hogy törődő kapcsolatokat építsünk egymás között, utánozzuk azokat a korábban létező kapcsolatokat, amelyek a valóságot alkotják, és ezáltal elkezdjük érezni őket.



                                                                     Dr. Michael Laitman
 

2020. július 18., szombat

Itt az ideje felébreszteni a világot !


                                                                                     
Mindenki a lelke gyökere szerint működik, és a Reformáló a Fény hat rá a lelke a gyökerének megfelelően. Ezért, amikor egymásra tekintünk ebben a világban, nem értjük meg, hogy mi motiválja a tetteinket, nem látjuk az "Információs géneket" és a “Reformáló Erőket”, amelyek átalakítanak bennünket. Nem tudjuk helyesen megítélni egymást, és ezért azt mondjuk, hogy minden esetben a barátot az érdemei szerint kell megítélni. A önmagához való viszonyban, megadatott a személynek a szabad választás, és meg kell próbálnia építeni magának egy olyan környezetet, amely maximálisan felébreszti őt. A környezetének kell szentelnie magát, megadnia magát, hogy integrálódjon bele, amennyire csak lehetsé

De ezzel együtt létezik a fejlődés általános terve. Mi egy folyamatban vagyunk, ahol az egész világ kezd felébredni. Ezért, a mi fejlődésünk az egész világ fejlődésétől függ. A puzzle részei egyre jobban és jobban felébrednek, amelyben mindenkinek be kell töltenie a saját különleges helyét. Ennélfogva, az egész világ fejlődik. Azok az emberek, akik keresik a Természet Erőit, jobban fejlődnek. A mi előrehaladásunk által ébred fel az egész világ. Ezért nem lehetséges a két komponenst elkülöníteni a jelenlegi munkában.


Mindenki össze van kötve mindenkivel, és egy oszthatatlan formában egymástól függünk. Ez vonatkozik: a belső munkára, az információs génekre és az egyéni Reformáló Erőre, valamint a csoportmunkára, és az egész világra. Elérkezett az idő, amikor mindenkit szükséges felébreszteni. Minél több a belső erő, annál fontosabb az ébredés. Meg kell érteni, hogy ha ő egyszer lezuhan és érzi az alantasságát, ez az ő javára történik, mert az megmutatja neki az igazi állapotát. Hálásaknak kell lenünk úgy a rossz hajlamnak mint a jónak, mert ezáltal letudjuk mérni a jót és a rosszat egymással kapcsolatban. Csak a Reformáló Fénytől függ, hogy milyen formában tárul fel a jó és a rossz. Mindig meg kell vizsgálnunk magunkat a közösségbe való integráció szerint: mennyire vagyunk képesek gondoskodni egymásról, mennyire látjuk a saját hajlamunkat, a társadalmunkban és az emberiséget mikortól érezzük mint egy lélek.


Hogyan képes valaki a valóság teljes rendszerét felfedezni, és a megfelelő számításokat véghez vinni? 


Végül is még a legmagasabb szintű számítógépekkel rendelkező fizikusok sem tudják az elektron helyzetét a következő milliszekundumban meghatározni és mit jelent az, hogy teljesen felfedezzük az Univerzumot?


Természetes, hogy a fizikusok, akik az anyaggal foglalkoznak nem tudják mi történik a következő pillanatban. Ez különösen igaz ha olyan mélyen merülnek el tanulmányaikban, hogy az anyag, hullámok és más létezési formák közötti határok elmosódnak, és elkezdenek megzavarodni az idő, tér és mozgás koncepciói között. Ezeken a határmezsgyéken az érzékszerveink nem képesek megfelelően működni. Az igazi valóságot a természetet irányító erők formájában vagyunk képesek felfedezni. Ezek a negatív és pozitív erők egységre lépnek forrásuknál, melyet a Felső Erőnek hívunk. Ennek ismerete nyújtja számunkra az alapot, hogy megfelelő számításokat végezhessünk.


A világunk azoknak az erőknek a következménye, melyek felülről lefelé ereszkednek ránk. Ennél fogva amennyiben nem emelkedünk egy magasabb szintre örökre a sötétben maradunk. Soha nem fogjuk megtudni miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek, és állandóan hibákat fogunk elkövetni! És ezen félrelépéseink közben még azt sem fogjuk tudni, hol is követtük el a hibát. Azonban amennyiben megfelelő módon akarunk létezni ebben a világban, ahogy azt természet elvárja tőlünk, akkor mindezt csak a következő szintre való feljutással vagyunk képesek megtenni.


Ez azt jelenti, hogy felfedezzük azt az általános erőt, mely a természetben működik, és fel kell fedeznünk annak hatását, és működését az Univerzum minden alkotórészével kapcsolatban. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy minden tettünk egyensúlyban legyen a természet mindent körülvevő erejével és, hogy pozitívabb módon élhessünk. Ez az általános erő (melyet Felső Erőnek, Természetnek vagy Teremtőnek hívunk) megmutatja nekünk a csapásokon keresztül hogy hibás számításokat végeztünk, és letértünk az útról. Ily módon arra ösztökél minket, hogy az erő saját szintjére emelkedjünk. Azonban ha nem vagyunk képesek a Felső Erő szintjére emelkedni, szörnyű szenvedések várnak ránk a jövőben.



                                                                                            Dr. Michael Laitman

2020. július 4., szombat

Egyén és Közösség


Korunk egyik komoly, talán legkomolyabb problémája lett a békés együttélés problémája. Az emberiség jövője, sorsa függ ettől. De ne gondoljuk, hogy mi magunk személy szerint nem vagyunk részesei, cselekvő szereplői a nagy világdrámának. Kicsiben is jelenlevő nehézségek világméretű megjelenése csupán a háború, a háborús veszély. Igazi magva az egyén, az egyes emberi szívben terem. Érdemes hát e kérdésnek egy kissé a mélyére néznünk. 

Az emberi faj kritikus pillanatát éli. Minél sűrűbben lakott lesz a föld, annál mélyebbek és sürgetőbbek lesznek az emberi együttélés problémái. Az ember annál inkább fog hozzácsiszolódni a másik emberhez, s ez a folyamat az együttélés szükségszerűen legmagasabb formáit fogja megteremteni. Ez a folyamat az, melyet ő az egész faj, az egész emberiség humanizációs folyamatának nevez, s amely az egyén belső fejlődésének szempontjából legalább olyan fontos, mint amilyen sorsdöntő az emberiség számára.


Az emberiség, a föld és az egyén így találkozhat a jövőben egy egységes, nagy gondolatban. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat !


Nemcsak mint legmagasabb, hanem előbb utóbb mint legkövetelőbb, mint elengedhetetlen erkölcsi mérce fog jelentkezni a jövő emberisége számára. A kollektivitásnak legbensőségesebb átélése és értelmezése: ez az a csodálatos metamorfózis, melyet a jövő egyszerre ígér és követel tőlünk. Idáig az emberiség viszályokkal, járványokkal és önzésekkel megrakott szekere eldöcögött valahogy, s nem válhatott az egészet fenyegető halálos veszéllyé. De épp a fejlődés meghozta a krízist is. Ugyanaz az evolúció, amely lehetővé tette számos betegség leküzdését, számos természeti akadály áthidalását, a távolságok minimálisra csökkentését, az emberi életkor meghosszabbítását ugyanez a szellemi fejlődés megszüli a kritikus pillanatot is, kezünkbe adva a teljes megsemmisülés fegyverét.



                                                                                                  Dr. Michael Laitman

2020. június 24., szerda

A pillangóhatás a gondolat szintjén a legerősebb !

A világ az utóbbi időkben drasztikus változásokon megy keresztül. 


Van ezeknek a változásoknak hatása a Természet kövületi és növényi szintjén?


Amit mi látunk, az csak egy minimális része annak ami a világban történik. A valóságban rengeteg növény, hal, madár és állatfajta hal ki. 


Miért történik mindez?


A világ az egységes és integrált, és minden része össze van egymással kapcsolódva. Ezért a legkisebb változás, mely ezt az egységes, összekapcsolt rendszert érinti, az egész Természet élővilágában változásokat okoz. Ez a testhez hasonlóan működik, ahol egy kis sérülést is az egész test érzékel, és a test életfunkciói azonnal a sérült testrész elkülönítésével válaszolnak. Hasonlóan a világ válsága az emberi aktivitás következménye, mivel az ember rendelkezik az összes élőlény közötti legnagyobb erővel. Magában foglalja az egész világot, és ennél fogva képes mindazt megváltoztatni. A világ úgy épül fel, mint egy piramis, a kövületi, növényi, állati és emberi szintekből állva (alulról felfelé). A kövületi szint teljes terjedelme a növényi szint egyetlen képviselőjével egyenlő, és a teljes növényi szint egyenlő egyetlen állati képviselővel, és egyetlen személy azonos erővel rendelkezik, mint a teljes állati szint. Csak képzeljük el mennyivel magasabb a Felsőbb Szint az alacsonyabb szintnél, mivel a felső szint egyetlen eleme többet ér, mint a teljes alsó szint! Ennél fogva egyetlen negatív gondolat, vagy az ember legkisebb negatív vágya negatív és ezerszer erősebb hatással van az alsó szintekre. 


                                                                                          Dr. Michael Laitman                 

2020. június 14., vasárnap

Mi történik majd, amikor az emberek megértik az Egység gondolatát ?

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Amikor a Kabbala alapgondolata életbe lép, a folyamat önmagától beindul, és az emberek mindent egyszerűen megértenek majd, és megfelelően kezdenek majd cselekedni.



Minden előre halad majd, mintha az emberiség egy “spirituális örvénybe” sodródna bele. Az egyetlen, egyesült emberi testnek, Ádámnak az újra-felépítése, összerakása valósággá válik majd. Fontos emberek kezdenek majd erről beszélni világszerte, és tovább fejlesztik majd az alapgondolatot. Különböző fórumokat és bizottságokat hoznak majd létre, és a média is minden szinten erről fog majd beszélni. Mindenki látni fogja, hogy a világ globálisan összekapcsolódott. Ez a gondolat egyszerűnek fog látszani, és mindenki tudni fogja mit is kezdjen vele. Mindez nagyon gyorsan megtörténhet: akár egyetlen nap alatt az emberek ráébredhetnek minderre a világ minden pontján. Olyan nagy szervezetek, mint az ENSZ, az UNESCO és a Világ Bank elfogadják majd az alapelvet, és átrendezik majd kapcsolataikat ennek megfelelően. A befektetők, politikusok és a G20 vezetői is tisztán látják majd ezt, és azért találkoznak majd, hogy ezt megvitassák.



Azok a módszerek, melyekről mi a Kabbala tanulása során beszélünk megjelennek majd bennük. Mindez azért történik majd meg, mivel mi ezen dolgoztunk. És akkor a világ majd elkezdi használni az alapelvet és a módszert az emberek elkezdenek majd a Teremtő (a Természet) felé a megfelelő módon vágyakozni. Tudni fogják majd, hogyan is haladjanak, és felismerik majd, hogy az út az emberek egyesítésén keresztül vezet. És az emberek tudni fogják mit tegyenek, mivel már ismerni fogják egységük útját, módját. Abban a pillanatban, hogy a világ elkezdi megérteni ezt a gondolatot, és az emberek elkezdenek minderre vágyni, a világban minden egy pillanat alatt megváltozik. Nincs szükség bármilyen gyakorlati lépésre, mivel az emberek szándékaival, vágyaival van dolgunk, melyek pillanatok alatt valóra válhatnak, megvalósulhatnak. Amennyiben a személyek közötti kapcsolatok elkezdik ezt a módszert követni, hirtelen minden működni kezd majd. A Természet ismét barátunkká válik, és mindenki egy jó, békés és megfelelő fejlődési útra lép majd.



                                                                                                                                Dr. Michael Laitman

2020. június 5., péntek

2020. május 30., szombat

Arosa-i Dokumentum Világ Szellemi Fórum, Svájc, Arosa 2006. január 23.


Egy új civilizáció

Nagyon örülök és izgatott vagyok, amiért egy ilyen jelentős és előkelő hallgatósága előtt beszélhetek. Szeretnék köszönetet mondani a vendéglátóinknak, a ‘Világ Szellemi Fórumának’ (World Spirit Forum), a ’Világ Bölcsessége Tanácsának’ (World Wisdom Counsil), a megjelent előkelő vendégeknek, fiataloknak, és az itt jelenlevő valamennyi szervezetnek. Mint mindenki más, én magam is nagyon remélem, hogy ezzel a találkozónkkal egy még további lépést sikerült tennünk abba az irányba, hogy egy új civilizáció alapjait rakhassuk le.

Mindannyian tudjuk, hogy az emberiség válságban van, és hogy ezt nincs értelme részleteznünk. Válság a családok életében, a gyermeknevelésben, a kábítószer függőség terjedése, ökológiai válság, és itt van az egyre erősödő nukleáris fenyegetettség. Napjaink embere érzi, hogy kezdi elveszíteni az uralmat az élete és a világ irányítása felett. Volt alkalmam részesülni abban a megtiszteltetésben, hogy kézhez kaphattam Prof. László Ervin újonnan megjelenő könyvét, amelyben Ő igen mélyen és sokoldalúan részletezi a válság problémakörét. Mindazonáltal, fel kell, hogy tegyük a kérdést: vajon mi az oka ennek a válságnak? Ugyanis, amennyiben tudni fogjuk, hogy mi idézi elő a válságot, lehetséges, hogy egyúttal azt is megértjük, hogy mi jelenti a probléma megoldását. A világot betöltő anyagot, mint olyat, az úgynevezett megszerzési vágy (az élvezet utáni vágy) teszi ki. Legyen az bármely dolog, a világ minden egyes dolgában ott található a beteljesülés-, a megszerzés vágya. Ez az erő – azaz, a vágy, hogy kitöltse és teljessé tegye magát – anyagot teremt maga körül. Ha ez az erő kismértékű, úgy élettelen anyagot épít maga köré, egy olyan anyagot, amely természeténél fogva mindenével arra törekszik, hogy egyben tartsa magát.

Az ennél nagyobb erő növényi anyagot épít maga köré. A növényi szinten levő anyag már magába szívja a jót és kiveti magából a rosszat, illetve egy bizonyos formában már érzékeli a környezetet: mint például, a Napot, az esővizet, a Holdat stb. Bár a növényi anyag él és elhal, azonban a helyváltoztatáshoz szükséges erőnek még ő is hiányában van. A megszerzési vágy képviselte még nagyobb erő egy úgynevezett. élő, élettel telinek mondott öltözéket von maga köré. Az élő egyik helyről a másikra vándorol, egyedi módon szaporodik, és valamely parányi mértékben már érzékeli a másikat. Mindezzel együtt, az élő még mindig nem képes a múlt és a jelen érzékelésére. Egyszerűen csak éli a maga életét. Mindezek a szintek – élettelen, növényi, és élő -, egytől egyig a természet által vannak irányítva. Az ezen a szinten levő tárgyak és dolgok nem tesznek jót vagy rosszat, egyszerűen csak léteznek és fenntartják magukat. S mivelhogy az élettelen-, növényi- és élő szintek egy az egyben a természet által beléjük plántált törvények szerint működnek és élnek, az ő esetükben olyanról, mint “EGO”, nem beszélhetünk.

Az ember eredetét egy még ennél is nagyobb megszerzési vágyban találjuk. Az emberben a testi vágyak túlzott mértéket öltenek. Az ember mindenben, ami a testi vágyakhoz kötődik, túlzásokba esik: az ember a táplálkozás, nemiség, család és egyéb más vonatkozásában, ellentétben az élettelen-, növényi- és élő dolgokkal, túlzott mértékekre tör. Testi vágyak mellett úgynevezett “emberi” vágyakat is találunk az embernél. Gazdagság-, hatalom-, tekintély- és tudás utáni vágyat, – kifejezetten ezek azok a vágyak, amelyek az embert rosszá teszik. Magyarán, az ember a társadalmat is a saját javára akarja felhasználni. Az ember élvezi, ha megszégyenítheti a másikat, ha uralkodhat felette. Ezek alapján, a másik, ránézve hátrányos kihasználását “EGO”-nak nevezzük. Az ember túlzott mértékű vágyai folyamatosan, állandó jelleggel fejlődnek. Azaz, az élettelen-, növényi- és állati egyedekkel ellentétben, az ember még mindig nem ért a fejlődése végére. A több tízezernyi év folyamán, az emberben állandó jelleggel, folyamatos fejlődésen ment keresztül a megszerzési vágy. A megszerzési vágy növekedése a társadalom fejlődéséhez, és újfajta társadalmi formák létrejöttéhez vezetett. Ilyenformán, abból a gondolatból kiindulva, hogy majd mindez jobbá teheti az életünket, az oktatás, a kultúra és a tudományok terén rengeteget fejlődtünk az évek során.

Ugyanakkor most, hogy egy ilyen egész különleges helyzetbe jutottunk, az emberiség kezdi már érezni, hogy a több évezrede tartó fejlődés zsákutcához vezetett. Mindazonáltal, ez a különleges időszak, egy igenis jó korszak: mert elérkezett az idő, hogy megtudjuk, merre is vezet bennünket a természet, és hogy mit akar tőlünk valójában. Ha ezt tudni fogjuk, képesek leszünk helyesen élni a természettel, és megnyílik előttünk a lehetőség, hogy a létnek a mostaninál egy nemesebb szintjére emelkedjünk – egy újfajta tudatra és civilizációhoz. A megszerzési vágyat – ahogy az a természet oldaláról lett megalkotva – lehetetlen kielégíteni. Mert dacára annak, hogy minduntalan kielégítettségre vágyik, közvetlen módon, mégsem tudjuk kielégíteni. Ennek az az oka, hogy a bennünk levő hiányérzet, amely örömforrás után vágyakozik, a vágy kielégültével folyvást elillan. Az élvezet kioltja a hiányérzetet. Mint ahogy az éhes emberrel történik, aki az étkezés elején még örömét leli az ételben, ámde az étkezés végével ez teljesen megváltozik nála. Mind a hiány-, mind pedig az élvezet érzése eltűnnek. Mindannyiunknak volt már olyan dolog az életében, ami után igen-igen vágyakozott, néha akár hosszú éveken át is, azonban mihelyst megkapta, amire vágyott, az élvezet érzése azonnal elillant. Élvezet és vágy, egymással ellentétesek, minél fogva kioltják egymást. Következésképp, minél inkább egyre több és több élvezetre vágyunk, végül annál üresebbnek érezzük magunkat.

Napjainkban, az emberiség végre valahára kezdi felismerni, hogy az élvezet utáni hajsza végeredményben nem hoz kielégülést. Így, a fiatal generáció még mielőtt bármit is elérne az életében, hajlamos kábítószerhez nyúlni, öngyilkosságot elkövetni, és depresszióba esni. Gyermekeink reménytelenül próbálják az életet élvezni. Mert valóban, közvetlen módon nem is lehet élvezni. Ugyanakkor, az élet számos példáját mutatja annak, hogy mikor az ember megajándékoz és szeret valakit, igenis töltheti el élvezet. Hogy miért? Mert mikor az ember ad, az élvezetet magát nem vegyíti össze a hiányérzettel. Hiányérzet és élvezet, el vannak egymástól különítve – két, egymástól eltérő helyen “tároljuk” őket. Például: mikor egy anya a gyermekét gondozza, igyekszik mindent megadni a számára; ilyenkor minél többet kap a gyerek, az anya öröme annál nagyobb lesz. Gyakorlatilag, nincs határa az anya örömének.

Itt, ezen a ponton rejlik az egész bölcselet. Innen tanulhatjuk, hogy hogyan is lehet boldog életet élni, hogy hogyan tudjuk a saját magunk és az emberiség vágyait kielégíteni és teljesnek érezni magunkat. A természet ugyancsak ebben támogat bennünket, mert hiszen az élővilág egyedei úgyszintén ugyanezen elv alapján épülnek fel. Mert vegyünk csak például egy élő testet, önmagában minden sejt egoista, ugyanakkor a test egyetemes életműködéséért a test valamennyi sejtje összefog és alárendeli magát a többi másik sejtnek. Korábbi találkozónkon, Tokióban, erről a témáról beszélt lenyűgöző előadásában dr. Elisabet Sahtouris.v Az ilyen vagy olyan példák azt bizonyítják, hogy igenis létezik megoldás erre a válságra, amibe a világ került. Ám az igazat megvallva, nem a világ van válságban, hanem épp ellenkezőleg, az ember azon képessége jutott zsákutcába, hogy megérthesse, miként legyen boldog és éljen a mások megelégedésére.

Az altruizmus mindenütt jelen van a természetben, minden élő organizmusban. Egy ilyen belső altruista program nélkül képtelen volna az élő szervezet fennmaradni. A test minden egyes sejtje kizárólag csak annyit vesz magához, amennyi ténylegesen szükséges a saját maga fenntartásához. Ezen túl mindenével a test egészéről gondoskodik. Ugyanígy, nekünk is ehhez hasonlóan kell a magunk szerepét ellátni “a közös testünkben”, az emberi szinten. A természet tőlünk is megköveteli, hogy a törvényeinek megfelelően viselkedjünk. Azonban, mígnem az élő organizmusok szintjén – azaz, az ásvány-, növény- és állatvilág esetében – a természet megtette az ehhez szükséges „előkészületeket”, az ember esetében mindez hiányzik. Mindazonáltal, a természet az emberek számára is biztosítja, hogy a természeti törvényekkel összhangban rendezhessék el az életünket – azaz, a szeretet és az adás törvényével összhangban. Az ember genetikai állományából adódóan, az emberiség mintegy tíz százaléka mindig altruista lesz. Magyarán, mindig is lesznek altruisták a világban. Ez egyike azoknak a feltételeknek, amelyeket a természet maga alakított így a számunkra. Ugyanakkor van valami, ami hiányzik ezekből az altruistákból, mégpedig az a felismerés, hogy a világ válságának megoldása az ő közös összefogásuk és az emberiség egészére tett hatásukban rejlik.

Egészen addig, míg nem kerülünk egyensúlyba a természettel, a természet továbbra is csak csapásokat fog mérni ránk. Az ásvány-, növény- és állatvilágban működő törvények mintájára, akárcsak egy testnek a sejtjei, minden ember kizárólag csak a saját fennmaradásához szükséges dolgokat szabadna, hogy magához vegye és minden más energiáját az emberiség egészére kellene, hogy fordítsa – mert gyakorlatilag mindannyian egyazon testhez tartozunk. Az emberiség fejlődése, a globalizáció, és az emberek közt egyre csak erősbödő függőségi viszony – mind-mind azért vannak, hogy ráébresszenek, nincs más választás, egy testként kell, hogy éljünk. Merthogy ebben rejlik a problémánk megoldása. Ha sikerül egyetemes szinten egyensúlyba kerülnünk a természettel, az egyensúly irányába ható természeti erők ránk nehezedő nyomása abbamarad. Minden, pusztán csak az ember tudatán múlik: magyarán, minél bölcsebbek leszünk, annál kevesebb csapást kell, hogy elszenvedjünk és annál gyorsabban fogunk majd haladni. Az embert egy belső információs állomány, és az őt körülvevő társadalom vezérli. Mígnem az információ egy részét öröklődés útján szerzi, addig az információ további részéhez a születést követően jut, azaz, az adott társadalom kultúrájával és az oktatási rendszerrel való találkozása és érintkezései során. Így mikorra az ember már eléri a huszadik életévét, jóformán “befejezettnek” tekinthetjük. A húszas éveinktől kezdődően már a születésünkkel belénk táplált információ és az évek során kapott neveltetés szerint cselekszünk és tesszük a lépéseinket.

Ezzel felmerül a kérdés, vajon akkor hogyan beszélhetünk szabad választásról? Avagy, akkor hol is van maga az ember? Az ember szabad választása a felnőttkorra esik. Ekképp jön létre az ember. S a szabad választás a társadalom megváltoztatásában rejlik. A természet úgy alkotta meg az embert, hogy az mindent csak a társadalmi elismerésért tesz. Látszólag úgy tűnik a számunkra, mintha csak pénz, tekintély, és hatalom után rohannánk, azonban, a valódi helyzet az az, hogy pozitív képben akarjuk magunkat feltüntetni a társadalom előtt. Az ember a társadalomtól jövő elismerésnek köszönhetően érzi magát embernek. Erre építve, ha a társadalmi értékeket olyan irányba sikerül átformálnunk, hogy a korábbiakkal ellentétben a tényleges értéknek a másiknak való adás minősüljön, úgy ezáltal az ember, szükségszerűen, magát a viselkedését is megváltoztatja.

Ha a társadalmi értékrendet, valamely mesterségesen formában, olyan irányba tudjuk eltolni, hogy a társadalom mindig, kizárólag csak az alapján ítélje meg az embert, hogy az éppen mennyit adott a társadalomnak, úgy az ember a vele járó szégyenérzetnél fogva szégyellni fogja, hogy egoista, és szükségszerűen azon lesz majd, hogy adakozzék, s ne pedig hogy elvegyen a társadalomtól. Ha majd a gyermekek a társadalom hangoztatta értékrend szerint értékelik a szüleiket, azaz, aszerint, hogy “vajon mennyit is adtak a szüleink a társadalomnak”; ha az egész társadalom, a rokonság és mindenki más, kizárólag csak a társadalmi hozzájárulás alapján ítélik meg a másikat, úgy egyikünknek sem marad más választása, mintsem hogy adjon, és a hozzájárulásával gyarapítsa a társadalmat. Röviden összefoglalva, a természet megteremtett a számunkra minden olyan eszközt, amivel átformálhatjuk a társadalmi értékrendet, és amellyel könnyen és varázslatos módon egy újfajta civilizációt építhetünk.

A már említett tíz százaléknyi altruista, önmagában, egy további tíz- és kilencven százalékra osztható. Az emberiség egy százaléka, azaz, az altruisták tíz százaléka, aktív altruistának mondható. Ezen aktív altruisták kell, hogy megtegyék az első lépést, és hogy célirányosan egyesítsék a soraikat és kivitelezzék a tervet, illetőleg hogy maguk köré gyűjtsék a többi más altruistát. S idővel, ahogy az üzenetünk majd jobban kikristályosodik és világossá válik, lehetőségünk lesz majd az emberi társadalom kilencven százalékát kitevő egoista tömegekhez is fordulnunk. Természetesen mindenkihez szeretettel kell, hogy forduljunk, mert hisz semmi sem azért lett megteremtve, hogy aztán később lerombolják, vagy, hogy eltávolítsuk a világból. Éppen ellenkezőleg, éppen hogy a társadalom altruista és egoista erőinek a helyes kombinációjában lelhetünk rá a teljes és harmonikus élet nyitjára. Az egoista társadalmakban szintén találunk olyan, nem elhanyagolhatónak mondható tényezőket, amelyek kimondottan az altruista szemlélet térnyerését ösztönzik. Az összes egoista társadalom oktatási- és kulturális rendszere az altruizmus alapelveire épül. Az iskolákban lemondásra, udvariasságra és szocializálódásra neveljük a gyerekeket. Azt akarjuk, hogy a gyermekeink szépen viszonyuljanak a másikhoz, mert úgy érezzük, hogy a másik iránti kedves viszony megvédi az embert.

Az emberi társadalom nemesnek tartja és nagyra értékeli az önzetlenséget. Nincs olyan ember a mai társadalmakban, aki élesen ellenezné az altruizmust. Senki sem mondhatja, hogy ne akart volna valaha is a másiknak adni. Sőt ellenkezőleg, maguk a társadalom legromlottabb elemei büszkélkednek azzal, hogy mennyire adakozóak, és hogy társadalmilag mennyire érzékenyek és gondoskodóak. A legkülönfélébb kormányok és kapitalista szervezetek szépítik magukat, és hangoztatják, hogy ők az emberiség javát szolgálják. Ebből tehát az következik, hogy képesek kell, hogy legyünk minden emberhez, még akár a legkülönfélébb, egészen nagy közösséghez is eljuttatni az üzenetünket. Feltéve persze, hogy az üzenet megfelelően van kidolgozva és helyesen van tálalva. Gyakorlatilag, minden rajtunk múlik, minden a kezünkben van. Ezért aztán nagyon remélem, hogy sikeresek leszünk.

Olyan embereket látok magam előtt, akik igazán gondoskodással fordulnak az emberiséghez, és akikben kétségtelenül megvan az ehhez szükséges készség. Első lépésként egy olyan szervezetet, mondhatni állandó központot kell létrehoznunk, amelynek első számú feladata volna, hogy ezt az üzenetet megalkossa és továbbítsa a világ felé. Ezért feladatunk megfelelő formában bemutatni az elképzeléseinket és meglátásainkat, és ki kell, hogy kérjük a hozzáértők tanácsát, hogy miként is forduljunk az emberiség legkülönbözőbb rétegeihez. Az emberek átneveléséhez, és hogy elmagyarázhassuk nekik a válság okát, televíziós- és internetes csatornákat kell, hogy használjunk. A kór ismerete, fél-egészség. A helyzetre való ráismerés, és a tudat, hogy a természet jó felé visz bennünket, erőt ad majd az embernek az élethez, és arra fogja őket ösztönözni, hogy hagyjon fel a kábítószer fogyasztással, hogy jöjjön ki a depresszióból, és hogy fényt derítsen a jövőjére. Reményeim szerint, együtt majd sikerrel teljesíthetjük a feladatunkat és kezdhetünk neki a központunk szervezésének. Ezzel köszönetet mondok és szeretetemet fejezem ki mindenki iránt, és remélem, hogy így együtt majd valóra váltjuk a terveinket és megmentjük az emberiséget. Egyúttal megköszönném a ‘Világ Bölcsessége Tanácsának” és Prof. László Ervinnek, amiért lehetőséget kaptam, hogy kifejthessem Önök előtt a témáról alkotott véleményemet.

                                                                                                                   
                                                                                 Dr. Michael Laitman

2020. május 25., hétfő

Az univerzum mini-modellje


A Zoharban ezt mondják: 

„Boldog az, aki az első tíz között volt a találkozó házában, mert nekik köszönhetően a nem kevesebb, mint tíz emberből álló gyülekezet beteljesedik, és a Shechina (Istenség) megáldja őket. .

A gyülekezet beteljesedése után megtörténik a korrekció. 


Írva van: "A király nagysága az emberek sokaságában rejlik." 

Tehát azokat, akik az első tízet követik, a testi korrekcióval, azaz a gyülekezet korrekciójával társítják. ”

Mit jelent az „az első tíz, amelyet az egész nemzet követ”?


Bármely spirituális struktúra tíz szefirotból áll, nem több és nem kevesebbből. Tíz különféle tulajdonság összevonásával alkotunk egy mini-modellt az univerzumról, beleértve azt a részét is, amelyet nem ismerünk, vagy fogalmunk sincs, mi az.


A helyzet az, hogy csak a kis világunkkal foglalkozunk, de valójában nem sokat tudunk róla, és nem is tudjuk teljesen megérteni, nem is beszélve a hatalmas világegyetemről, amely az összes világot tartalmazza. Ezért teljesen elképzelhetetlen a magasabb világokról beszélni, amelyek mindegyike milliárdszor nagyobb, mint a világunk.


Ugyanakkor, ha egy tíz emberből álló közösséget építünk, akik kiegészítik egymást, ezt a „hatalmas lehetetlenséget” szerencsére nagyon könnyű megérteni. Amint összekapcsolódnak egymással, az összes világot átfogó általános erő hatással van rájuk. Ezt az erőt nevezzük Felső Fénynek vagy Teremtőnek.


A harmonikus kapcsolatok fenntartására, az adományozásban való megmaradásra és egymás kölcsönös kiegészítésére tett kísérlet által, a „szeresd a felebarátod, mint magad” elvével összhangban azonnal „kötelezzük” a legfelsõbb hatalmat arra, hogy  erõfeszítéseinkre hatással legyen, hogy kövessük a tulajdonságok hasonlóságának törvényét. A felső erő hatással van és segít egyesülni az összekapcsolódásra tett erőfeszítéseink mértékében.


                       A KabTV „Az örök könyv titkai” című könyvében, 2015.1.21

2020. május 17., vasárnap

A kabbala bölcsessége, mint eszköz az univerzum megértéséhez.


Amikor a Kabbala bölcsességének segítségével elkezdjük megértjük az univerzumot, akkor nem magunkon kívülre megyünk, és nem „lebegünk az ürességben”; belső felfedezéseket végezzünk a köztük lévő kapcsolatok felmérésével.

A fizikai világban távolságot hidalunk át, és időt töltünk a külső problémákkal, míg a Kabbalaban éppen ellenkezőleg, befelé haladunk, a köztünk létező összeköttetések belsejébe.

Ez magyarázza, miért nevezik a Kabbalát „belső bölcsességnek”, miközben az anyagi világ tudományait külsőnek tekintik. Segítségükkel megtanulunk dolgokat, amelyek kívül és körülöttünk vannak, míg a Kabbala feltárja a kölcsönös kommunikáció pszichológiáját.

Ezzel az eszközzel abszolút mindent megtanulhatsz! Ha sikerül ezt megtennünk, az olyan tudományágak, mint a fizika, a kémia és a világ más tudományai, nyilvánvalóvá válnak számunkra a legtermészetesebb és alapvető formákban. Sőt, egy olyan általános tudománnyá alakulnak, amely leírja az egész univerzumot - a természet általános ismereteit, és nem osztja azt fizika, kémia, biológia, állattan stb részekre.

Jelenlegi érzékelőink nem képesek ennyire átfogni ezeket a dolgokat. Amikor megismerjük a belső megértést, elkezdjük feltárni a tőlünk függő, ásványi, vegetatív és állati természetet; így a természet megértése háromdimenzióssá válik, mert tőlünk függ, és az által van meghatározva, ahogy a világot megfigyeljük. Valójában nincs olyan dolog, mint ez a világ; minden bennünk van. A világ attól függ, hogyan vizualizáljuk.


                                                                                Dr. Michael Laitman

2020. május 3., vasárnap

Meg kell, hogy változzon a tömegtájékoztatás és a kultúránk?

Természetesen. és valójában ez az egyik legfontosabb dolog ebben a pillanatban. A tömegtájékoztatásnak, mint egy globális oktatási rendszernek kell működnie, azzal, hogy elmagyarázza a globalizáció lényegét. Ez kell, hogy elsőrendű felelősségük legyen. A kommunikáció összes forrása és az összes az embereknek információt nyújtó csatorna a nap 24 óráját arra kell, hogy szentelje, hogy megtanítsa az embereknek, hogyan szervezzék meg életüket az új körülmények között. És igazából ez az egyetlen dolog, amit az emberek hallani akarnak, mivel körülöttük minden szétesik, és ez a tudás adhatja meg nekik azt ami megmentheti őket.


Amennyiben emberek milliói kezdenek el erről gondolkodni, akkor ez lesz az alapvető gondolkodás mindenütt. Végül is nincs távolság a gondolatok között, így az emberek bármit is gondolnak bárhol, az más helyeken is azonnal kifejeződik. Több millió ember gondolatainak ereje az hatalmas, és mindent előidézhet a fény sebességével. Ennek eredményeképpen a korrekció sokkal gyorsabban történhet, mint a korrupció. Míg a generációk lesüllyedése évezredek alatt történt meg, a korrekció megtörténhet akár hónapok alatt! A Kabbala elmagyarázza a fejlődés folyamatát. Senki nem képes ezen a folyamaton saját akaratából átmenni, mindenki valamilyen módon a körülmények nyomása hatására kezd ebbe bele. Senki nem kéri beleegyezésünket ebben a folyamatban, mivel önzőségünk soha nem egyezne bele abba, hogy valamit is feladjon, vagy bárkivel is egyesüljön.


Azonban az emberek képesek lesznek mindezt megtenni, mivel arra vágynak, hogy megszabaduljanak gondjaiktól és tudniuk kell, hogy nem létezik más megoldás. A magyarázatoknak olyan tényekre kell alapulnia, melyeket a természetből és a tudományokból veszünk, és fontos, hogy hivatkozzunk tudósok, és szakértők véleményére a gazdaság és pénzügyek területéről. Akkor az emberek meggyőződnek majd arról, hogy nincs más megoldásunk, mint az, hogy egyesüljünk ebben a globális világban, melyben a “pillangó effektus” dominál. Nincs más megoldás – mindezt meg kell tegyük! Mi mást tehetünk, ha ez a természet követelménye? Élve maradhatunk, vagy elpusztulunk a választás a miénk!

                                       
                                                                                    Dr. Michael Laitman

2020. április 28., kedd

Koronavírus, globális vészhelyzet


Egy kis vírus megszakítja az összeköttetés teljes hálózatát, amelyet építettünk, mert ezek egoista kapcsolatok. A probléma nem a koronavírus, hanem, hogy minden képességünk ellenére nem teremtettünk jó életet minden ember számára. Az ember egoista igénye kielégíthetetlen. Az integrált természet viszont nem ért egyet ezzel. Ezért tört ki a vírus. A természet olyan integrált törvény, amely összeköti minden részét, és egyiküket sem engedi uralkodni. Az emberi kapcsolatok mindent meghatároznak. Ha egyensúlyba hozzuk azokat, akkor a természet minden szintje egyensúlyban lesz és életünk tökéletes lesz. Az emberiségnek tanulnia kell a természet által adott példákból. Az emberiség egoizmusa úgy rombolja a világot, mint egy rákos daganat, mert telhetetlen. Nem kell visszatérnünk a fákon való élethez, hanem ki kell javítanunk az egymáshoz és az egész teremtéshez fűződő hozzáállásunkat.

                                                                                                                                          Dr. Michael Laitman

2020. április 19., vasárnap

A természet beoltott minket a koronavírussal oltóanyagként egy súlyosabb vírus gyógyítására !


Mielőtt a koronavírus csapást mért ránk, egy másik vírus sújtott bennünket: az egoista emberi természetünk. Az ego vírus nem okozott lázat és száraz köhögést - gondolatainkat és vágyainkat támadta. Ez arra késztetett minket, hogy mindig magunkra gondolkodjunk, és arra, hogy kizárólag személyes előnyökre tegyünk szert, bármit és bárkit kihasználva körülöttünk, hogy magunknak adjunk megelégedettséget.


A probléma az volt, hogy az ego soha nem tudott valóban elégedett lenni. Egy végtelen, önmagát beteljesíteni akaró verseny során egyre inkább mutálódott, egyre többre vágyott, és közben elfelejtettük a mások iránti figyelmesség szükségességét, és az ego sürgetett minket, hogy keressünk nagyobb vagyont, társadalmi státuszt és hatalmat bárki és bármi felhasználásával, amit a keze elért. 


Ezután a természet befecskendezte nekünk a koronavírust - a természet oltását az egó - vírus ellen, amely a közelmúltban szélsőségesen mutálódott. Mivel hagytuk, hogy az ego kihasználja a szokásos fizikai közelséget, a természet fizikailag elhatárolt minket egymástól annak érdekében, hogy időt adjunk a belső gyógyulásra, és felismerjük, hogy egoista minőségünk egyre inkább kitérített minket az egymással és a természettel való egyensúlyból, és hogy elgondolkodjunk azon, hogyan tudnánk kijavítani ezt a hibát - kialakítani a kölcsönös támogatásnak, ösztönzésének és felelősség közös érzését az ego felett.


Jelenleg rendkívül fontos, hogy ebben együtt haladjunk, és segítsünk egymásnak konstruktív módon viszonyulni  a fizikai elszigeteltségnek az időszakához, amelybe a természet kényszerített minket - hogy nincs szükségünk másra, mint a figyelem, az aggodalom és a felelősségvállalás egymás iránti érzéseinek fejlesztésére, annak érdekében, hogy ez történelmi váltás legyen a régi verseny - egoista világból a harmonikus globális kapcsolat új világába.

                                           
                                    Dr. Michael Laitman

2020. április 13., hétfő

A koronavírus üzenetet küld nekünk:

Hetek alatt a koronavírus megállította a civilizációt. A turizmus, a szállítmányozás, a sport, a szórakozás, a kultúra, az ipar, az oktatás, a társasági élet és még az imádkozásra való képességünk is megállt. Röviden: a vírus megállította az életünket. A legtöbbünknek továbbra is van alapvető tápláléka. élelmiszere és menedéke, de még ez is kétséges, ahogy előre haladunk.   
   

Ugyanakkor a néhány hét alatt a COVID-19 a természet számos olyan aspektusát is újraindította, amelyet az emberek elnyomtak. Kínában a levegő évtizedek óta nem volt ilyen tiszta, halak úsznak Velence egykor zsúfolt csatornáin, hattyúk úsznak oly sok éves távollét után. A természet kétségkívül kivirult. Nem állt bosszút az emberiség ellen; pusztán elválasztott minket a természet többi részétől és helyreállítja a harmóniát és az egyensúlyt.   


A koronavírus üzenetet küld nekünk: Az emberi természet, amely az általunk nagyra értékelt civilizációt létrehozta, ellentétes a természet többi részével. Káros a világ többi részére, és ránk, emberekre is. A világ, amelyben élünk, a részei közötti interakció tükröződése. Míg a természet harmonikus együttműködés útján fejlődik, minket a hatalomért és az irányításért folytatott küzdelem vezet. Mint a szemtelen gyerekek, - akik várakat építenek a homokba - küzdöttünk mi is, hogy a homokvárunkat felépítsük és mindenki másét leromboljuk, amíg a dagály el nem jött, és el nem mosta azokat, hogy újrakezdhessük, de már megfelelő módon.

                                                                                  
                                                                                Dr. Michael Laitman

2020. április 1., szerda

Hol a helyünk a Természetben ?

Az embernek nincs joga, hogy beleavatkozzon a Természetbe. Mi csak annyit vehetünk el, és fogyaszthatunk a természetből, ami a túlélésünkhöz szükséges anélkül, hogy bármit is megváltoztatnánk. Ez az egyetlen módja annak, megőrizzük a természetes környezetünket és harmóniában maradjunk vele. Azonban az emberiség önzősége állandóan növekszik, és időnként kitör így egyre nagyobb és nagyobb ellentétbe helyezve a Természettel, mivel a Természet az altruista. 


Ennek következtében az emberi társadalomban is konfliktusok következnek be, és még saját magunkkal is ellentétbe kerülünk. Mivel az ember az egyetlen önző teremtés, ő az egyetlen mely ellenkezik a Természet általános harmóniájával. Ehelyett azon kellene elgondolkodniuk, hogy hogyan kell kijavítani az emberiséget. Az emberiség a mindent irányítani akaró és felsőbbrendű hozzáállása a Természethez, mely együtt jár azzal, hogy nem érti meg saját szerepét, és életének célját, az emberek azon törekvése, hogy uralja, és irányítsa a Természetet, elkerülhetetlenül a kihalás felé vezeti az emberiséget !
 
                                                                                                                                                                                                                     Dr. Michael Laitman

2020. március 27., péntek

Hogyan illeszkedik az ember az összefüggő világba ?

A Kabbala az egész Univerzumot - világunkat és a rejtett Felső Világot - mint egyetlen valóságot szemléli, mely valóság csak számunkra osztódik két részre. Azáltal, hogy korrigáljuk magunkat, felfedezhetjük a valóság második részét is.


A teremtés anyaga a megszerzés iránti vágy. Ennél fogva az egész teremtés egyetlen, érzékeny, élő kreatív organizmus. A teremtés egyetlen része sem egy véletlenszerű mechanikus folyamat következménye, hanem inkább minden, beleértve a mi világunkat is, egy általános terv részeként létezik: hogy minden teremtményt eljuttasson a tökéletességhez. Az ember korrekciója határozza meg a rendszer működését, akár aktívan, intelligensen és fenntartható módon. 


Van egy törvény mely kimondja: “az egész azonos mindegyik alkotó elemével”, és ebből kifolyólag minden az egész működését irányító alapelv kötelezően hat az alkotó elemekre is, az egész ökoszisztémában, minden családban, társadalomban és a globális gazdaságban. Mivel az Univerzumban minden mindennel összefügg, minden élőlénynek minden szinten egészségesnek kell lennie, ellenkező esetben negatívan befolyásolják az egész rendszer egészségét. Teljes összefüggőségük, a különböző alkotó elemek kölcsönös egymásba fonódása erre kötelezi őket.

                                                                               Dr. Michael Laitman