2018. március 24., szombat

A tudomány megerősíti, hogy az elme független az agyunktól, de az elme anyag?

Az Elme titka című könyvében, a nagy amerikai idegsebész Wilder Penfield, arra a következtetésre jut, hogy az elme teljesen független az agytól. Az elme magasabb rendű, mint maga a tudat, és ez valójában egy teljesen független entitás. Az elme parancsokat ad, az agy végrehajtja azokat, mint egy számítógép, és elküldi őket a tudatnak. 

Mit mond erről a Kabbala?

Ez már közel van az igazsághoz. Igaza van abban, hogy agyunk olyan, mint egy számítógép. Azonban az elménk szintén anyag, mivel a saját maga iránti megszerzés minőségén belül létezik és nem az adakozásban. Fizikus kutatók úgy vélik, hogy az elme „a testen kívül” létezik, mert még nem képesek felfedezni annak anyagi formáját. Azonban a Kabbalában „a testen kívül” mást jelent: túl az egoista vágyon. Mivel az egyetlen dolog, amit meg lett teremtve az a vágy, minden a vágy, akár, hogy magunkat kitöltsük, vagy a vágy, hogy másokat töltsünk ki.

                                                                                                                                              Dr. Michael Laitman

2018. március 18., vasárnap

Az agy : Egy titok, amely a tudomány számára hozzáférhetetlen

A jelenlegi tanulmányok azt mutatják, hogy az agy neuronjai rugalmasabbakká válnak, amikor összekapcsolódnak. Az "anyag" ugyanaz marad, de a kölcsönös kapcsolatok megváltoznak. Lehetséges-e analógiát tenni az agy "anyaga" és a megszerzési vágy "anyaga" között?

Soha nem fogjuk megérteni az agy működését a szabványos "korporális" tudományos eszközökkel. Gondolom, a tudósok ezt már megértik. Az agy az aktuális állapotától függ, így az ezen a területen lévő adatok alig teszik lehetővé a kutatók számára statisztikai szabályokhoz való hozzáférést vagy bizonyos konzisztenciát. Az agy nem csak "nagyjából egy kiló barnásszürke anyag-féle." Ez folyamatosan változik, és bár az összes részének funkcióit osztályozzuk, még mindig teljesen különböző funkciókat hajthatnak végre.. 

A spiritualitásban a számítások a Partzuf (spirituális objektum) Rosh (fej) részében történnek, így születnek a döntések. Itt található a Felső Erő és a teremtett lény közötti kapcsolat. Ugyanaz történik az agyunkban, de más szinten. Tehát ha nem fedezzük fel a Teremtő részt magunkban, akkor nem fogjuk tudni felfedezni az agy munkájának alapelveit. Ez azért van, mert az információ elmosódott és kapcsolatra képtelen, így nem tudhatjuk hogy egyáltalán mi működteti. Összességében agyunkat egy detektorhoz hasonlíthatjuk, egy olyan vevőkészülékhez, amely jeleket kap a körülöttünk lévő térből. Tehát nincs nagy jelentősége, ha ettől a tértől elkülönítve vizsgáljuk agyunkat. Ha csak az agyat tanulmányozzuk, és az adatok forrásával való kapcsolatát eltávolítjuk ebből a képből, soha semmit sem tudunk meg. Ez azért van, mert az agyunk fontos külső információkat kap egy bizonyos térből.

Egy meghatározott módon épülünk fel: Természetünk a mozdulatlan, vegetatív, állati és beszélő szintekre oszlik, de valójában a spiritualitásban mindez egy, és minden egy teljesség, ahol létezünk. Itt megtalálható a múlt, a jelen és a jövő, a fejlődésünk három szakasza, minden ott van. Az agyi aktivitás olyan, mint egy vevő vagy egy kölcsönös tevékenység egy rendszeren belül, amelyet csak a saját adományozásom mértékéig érzékelek. Azt mondhatjuk, hogy az agy része az általános rendszernek. Azonban valójában az agy, az elme szétterjed a végtelen egészében, amelyet egy személynek ténylegesen el kell érnie. Addig csak ennek kicsiny részeit/bitjeit érezzük.

Nem hiszem, hogy a tudomány továbbra is követni fogja a régi megközelítést. Eljön majd egy olyan idő, amikor a tudósok megállnak, megváltoztatják a megközelítést, és elkezdenek felfedezni egy felső szintet, ahogyan a múltban az emberiség a gőzgép használatát lecserélte a belső égésű motor használatával. Az agy kutatói arra fognak törekedni, hogy a világunk feletti "információs réteghez" emelkedjenek. Csak innen fogják tudni folytatni tanulmányaikat, míg a jelenlegi megközelítés semmihez sem vezet.

Dr. Michael Laitman

2018. március 11., vasárnap

Visszatérés az egységhez

Az egységből származó boldogság a természet egészét irányító erő feltárulása. Végtére is, az egész természet az ősrobbanás egyetlen pontjából jött létre. Ez az egyetlen felső erő alkotta az anyagot az ellentétes (plusz és mínusz) részecskékből. Eleinte ezek a részecskék különböző irányokban repültek szét, az ősrobbanás által szétszórva az anyag szétterjedt és terjeszkedett ezek után kezdtek összekapcsolódni egymással, mintha ugyanahhoz az erőhöz, ugyanahhoz a formához térnének vissza, csak az anyagban újrateremtve. Így az anyag egyre inkább összekapcsolódott, egészen addig, amíg végül az élet feltételei megjelentek: élettelen, növényi, állati, szintek és végül az ember. Ha egységre lépünk, ahelyett, hogy leválasztódnánk egymásról, közelebb kerülünk ehhez az egyedülálló felső erőhöz, amely létrehozta az egész univerzumot, és minél közelebb jutunk hozzá, annál több élvezetet kapunk és  ha az ember folytatja ezt a közeledést az egyetlen erőhöz, de most már tudatosan teszi ezt, értelemmel, megértéssel, szeretettel ha ilyen módon törekszünk erre az egységre, visszatérhetünk a forrásunkhoz azaz felfedezhetjük a teremtés célját.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Dr. Michael Laitman

2018. március 3., szombat

Miért élek?



A Kabbala bölcsessége nélkül lehetetlen választ adni az élet értelmének kérdésére. Végtére is a megszerzési vágyban létezünk, ami a teljes természetünk, és ezért mindig csak azt szolgáljuk.

Az EGO azonnal válaszol a kérdésre: "Miért élek?", azért, hogy "Jól érezd magad a megszerzési vágyaidban", azaz a természeteden belül, nem pedig fölötte. Kiderül, hogy egész életem abból áll, hogy az EGOizmusom kitöltését garantáljam. Vagyis az én állati testemet szolgálom. Nem ezen szint fölött, hanem ebben létezem. Csak azzal a feltétellel, hogy az állati testemnek a leginkább szükséges dolgokat adom, mint egy ökör, vagy egy szamár esetében, hogy minket szolgáljanak, a testemet az állati test fölött létező ember szükségleteire használom. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálom a kérdést: "Miért élek?" Nem az ökörért vagy a szamárért, hanem a bennem lévő emberért: Mi az életének célja?

Azután rájövünk, hogy az élet nem az örömre irányuló vágyban való létezést jelenti, amely él és meghal, hanem az ezen a szinten fölötti való létezést. Ez azt jelenti, hogy meg kell keresnünk az élet értelmét az EGOizmus fölött, ahol csak az az erő létezik, amely megteremtette a megszerzési vágyat, a Felső Erő. Kiderül, hogy az élet értelmének kérdésére adott választ valaki nem találhatja meg önmagában, az állati testében, hanem csak az erő vizsgálatában, amely létrehozott minket és elvezetett ehhez a kérdéshez. Meg kell találnom a Teremtőt, és akkor majd megértem, hogy miért élek. A Teremtő elérése 125 fokozaton történik. Minden fokozaton egyre jobban felfedezzük a Természetet, megértjük, hogy miért élünk. Amikor befejeztük a korrekciókat, vagyis a Teremtő teljes elérését, akkor tárjuk fel a teljes választ az élet értelmének kérdésére.

Dr. Michael Laitman


Via - Laitman Blog