Mi a természet fejlődésének a törvénye? Hogyan formálódik ez meg?
A természet fejlődési törvénye azt mondja, hogy a természet valamennyi részét egy integrális összetapadásban kell egybegyűjteni.
A Természet olyan, mint a darabjaira tört puzzle, amiben a részeinek meg kell találniuk a helyes kölcsönkapcsolatokat egymás között.
Valójában a Természet abszolút harmóniában él, de ebből a harmóniából hiányzik egy elem - az ember, az "Én". Ez hiányzik a természet harmóniájából az emberben rejlő egoizmus miatt, amelyet szándékosan lett megteremtve benne. Amikor a természet az ember egóján keresztül látszik, akkor az kaotikusnak és harmónia nélkülinek tűnik.
Van egy világ és egy természet, amely sokkal szélesebb és nagyobb, sokkal integráltabb és globálisabb, mint amit látunk. Ez magában foglalja az univerzum egész rendszerét, ahol minden elem ideálisan össze van kötve. És ezt az egész rendszert olyan erők irányítják, amelyeket nem érezhetünk és nem láthatunk. Az ok, amiért eltérítik észlelésünket és megértésünket, az egoizmusunk. Egoizmusunk az útban áll, és torzítja a Természet tökéletességét.
Így a hatalmas globális és tökéletes rendszert tökéletlennek látjuk, mert az egoizmusunk torzítja azt. Ez azonban lehetőséget nyújt számunkra, hogy kijavítsuk magunkat: A korrekció érdekében tett erőfeszítéseinkkel egyenlővé válunk a Teremtővel.
Képzeljük el, hogy vásároltam egy puzzle-t egy játékboltban. Hazahozom, kevergetem a darabokat, és odaadom a kisgyermekemnek, hogy összerakja. Miért kevertem össze a puzzlet? A fiam miatt, hogy megtanulja és rájöjjön, hogyan kell összeállítani a darabokat.
Így az egész társadalom, amit az ember az évezredek során teremtett, egész kultúránk és civilizációnk, nem más, mint egy olyan játék, amelyet el kell sajátítanunk ahhoz, hogy olyanná váljunk, mint a Természet (a Teremtő). Ezután ez az egész világ eltűnik a felfogásunkból, és megszűnik létezni. Amikor elérjük a spirituális világot, akkor az egész univerzumunk, mindaz, amit ma öt érzékünkön keresztül érzékelünk, beleértve magunkat és a körülöttünk lévő világot, eltűnik. Ez a világ eltűnik, mint egy régi játék.
Ehelyett a létezés egy másik szintjét fogjuk érzékelni, egy másik világot, a különböző kölcsönhatásokat és a valóság egy másik rétegét - amely örök és tökéletes.
- Michael Laitman -
