Az általunk felfogott valóság csak egy álom

 

Mit ért az alatt, amikor azt mondja, hogy az állatok, növények és anyag nem létezik? 

Csak az emberi lény létezik? 

A Teremtő felfogása csak az emberi lelken keresztül történik? 

Azt értem, hogy minden amit itt érzünk az a valóság “lenyomata” – a fák, a csillagos ég, a nagy hegyek és tájképek. Szóval mindez csak a képzeletünkben létezik?

Az egyetlen teremtett dolog a vágy. Ebben található az az érzés, melyet az önzőség “én”-re és a “körülöttem levő”-re bont. Az önzőségünk korrigálásával ez az érzés egy egésszé a teljes “én”-né és a saját forrásunk érzékelésévé válik, a Teremtő megérzésévé.

Minden amit  a külvilágból felfogunk az a tudatunkon belül érzékelődik. És ez igazából az amit “valóságnak” hívunk. Minden a személy tudatában létezik, mint egy álom. Az a hiányosságunk, hogy képtelenek vagyunk érzéseinket objektívan összehasonlítani, abból kifolyólag, hogy csak “saját világunkat” érzékeljük, korlátoz minket. Azonban hamarosan az emberiség el kezd majd felébredni szendergéséből, és az emberek más lehetséges valóságokat találnak majd.

                                                                                                                                Dr. Michael Laitman

Megismerni a gyökereket, ahonnan az életünk elkezdődött

Kérdés: 

Milyen erő kényszerít bennünket arra, hogy választ találjunk az élet értelmét firtató kérdésünkre? Látszólag mindent képesek vagyunk élvezettel megélni, ebben a szeméthalomban, ahol éppen csak kint van a fejünk, és teljes életet tudunk élni itt és most. Mi az akkor, ami állandó kutatásra ösztönöz bennünket?

Válasz: 

Ez nem az emberen, sokkal inkább a lelke gyökerén múlik. Az ember, a vágyai alapján élvezi ezt a világot, az életet, azaz, hogy jobb lehet, mint mások, erősebb, jobban elismert stb. Van azonban egy igazán belső, bár nem túlságosan nagy vágy bennünk, - ami az élet értelmének a megismerésére irányul. Végül is, ennek a megragadása és felfogása nélkül, minden más kicsinek, jelentéktelennek, ideiglenesnek és átmenetinek tűnik. Az élet értelmének a megismerésére irányuló vágy meg akarja találni azt, hogy miért lehetséges, hogy az ember jónak születik, azonban ezt mégis az életén belül meg kell valósítania. Ehhez fölé kell emelkednie a saját életének, mivel az élet önmagában egyszerű létezés, minden értelem nélkül. Viszont ehhez a felemelkedéshez mesterévé kell válni, egy különleges technikának.

Kérdés: 

Mit jelent ebben az esetben a "magasabb" kifejezés? Mit jelent az élet fölé emelkedés?

Válasz: 

Ez azt a gyökeret jelenti, amiből az ember élete elkezdődött, ahonnan ellenőrzés alatt van tartva, ahonnan minden, az életében neki szánt jel származik, amely belép aztán a világába.

Angol blog: https://laitman.com/2020/07/know-the-root-that-starts-our-lives/

Képek és érzések

 

A színházban egy jó előadás során maga a forgatókönyv és a jelenetek másodlagossá válnak, miközben valami belső dolog sugárzódik ki, amit szavakkal nehéz megmagyarázni - az előadás lelke. Ez valamiféle inspirációt, izgalmat vált ki, ami meghaladja a látottakat. A művészet véleményem szerint kizárólag abból a célból létezik, hogy áttőrési pillanatokat hozzon létre, amelyek során valamilyen magasabb rendű forrásból lehet inni. 

A művészet megmutatja nekünk, hogy fel lehet emelkedni a tisztán pszichológiai, mindennapi megfontolások felé, és be lehet lépni egy olyan mezőbe, amely nem a színpadon zajló eseményekhez kapcsolódik, hanem egy bizonyos erőhöz, amely irányítja egyes létező jelenségek mozgását felettünk, túl az időn és a téren

El kell kezdenünk ezt érezni önmagunkon belül. Ez a színház van bennünk. És a Zohar könyvében említett “nagy zöld krokodil” helyett egy „krokodilnak” nevezett tulajdonságot érzünk.

Ez nem olyan színházi kép, amelyet bizonyos emberek idéznek fel bennem. Allegorikus képeken keresztül kezdem érezni azokat a spirituális erőket, amelyek meghatározzák őket, és egy bizonyos néven nevezik őket.

Számomra ennek a “krokodilnak” már nincs zöld szörny képe. Lehet pozitív, kellemes, kedves, intelligens, irányító, bár szükséges és célzott amit ez létrehoz.. stb.

Kiderül, hogy amikor a Zohár könyvét olvasod, abszolút nem kötöd össze a szavakat a képeikkel ebben a világban! Amint túllépsz ezen, azon kezdesz gondolkodni, hogy mások hogyan érzékelik vagy hallgatják ezt a szöveget. Ez komolyan eljuttat egy másfajta valósághoz, mondhatnám a valószerűtlenhez.

forrás: https://laitman.com/2021/01/images-and-sensations/