2015. június 24., szerda

Az agy csak egy elektromechanikus szerkezet

A Slon magazinban jelent meg egy cikk, miszerint az emberi agy nem képes befogadni, feldolgozni és megérteni semmiféle információt. 

Az agy nem egy homogén, merev szerkezet, melyben az információ feldolgozásra kerül. Vagyis az agyunk nem egy komputer, melyben különálló blokkok vannak.

Az agy egyedi sejteket, neutronokat tartalmaz, ahol az információ kémiai anyagokhoz kapcsolódik, ionokon keresztül áramlik.

Talán mi nem érthetünk meg semmit sem az agy nélkül, ahogy az agy sem képes a megértésre nélkülünk.

Azon képesség, hogy mi interakcióban léphetünk a világgal az élőlények generációinak tevékenységének eredménye, az egymással való kapcsolat kialakításának eredménye. Mi élő sejtekből állunk, amik tanulják ezeket a kölcsönhatásokat: csoportot alkotunk, egy rendszert, melyben koordináljuk tevékenységünket. Ebből adódik a legfontosabb feladata a filozófiának, fel akarja tárni az agy munkáját és tartalmát, mindezt egyszerre. Meg akarja ismerni annak belső működését.

2015. június 18., csütörtök

Utazás a létezés egyik formájából a másikba

Csak önmagunk megértése révén érthetjük meg világunkat

Mindazon vágyunk, hogy jobban ismerjük világunkat a Teremtés folyamatára vezethető vissza, a Teremtő gondviselésével magyarázható. Tudósaink a “Természet törvénye” kifejezéssel hivatkoznak erre.

Az emberiség minduntalan megpróbálta lemásolni találmányai készítése során a teremtés néhány részletét, megpróbálta hasznosítani a természet törvényeiből az eddig megszerzett ismereteit. Vagyis megpróbálta megismételni a Teremtő cselekedeteit, de egy alacsonyabb szinten, közönséges anyagokkal.

Az emberiség azon vágya, hogy a természetet alaposan megismerje, megértse azt, igencsak korlátozott, habár ennek határai fokozatosan kitolódik számunkra. Mégis a mai napig úgy tekintünk a testünkre, mint egy anyagi test. Ebből a nézőpontból nincs is különbség az emberek között, mert az egyes emberek közötti különbséget sokkal inkább meghatározza az ő szellemi erősségük és minőségük, mint az anyagi testük formája.

Így nyilván feltételezhető az, hogy minden test - függetlenül annak formájától és tömegétől - csak egy test, nincsen egyéni különbség közöttük, már ha a teremtés szemszögéből vizsgáljuk a dolgokat. És amennyiben ezt a nézőpontot használjuk fel vizsgálódásaink során, akkor megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy megértsük a másik embert, a világunkat, amiben élük, megértsük hogyan is kapcsolódik egymáshoz mindaz, ami rajtunk kívül létezik, elegendő csupán magunkba nézni és saját magunk működését megérteni.

2015. június 14., vasárnap

Az önzőség önzetlenségbe formálása

Lemondás a személyes élvezetre irányuló vágyról

Azt a folyamatot, amikor mi fokozatosan megtöltődünk a Teremtő Fényével úgy nevezzük, hogy “spirituális átmenet” vagy más néven “világok”.

Az élet megpróbáltatásai és gyötrelmei kényszerítenek minket arra, hogy haladjunk előre az úton, hogy elérjük a teremtés célját. De ezt csak úgy sikerülhet, ha az ego öröm helyett szenvedést tapasztal, csak akkor hajlandó lemondani a megkapás vágyáról annak érdekében, hogy véget vessen a szenvedésének, hiszen semmit sem megszerezni még mindig jobb, mint gyötrelmet kapni. Tehát különböző megpróbáltatások vezetnek el minket ahhoz, hogy mi megszorítsuk a megszerzés iránti késztetésünket és az adni akarás felé forduljunk.

Az emberek közötti különbség egyedül csak az örömük fajtájában mutatkozik, abban, hogy miket kívánnak megkapni: állatias örömöket, mint például testi örömök, mint az állatok esetében; vagy emberi örömökért küzdenek, úgymint a hírnév, becsület, vagy hatalom; esetleg tudományos elismerések megszerzését tűzik ki céljuknak.

Mindenkinél a törekvés ezen örömök elérésére egyedileg van bekódolva. Az emberi értelem csupán egy puszta eszközként mutatkozik, hogy segítsen nekünk elérni a vágyainkat. Bár ezek a vágyak változhatnak, az értelem segít megtalálni azt a módot, hogy a céljainkat elérhessük.

Amikor az ego szenvedni kezd, az felhagy az élvezet iránti vágyakozással és hajlandóvá válik az adakozásra. Az ehhez szükséges idő mintegy 6000 évre van taksálva. De fontos, hogy tudjuk, ez a szám nincs kapcsolatban a mi idő fogalmunkkal.