Az egész természet rendszerében egy grammnyi gyűlölet sincs, kivéve az embereket. Az állatok sem gyűlölik egymást, ez egy különleges emberi tulajdonság. De megvan annak a nagyon mély oka, hogy az emberek miért gyűlölik egymást, ráadásul azt hatalmas szenvedéllyel teszik. Az irigység, a hatalomra, és tiszteletre vágyás megállás nélkül növekszik bennünk. Egyre kevésbé vagyunk képesek megbocsátani egymásnak.
Minél inkább növekszik a gyűlölet, annál jobban megértjük, hogy képtelenek vagyunk egyedül legyőzni, mégis valahogy felül kell emelkednünk a gyűlöleten, mivel egyébként elpusztítja civilizációnkat.
A múltban láthattunk gyerekeket együtt játszani, miközben egymás társaságát élvezik. Ma inkább a számítógép konzolokon játszanak, egymás ellen küzdve, és csak az érdekli őket, hogy ki győz a végén.
Hogyha összehasonlítanánk a ma élő macskákat kétszáz évvel ezelőtt élt macskákkal, akkor azt találnánk, hogy nem váltak vadabbakká. Azonban, ha összehasonlítjuk a mai embereket a két évszázaddal ezelőtt élt emberekkel, akkor azt találjuk, hogy ma sokkal önzőbbek vagyunk, önmagunkra irányulóak ,nem törődünk semmivel, és általában sokkal rosszabb emberek vagyunk, mint ük-nagyszüleink. Generációról-generációra egyre kegyetlenebbek, bántóbbak, és sokkal kifinomultabbak vagyunk abban, hogyan okozunk másoknak fájdalmat.
De ennek a látszólagos zuhanásnak, nagyon jó oka van. Mi vagyunk az egyetlen faj, mely ilyen zuhanásban van, mivel mi arra vagyunk hivatottak, hogy tudatosan korrigáljuk saját természetünket.
Az utóbbi években, különösen az elmúlt hónapokban megfigyelhető gyűlölet hullámnak az oka az, hogy ennek a gyűlöletnek olyan erősnek kell lennie, hogy arra kényszerítsen minket, hogy elkezdjük keresni annak a módját, hogy hogyan tudnánk legyőzni.
Minél inkább növekszik a gyűlölet, annál inkább megértjük majd, hogy képtelenek vagyunk azt saját magunk legyőzni ,és mégis valahogy felül kell emelkedni rajta, hiszen egyébként elpusztítjuk a civilizációnkat. Ez fog minket előre hajtani, hogy akaratunk ellenére is, együtt próbáljuk megtalálni a gyógymódot, a megoldást erre a problémára.
Ez a kötelező érvényű együttműködés a bennünk létező ellenség ellen, egy új, egymás iránti szeretetet fog létrehozni bennünk. Ha nem létezne ez az intenzív gyűlölet, nem lenne szükség a szeretetre. Hogyha nem éreznénk, hogy képtelenek vagyunk egyedül legyőzni a gyűlöletet, soha nem fordulnánk egymáshoz segítségért.
A közöttünk érzett gyűlölet soha nem tűnik el. Ha eltűnne nem lenne többé szükségünk szeretetre. Pontosan a növekvő gyűlölet fog majd arra kényszeríteni minket, hogy növeljük a szeretetet. Ahogy megtanulunk „két lábon“ járni, a gyűlölettel és szeretettel karöltve előre haladni, meg fogjuk tanulni az emberi érzelmek mélységét. Megtanuljuk majd, hogyan emelkedjünk a konfliktusok fölé, hogyan uralkodjunk a gyűlölet és a harag felett. Ez a folyamat el fog vezetni minket oda, hogy feltárjuk az emberi természet teljes mélységét.
Csak amikor megértjük a gyűlölet szerepét és fontosságát, akkor leszünk képesek valóban szeretni. Amikor ezt elérjük, akkor fogjuk mindannyian meglátni, hogy színtől, fajtól, hittől, és kultúrától függetlenül, mindannyian gyűlölködőnek lettünk megteremtve, de mindez csak azért történt, hogy ezt a gyűlöletet a saját erőfeszítésünkkel, tudatosan szeretetté változtassuk.
https://www.laitman.hu/2020/08/01/miert-gyulolunk-linkedin/
Angol cikk forrása: https://laitman.com/2020/07/why-we-hate-linkedin/
