2016. november 28., hétfő

Az élet programja - 2. rész

Mi a különbség a öntudatlan és a tudatos fejlődés között?

Ez idáig öntudatlanul fejlődtünk a negatív nyomás alatt, ami hátulról tolt minket. A Természet kényszerített bennünket az előrehaladásra azáltal, hogy folyamatosan megpróbáltatásokat, kielégítetlen vágyakat, és az állandó hiány érzését küldte.

Hosszú ideje már, hogy elvesztettük a reményt, hogy jó dolgokat látunk majd a jövőben, azonban a nyomás hátulról olyan hatalmas, hogy kényszerít minket az előre lépésre. Amikor hátranézünk, magunk mögé, csak mínuszokat látunk és tudjuk előre, hogy a holnap nem hoz számunkra semmi jót. Azonban reméljük, hogy kevesebb szenvedésben lesz részünk, mint ma. Ez már egy jó dolog számunkra.

Ez a tendencia az aktuális fejlődési szakaszban. Megértjük, hogy a világ visszafejlődik és egyre mélyebbre süllyed, és így elveszti elsődleges értékeit. Semmi sincs előttünk, ami felvidíthatna minket, és mégis, haladunk előre, mert a jelenlegi helyzet elviselhetetlen.

Ez egy jelentéktelen és negatív fejlődési forma, ami további romláshoz vezet. Elég csak megnéznünk a felmerülő problémákat Európában, a Távol-, és Közel-Keleten, Észak-és Dél-Amerikában, Oroszországban, a világ bármely pontján.

Nincs olyan ország, ahol lehetséges lenne elrejtőzni a problémák elől. Biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan nem lesz egy nyugodt hely a föld színén. Még az óceán legtávolabbi szigetén sem lesz nyugalom és béke.

Egyértelmű, hogy a gonosz irányába haladunk. Ez a magyarázata, hogy a modern generáció miért nem szeretne családot alapítani és gyermekeket vállalni. Még az elején vagyunk ennek a folyamatnak, de a tendencia már nyilvánvaló. Bármi, ami történik velünk, az azért történik, hogy arra kényszerítsen minket, hogy tudomásul vegyük: tennünk kell valamit.

A Kabbala azt tanítja, hogy ha visszautasítjuk a teremtés céljának önkéntes folytatását, a jó utat, akkor a kényszer alatt kell előrehaladnunk, ahogy az most történik.

A cél, amit a természet beállított számunkra, túl van az univerzumunkon, a természetünk felett. Az emberiségnek a korlátain túlra kell fejlődni, túl az idő és tér határain. A jelenlegi létezési forma a Földön az egy ideiglenesen és korlátozott forma.

A fejlődés egy meghatározott szakaszában a tulajdonságaink megváltoznak. Érzékszerveink, amelyen keresztül az anyagi világot érzékeljük szintén megváltoznak. Ennek oka az új tulajdonság, amellyel, majd az életet egy másik formában kezdjük látni: végtelen világot fogunk megtapasztalni és benne magunkat, korlátlan lehetőségekkel, mind időben és térben.

Annak érdekében, hogy áttérjünk a mai materiális világból egy új, korlátlan állapotba, alá kell vetni magunkat ezeknek a kardinális belső változásoknak.

... folytatása következik ...