Egy háború kívül és egy háború belül

Nem sokkal azután, hogy a második világháború tragikusan, az atombombák Hirosima és Nagaszaki feletti felrobbantásával véget ért, tanárom apja, a 20. század nagy gondolkodója és legkiválóbb kabbalistája, Baal HaSulam megírta azt, ami később „Az utolsó nemzedék írásaiként” vált ismertté. Nem azt akarta mondani, hogy közeleg a világvége, hanem azt, hogy az általunk ismert világ haldoklik, és új születik. A vajúdási fájdalmak azonban nagyon fájdalmasak, vagy kevésbé fájdalmasak lehetnek, és mi, emberek, meg tudjuk határozni, hogyan éljük át. Baal HaSulam ezt a két lehetőséget „a fény útjának” és „a szenvedés útjának” nevezte.

Ezekben az írásokban Baal HaSulam hangsúlyozza, hogy a technológiával az emberiség „feltalálta az atomot és a hidrogénbombákat”, és „ha a teljes tönkretétel, amelyet a világra szántak, még mindig nem nyilvánvaló a világ számára, várhatnak egy harmadik világháborúra, vagy egy negyedikre. A bombák megteszik a dolgukat, és a romok után megmaradt túlélőknek nem lesz más választásuk, mint magukra vállalni ezt a munkát, ahol az egyének és a nemzetek sem dolgoznak magukért többet, mint amennyi a létfenntartásukhoz szükséges, míg minden mást a mások javának szolgálatáért tesznek.”

Az ukrajnai háború nem Oroszország és Ukrajna között folyik; ez egy összecsapás a világ két fele között. Átformálja a nemzetközi kapcsolatokat és szövetségeket Kelet és Nyugat, országok és nemzetek között. Ez a háború megváltoztatja a teremtésről és az életről alkotott képünket. Még nem értönk le a mélypontra, de amikor felérünk a mélypontról, azt fogjuk látni, hogy a világ drámaian megváltozott. Soha nem fog visszatérni abba a világba, mint korábban volt. Mert ma minden globális, a háborúk is globálisak. Ezért Baal HaSulam előre sejtő jóslata ma nagyon is valósnak tűnik.

Valójában a jelenlegi pályán nem látok más eredményt, csak szavai beteljesedését. Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a nukleáris világháborút, ha megfogadjuk az ő tanácsát, és inkább mások javára gondolunk, mint a magunk javára, bármennyire is idegenkedünk tőle.

Valójában a háború kívül a bennünk zajló háború tükre. Minden háború, a hazai vitáktól a világháborúkig, az egók összecsapása. Az ego irányítást és felsőbbrendűséget akar. Ennek megfelelően a Fitting In and Getting Happy: How Conformity to Societal Norms Affects című könyv idézi a Solnick & Hemenway tanulmányát, amelyben a résztvevők több mint fele inkább olyan társadalomban élne, ahol évente 50 000 dollárt keresnek, míg mások 25 000 dollárt keresnek egy olyan társadalom helyett, ahol 100 000 dollárt keresnek, míg mások 200 000-et. A könyv szerzője, a Tilburgi Egyetem (Hollandia) szociálpszichológia professzora, Olga Stavrova így foglalta össze: „Az emberek nem vágynak arra, hogy egy bizonyos jóból sok legyen, mint inkább arra, hogy ebből a jóból több legyen, mint másoknak."

Bármilyen fájdalmas is a jelenlegi ukrajnai helyzet, és valóban nagyon fájdalmas, ez még mindig az egók összecsapása. Meg kell értenünk, hogy ennek a krízisnek és minden más krízisnek a megoldásához oldalról kell tekintenünk magunkra, és egy pillanatra el kell szakadnunk a nagy személyes fájdalmunktól, amellyel teljes mértékben együttérzek.

Ha csak arra koncentrálunk, hogy igazunk legyen, akkor soha nem fejezzük be a háborúkat. Soha senki nem fog egyetérteni és azt mondani: „Én tévedek, és neked van igazad”; az egónk nem engedi, hogy megtegyük. Ez az oka annak, hogy az objektív igazságosság keresése eredendően reménytelen; ez a szenvedés útjának választása.

Ha azonban egy percre félretesszük sérelmeinket, és megállapodunk abban, hogy szünetet tartunk a régi számláink rendezésében, akkor elkezdhetjük a pozitív jövő építését. Ebben az állapotban képesek leszünk a kölcsönös tisztelet ápolására, sőt talán a kölcsönös megértés ápolására összpontosítani a számos mélyreható különbség felett. Ha kitartunk ezen erőfeszítések mellett, ez lesz a fény útjának kezdete.

Jelenleg nem várnék ennél többet, de a végén az emberiségnek nem lesz más választása, mint visszatérni Baal HaSulam szavaihoz, és egyetérteni abban, hogy a legjobb út mindannyiunk számára a kölcsönös törődés és a kölcsönösség felelősség útja. Ha nem akarunk egy harmadik világháborút, akkor meg kell tanulnunk törődni egymással. Ezért van az, hogy az igazi háború bennünk van, a háború pedig csak a mások iránti tomboló gyűlöletünk tükröződése.

Forrás : https://www.michaellaitman.com/jewish/a-war-without-and-a-war-within/