Fokozatosan el kell juttatnunk magyarázatainkat minden emberhez, az ő nyelvén és a megértése szintjén. A magyarázatnak fokozatosan kell jönnie, amíg az emberek el nem kezdik érezni, hogy éppen a köztünk lévő kapcsolat egy másik élet érzését kelti bennünk, mintha egy másik bolygón, egy másik dimenzióban lennénk.
Erről nem lehet azonnal beszélni. Mindig különálló egyéneket és embercsoportokat kell megszólítanunk, különböző fejlettségi szinteken, annak megfelelően, hogy éppen milyen vágyat élnek meg. Ezért először a magyarázatot olyan nyelven kell bemutatni, amelyet megértenek: „Jól fogod érezni magad. Nem lesznek háborúk, terrorizmus vagy drogok. A gyerekeid sikeresebbek lesznek, kevesebb lesz a válás” és így tovább.
Az emberiség különböző rétegeit nekik megfelelő formában kell megszólítani: van, aki inkább filmet néz, van, aki zenét hallgat, mások könyvet olvasnak, másokat pedig a tudomány, a gazdaság vagy bármi más segítségével lehet megközelíteni.
A környezetnek egy olyan szférához kell hasonlítania, amely sok lehetőséget sugároz minden emberre, hogy megértse, mi az a „globális világ”, amelyben létezünk. Ahogy a világ globális, úgy a nevelési rendszernek is globálisnak kell lennie, vagyis magában kell foglalnia a hatás minden formáját, minden szinten, minden formában és minden nyelven – mindannak az oldaláról, ami az embert körülveszi.
Ez az a nevelési rendszer, amit nekünk kell felépíteni. Enélkül az emberiség nem fejlődik. Mindenféle probléma és katasztrófa éri, és minden esetben kénytelen lesz így felépíteni magát. Hiszen ezzel megvalósítja függetlenségét, mert azzal, hogy környezetet épít magának a változás és a korrigálás érdekében, megvalósítja választási szabadságát. Ezért az Emberi szinten építi magát.
Forrás : https://laitman.com/2011/07/global-upbringing-in-a-global-world
