Ezek a belső változások az emberben csak az ő választása, vágya, tudatos döntése által jöhetnek létre, amelyet minden lépésével meghoz. A Kabbala pedig lényegében a módszer, a cselekvési terv ezen az úton.
Definíció szerint a Kabbala tudománya a Teremtő feltárása a teremtés számára. Változásával az ember hasonlóságra jut a természettel. A természethez hasonlónak lenni pedig azt jelenti, hogy hasonlítunk a Teremtőhöz. A személy (Ádám) az, aki hasonló (Domeh) a felsőhöz. Ezt kell folyamatosan felfedeznünk abban a folyamatban, amely a világot előre sodorja.
Azáltal, hogy van egy kabbalista módszerünk, és annak képviselői vagyunk a világunkban, az egész emberiséget kell segítenünk azzal, hogy ezt a módszert mindenféle módon nyilvánosságra hozzuk. Nyilvánvalóan annak tudatában kell tenni, hogy az emberek ellenállnak a változásoknak, nem akarják azokat, és lenézik őket. Ez igaz, de ennek ellenére mindennek így kell lennie. A magunk részéről pedig javítanunk kell a prezentáción, hogy a módszert kényelmes és kellemes formában vigyük el az emberekhez.
Ellenkező esetben a világ természetesen egyik napról a másikra egyre többet szenved majd, elmerül a zavarodottságban, a tehetetlenségben és a tanácstalanságban. Az emberek annyira összezavarodhatnak, hogy a dolgok háborúvá fajulnak. Végtére is, ha összezavarodsz és megzavarodsz a csapások záporában, az idegeid megadhatják magukat.
És akkor bármire hajlandó leszel, csak hogy megállítsd a káoszt. Még a háború is megváltásnak tűnik, mert úgy tűnik, mindent a helyére tesz. Ahogy az ember dühbe gurulhat, úgy az emberiség is, és napjainkban megértjük, hogy ez világháborút jelent.
Rajtunk múlik: Milyen gyorsan sajátítjuk el a Kabbala tudományát, és tárjuk az egész világ elé egy világos, korrekt módon? Mindannyiunknak együtt egy felvilágosító, oktató szervezetté kell válnunk, amely segít és elmagyarázza az embereknek, hogyan kell változni, hogy létrejöjjön a megfelelő kapcsolat, és ezáltal elérjék a természettel vagy a Teremtővel való egyenértékűséget, ami ugyanaz.
Ha nem érjük el az egyensúlyt és a harmóniát a természettel, akkor a társadalmi kudarcok mellett érezni fogjuk annak pusztító csapásait, amelyek végeznek velünk. Hiszen a mai emberi társadalomban sem vagyunk képesek semmire, amíg meg nem változtatjuk magunkat. Az egoizmus hatalmas mennyiségű társadalmi problémát idéz elő, de nem állhatunk meg.
A fogyasztói társadalom kimeríti a földet, az ipari korszak 200 éve kimerítette minden erőforrását és hamarosan teljesen kiapadnak. Az ivóvíz, az olaj és más erőforrások mind a végéhez közelednek. Végül nem is fogunk tudni normális életet élni, a túlzásokról nem is beszélve. Mégis képtelenek vagyunk visszafogni magunkat, korlátozni a termelést és a környezetszennyezést.
És nem leszünk képesek erre, amíg meg nem változtatjuk az ember természetét. Semmilyen mesterséges megoldás nem segít rajtunk. Továbbra is a régi módszerekbe vetjük reményeinket, de a természet már nem fogadja el tőlünk a „hitelfizetést”. Csak egyet fogad el tőlünk: harmóniát vele, homeosztázist ezzel a globális rendszerrel.
Az ember megváltoztatásának szükségessége arra kényszerít bennünket, kabbalistákat, hogy kilépjünk a korábbi határokból, és az egész világra kiterjedő léptékű cselekvésbe kezdjünk. És nincs más választásunk. Ahogy Baal HaSulam írja „A Kabbala tudománya és lényege” című cikkében: A Kabbala összességében a Teremtő kinyilatkoztatása. Hol? Egy személyben. Mi szerint? A forma azonossága szerint. Az ember hasonlóságot szerez a Teremtővel, a mindent beborító, globális természettel, egységes egésszé válik vele.
Forrás : https://laitman.com/2011/07/kabbalah-for-the-world
