
Nem számít, hogy egy ember milyen messzire jut el a Kabbalában, és hogy mennyit ért belőle. Ha egyszerűen csak tanulmányozza a Kabbala örök bölcsességét, amelyik túl van ezen a világon, és tudattalan állapotunk felett van, akkor ő egy vágynak a kifejezője, ami ebből a világból jön, és ami magában is egy nagyszerű és időtlen kifejezés. Minden perc, amit a Kabbalával azért töltünk, hogy közelebb kerüljünk egy új valósághoz, és kikerüljünk a tudattalanból az egy olyan perc, amit jól töltöttünk el. Ha az ember csak a legkisebb figyelmet fordítja a Kabbala bölcseletére, és tanulmányozza azt, a lelkek egész csoportját viszi előre, amelyek közel vannak hozzá az általános rendszerben, amit „Ádámnak” hívunk.”