Egyszer egy interjú során megkérdezték a néhai elméleti fizikust, Stephen Hawkingot, aki nem rég hunyt el, hogyan jutott el oda, hogy "Istent" metaforaként használja, bár egyáltalán nem vallásos?
"Ha hiszel a tudományban, mint én, hiszel benne, hogy vannak olyan törvények, amelyek mindig működnek. Ha úgy tetszik mondhatod, hogy a törvények az Isten munkája, de ez inkább az Isten meghatározása, mint létének bizonyítása” - felelte Hawking.
Érdekes módon a kabbalista Yehuda Ashlag azt írta, hogy "a természet (héberül: HaTeva) ugyanolyan számértékkel bír (a héberben), mint az Isten (héberül: Elokim) - nyolcvanhattal", és ezért hívhatjuk "Isten törvényeit a Természet törvényeinek," vagy fordítva, mert egy és ugyanaz" (A béke).
A Kabbala bölcsessége, a megszokott tudományhoz hasonlóan azt állítja, hogy az ember vizsgálni akarja a valóságot és el akarja érni a valóság tiszta érzékelését, és nem szabad különféle illúziók csapdájába esni. Az embernek alkalmaznia kell a mondást: "A bírónak csak az áll rendelkezésére, amit a szemei látnak." Ez azt jelenti, hogy csak abban szabad bízni, amit képes megragadni a tényleges érzékeiben.
Ha azonban az "Isten" fogalma nincs meghatározva és amorf, kijelenteni, hogy "nincs Isten" az olyan, mintha azt jelentenénk ki, hogy "Isten létezik." Annak érdekében, hogy kijelentsük valaminek létezését vagy hiányát, először meg kell határoznunk, hogy mi ez a valami. Talán Hawking tudta, mit jelent, amikor azt mondta: "Isten", de a tudományban nem utalhatsz valamire, ha nincs konszenzus annak definíciójáról.
Hawking meghatározó megközelítése valami nem létezésére, némiképp emlékeztet arra a bizonyosságra, amikor az előző nemzedékeknek a Föld lapos volt vagy, hogy a nap forog a Föld körül. Továbbá az Isten létezéséről szóló kijelentés, vagy a fordítottja néha kapcsolatban áll valaki nézetének igazságosságával és hitének győzelmével.
Az ember, aki a Kabbala módszerével kutatja a valóságot, elfogadja, hogy amit nem lát, az egyszerűen nem létezik számára. Más szóval, tegyük fel, hogy azt mondják nekem: "Ugorj egy méter magasra, és teljesen más világot fogsz látni." Most egyszerűen csak arra képzem magam, hogy egy méter magasra ugorjak. Nem hiszem el, amit mondanak, látni akarom azt saját magam. Ezért csak az ugrásra összpontosítok.
A Kabbala bölcsessége elmagyarázza nekünk, hogyan kell használni a természet törvényeit, hogy kibővítsük a valóság megértését. Végül elérünk egy olyan állapotot, ahol belefoglaljuk magunkat a természet egészébe, a "Teremtővel való összetapadás elérése" vagy Stephen Hawking szavaival élve, "hogy megismerjük Isten elméjét."
Dr. Michael Laitman
Via - Laitman Blog
