Mindez egy nagyon egyszerű törvényen keresztül elérhető számunkra, a "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat." által (Lev. 19:18). Vagyis viszonyuljunk úgy másokhoz,mint ahogy saját magunkhoz, a világra a társunk érzékelésén keresztül tekintsünk. Ez az a szemléletmód, amit úgy hívunk, hogy "kívül kerülni saját magunkon".
Ezzel a módszerrel képesek vagyunk egy új nézőpontból, a másik érzékelése által, egy magasabb állapotot érzékelni, ami által leválhatunk magunkról, és integrálódhatunk azzal. Ezt követően mindegyikünk a világ struktúrájának új rendszerét kezdi el érzékelni, ami magunkon kívül található.
A világunk érzékelésének minden korlátozása eltűnik, elkezdjük a rajtunk kívül álló dolgokat érzékelni, ami által új külső érzékeket fejlesztünk, de ezeket nem az öt fizikai érzékhez tartoznak majd, mint a látás, hallás, ízlelés, szaglás, és tapintás.
A külső érzékek kiépülésekor az ember a vágya fölött találja magát, az egoista ösztön felett, mely ösztön magába szív és elnyel mindent. Új tulajdonságokat szerzünk meg, az adakozás, a szeretet tulajdonságait, amik rajta kívül találhatók.
Az új érzékelési lehetőségünk által képesek vagyunk elérni a "lélek" szintjét, melyben felső világot kezdhetjük el érezni, ebben az állapotban már nem számít az öt fizikai érzékszervünk korlátozottsága. Elkezdjük megérteni, elérni és érezni azokat a dolgokat, amik igazából történnek velünk, valamint a teremtés egészét.
- Michael Laitman -
