Az egységből származó boldogságot az erő feltárulása jelenti, ami az egész természetet irányítja. Végtére is, az egész természet egy pontból jött létre az ősrobbanás során. Ha összefogunk a széthúzás helyett, és egyre közelebb kerülünk ehhez az egyetlen, adakozó felső erőhöz, amely megteremtette az egész univerzumot, minél közelebb kerülünk hozzá, annál inkább élvezetet nyerünk belőle.
Ez az egységes, egyetlen felső erő az ellenkező részecskékből (a pluszból és mínuszból) megteremtette az anyagot. Eleinte ezek a részecskék különböző irányokba repültek szét, szétszóródtak az ősrobbanás következtében. Aztán elkezdtek összekapcsolódni egymással, mintha visszatértek volna ugyanazon erőhöz, egy egységes formában csak most újrateremtve, anyag formában.
Az anyag elkezdett egyre jobban összekapcsolódni, míg végül megjelentek a feltételek az élethez: kialakultak az élettelen, vegetatív, és élő természeti szintek és az ember. Az ember folytatja az egységes erő felé vezető utat, de ő ezt már saját akaratából, megértéssel teszi, az intelligencia, és a tudat segítségével.
Kezdetben az anyag szétáradt és kiterjedt az ősrobbanás pontjából, de ezután éppen ellenkezőleg, elkezdett sűrűsödni vissza az egységbe. Ha törekszünk ennek az egységnek az elérésére, ha visszatérünk a forráshoz, akkor örömöt nyerhetünk ebből. Ma ez az elmélet erősödik és kivívja az elismerést.
Michael Laitman
