Sokan úgy hiszik, hogy a Kabbala Bölcseletében előforduló valamennyi szó és név egyfajta elvont fogalmak. Mondván, minthogy a Kabbala isteniséggel és szellemiséggel foglalkozik, melyek felette vannak térnek és időnek, hová még a képzelet sem érhet el, ezért aztán úgy döntöttek, hogy nyilvánvalóan mindezek a dolgok elvont fogalmaknak tekintendők, avagy még az elvont fogalmaknál is magasztosabbnak és emelkedettebbnek, lévén, hogy már egészen a kezdetektől mentes mindenféle képzeletbeli tényezőtől.
Azonban ez nem így van. Sőt mi több, éppen ellenkezőleg. Ugyanis a Kabbala csakis olyan fogalmakat és elnevezéseket használ, amelyek valós és konkrét dolgokat jelölnek. Ez egy örök érvényű szabály minden kabbalista számára: "Mindannak, amit nem érünk el (azaz, észlelünk), nem adunk neki nevet vagy foglaljuk szóba". Itt tudnod kell, hogy az "elérés" (héberül: Hászágá) szó az értelem legutolsó szintjére utal, amely a "mert majd 'eléri' kezed" (héberül: Ki Tászig Jádchá) mondásból lett véve. Magyarán, mindaddig, míg egy dolog nem válik a szem előtt olyannyira világossá, mint amilyen kézbe véve volt, a kabbalisták nem nevezik elértnek, hanem, csak megértettnek, felfogottnak, stb.
Baal HaSulam - A Kabbala Bölcseletének mibenléte (részlet)
