A boldogság az egységből származik, amiből feltárul az erő, amely az egész természetet irányítja.
Hiszen az egész természetet egyetlen pontból indult ki, az Ősrobbanáskor. Ha összejövünk, a széthúzás helyett, egyre közelebb kerülünk ehhez az egyetlen, adakozó felső erőhöz, amely megteremtette az egész univerzumot, és minél közelebb kerülünk hozzá, annál több és több élvezethez tudunk jutni.
Ez az egy, egységes felső erő hozta létre az anyagot, ellenkező részecskékből, pluszból és mínuszból. Eleinte ezek a részecskék különböző irányokba repültek szét, szétszóródtak az Ősrobbanás következtében. Aztán elkezdtek kapcsolódni egymáshoz, mintha visszatértek volna ugyanolyan erővel, egységes formában, csak megújulva az anyagban.
Így az anyag elkezdett egyre jobban összekapcsolódni, míg végül a feltételek megfelelőek voltak az élet megjelenéséhez, megjelentek az élettelen, növényi, állati és emberi szintek. Az ember folytatja ennek az egységes erőnek a megközelítést, de teszi ezt az akaratának megfelelően, megértéssel, intelligenciával és tudatosan.
Tehát, először az anyag szétterjedt az Ősrobbanás egyetlen pontjából kitágult, majd éppen ezzel ellenkezőleg elkezdett összesűrűsödni, vissza az egységbe. Ha törekszünk erre az egységre, ha visszatérünk a forrásunkba, örömöt nyerhetünk belőle. Ma ez az elmélet erősödik és elfogadottá válik.
.jpg)