2015. október 8., csütörtök

Kabbala és a humor

Dr. Laitman, hogyan vélekedik, mit érez egy kabbalista a humorral kapcsolatban? Léteznek kabbalista viccek?

Dr. Laitman: “A Rabas /Baruch Áslág/ mellett eltöltött 12 évem első időszakában nagyon meglepett, hogy ő mennyire szereti a humort, a vicceket, a szellemességet, az új dolgokat, a váratlan helyzeteket és a hagyományostól eltérő nézőpontokat.

Könnyű az ilyen dolgokhoz kapcsolódnia egy kabbalistának. A humor által az ember örökre fiatal marad! Miért? Mert a lélek folyamatosan növekszik, és a kabbalista a lelki növekedés miatt úgy érzi magát, mint egy gyerek. Függetlenül attól, hogyan is tűnhet ez a külvilág számára. A kabbalista nem telik el magától, valójában egyszerűbb életet él, mint mások, ebben a világban.

Miközben a fiatalos lélek megvan benne, az örökös belső forradalom jellemezi a kabbalistát – a keresés, saját magával való vívódás, önmaga elemzése, és az önmaga vagy értelme feletti döntések meghozatala.

A kabbalista oldalról szemléli a földi (egoista) természetét, a Felső természet szemszögéből - "a szívben található pont", az adakozás minőségének szemszögéből, azon a módon, ahogy a Teremtő tekint arra - és próbálja igazolni ezt a perspektívát.

A kabbalista megtapasztaltja az állandó belső ellentmondást, amit nem tud elhárítani azzal, hogy megbékél, vagy összhangba hozza ezeket. Folyamatos összecsapással küzd "maga ellen" (adakozás), "önmaga" (megszerzés) fölött.

Szóval a viccek, humor és a szellemesség, olyan eszközök, amelyek segítenek összeegyeztetni az össze egyeztethetetlent - az összes ilyen (kivéve a primitív fajta) az élet ellenmondásain alapulnak, és így nagyon hasonlítanak a lelki helyzetekre, amelyek ismerősek egy kabbalista számára.

Apropó, hallottam, hogy valaki összegyűjti a vicceket, amit tőlem (vagy rólam) hallott …”